Bučnica (édes) – horvát sütőtökös-sajtos pite
A bučnica egy hagyományos péksütemény Horvátország kontinentális részéről, különösen népszerű olyan régiókban, mint Szlavónia és Zágráb. A neve a buča szóból ered, ami horvátul tököt vagy tököt jelent. Ez az étel lényegében egy rétes vagy pite, reszelt nyári tökkel vagy sütőtökkel töltve, túróval (szkuta vagy kvark) és tojással összekeverve. A sós vidéki konyhákban a bučnica…
Horvát félhold tekercs (Varaždin Klipići)
A Varaždinski klipići (ejtsd: kla-pi-csí) legendás, vajas, félhold alakú zsemlék, melyeket az észak-horvátországi Varaždin városáról neveztek el. A „Varaždini zsemlék” néven ismert puha, élesztős tészta annyira különleges, hogy Horvátországban oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkezik. A klipići búzalisztből, tejből, olajból és friss élesztőből készült, dúsított tésztából készül. A tipikus croissant-okkal ellentétben…
Medvemancs sütik
A medvetalp sütik, horvátul medvjeđa šapa néven ismertek, egy közkedvelt, omlós tésztára emlékeztető finomságok, apró mancsnyomok formájában. Horvát pékek generációi készítik őket az ünnepek alatt, a levegőt őrölt dió, vaj és meleg fűszerek illatával töltve meg. Ezeket a sűrű, morzsalékos sütiket sütés után bőségesen meghintik porcukorral, ami hófehér bevonatot ad nekik…
Škripavac – frissen készült horvát „csikorgó” parasztsajt
A Škripavac, melynek neve a horvát škripati (nyikorogni) igéből ered, egy hagyományos friss sajt Horvátország Lika, Gorski Kotar és Kordun hegyvidékeiről. A „nyikorgó sajt” becenevet jellegzetes gumiszerű állaga miatt kapta, amely szó szerint nyikorog a fogak között evés közben. Helyben gazdag tehéntejből (gyakran jerseyi tehenek tejéből) vagy néha…
Paški Sir – Pag-szigeti juhsajt
A paški sir (ejtsd: „pahsh-kee seer”) Horvátország leghíresebb kézműves sajtja, amely a széljárta Pag szigetéről származik az Adriai-tengeren. Hírnevét a sziget egyedülálló környezetének köszönheti: a hideg, sós szél, a bóra tengeri permetet hoz a legelőkre. Csak a legellenállóbb fűszernövények – zsálya, szalmavirág, édeskömény és mások – teremnek ezen a sós talajon, és…
Feines szarvasgulyás aszalt szilvával
A Feines szarvasgulyás a hagyományos vadpörkölt egy luxus változata, amely a vadhúsok által kedvelt sós és édes egyensúlyt élvezi. Ebben az ételben a sovány szarvashúst (jellemzően szarvasból vagy antilopból) lassan párolják aromás fűszerekkel, borral és egy marék édes aszalt szilvával. Az aszalt szilva hozzáadása, valamint az olyan egész fűszerek, mint a boróka és a szegfűbors, lágy…
Slanina – Érlelt sertészsírlap (horvát szalonna)
A szlanina horvátul sóban érlelt sertészsír – lényegében óvilági szalonna – darabot jelent. Kelet-Európa nagy részén salo néven ismert, Horvátországban pedig a szlanina közkedvelt alapanyag. Ez az enyhén füstölt, ízletes szalonna vékonyra szeletelve nyersen is fogyasztható, vagy ropogósra süthető. A hagyományos horvát konyha alapvető íze, gazdagabbá teszi az ételeket…
Ombolo – Isztriai pácolt sertéskaraj
Az Ombolo egy klasszikus érlelt sertéskaraj Horvátország Isztria-félszigetéről, egy olyan régióból, amelyet gyakran „Horvátország Toszkánájaként” is emlegetnek. Ezt a sovány, omlós húst évszázados sózási, fűszerezési és levegőn történő szárítási folyamaton keresztül alakítják át. Érlelés után az Ombolo gazdag, mégis kifinomult ízű, amely az ízletes sertéshúst a babérlevél és a fekete bors finom aromás jegyeivel ötvözi. Az isztriai családok…
Mandulával töltött ravioli (dalmát ravioli)
Dalmácia tengerparti régióiban a rafioli az ünneplés közkedvelt szimbóluma. Az olaszos hangzású név ellenére nagyon is horvát eredetű: édes, mandulával töltött „ravioli”, amely szinte mindig az asztalon van esküvőkön, keresztelőkön és karácsonyi lakomákon. A legenda szerint az első rafiolit egy Rafioli nevű hölgy sütötte, akit Trogir erődítményében raboskodtak; az idejét finomságok készítésével töltötte, és…
Püspöki kenyér (horvát ünnepi diós kenyér)
Amikor a téli ünnepek elérkeznek az adriai partvidékre és a szárazföldi falvakba, a horvát családok gyakran ünneplik a püspökkenyérrel (biskupov kruh), egy sűrű, süteményszerű veknivel, amelyet gyümölcsökkel és diófélékkel tűzdeltek tele. A név ellenére ez a kenyér inkább gyümölcssüteményre, mint közönséges kenyérre hasonlít. Eredete nem tisztázott – egyesek „törött üvegkenyérnek” vagy „ólomüveg kenyérnek” nevezik, mert a darabjai…
