A 10 legjobb FKK (nudista strand) Görögországban
Görögország népszerű úti cél azok számára, akik egy felszabadultabb tengerparti nyaralásra vágynak, köszönhetően a tengerparti kincsek bőségének és a világhírű történelmi helyszíneknek, lenyűgöző…
Az Észak-Atlanti-óceán hatalmas részén megbúvó kilenc vulkanikus sziget smaragdzöld előőrsként emelkedik ki félúton Európa és Amerika között. A tengerből hirtelen emelkedve – egyes csúcsok 2351 méterrel (7713 lábbal) magasodnak a hullámok fölé – ez a portugál szigetcsoport ritka geológiai drámát és szubtrópusi bujaságot szöv össze. Annak ellenére, hogy Londonéhoz hasonló szélességi fokon fekszenek, az Azori-szigetek enyhe, óceán által mérsékelt éghajlatnak örvendenek; a nappali hőmérséklet általában egész évben 16 °C és 25 °C (61–77 °F) között mozog. A helyiek azzal dicsekszenek, hogy itt „nincs olyan, hogy holtszezon”, és ezt könnyű elhinni: a tulipánok és a hortenziák télen is virágoznak, és a távol-észak-európai fagy vagy hó fogalma idegen ezeken a szigeteken. A változó nap és köd által tarkított, folyamatosan változó égbolt alatt az Azori-szigetek erdőket, krátertavakat, vízeséseket és türkizkék öblöket tárnak fel, amelyek földöntúlinak tűnnek – valóban egy „örök tavasz” szigetcsoport, ahol a természet palettája állandóan friss és élénk.
Az Azori-szigetek (portugálul: Açores) Lisszabontól mintegy 1400 km-re nyugatra, Marokkótól pedig 1500 km-re északnyugatra fekszenek. A nagyjából 2350 km² szárazföldet elfoglaló és 600 km-nyi óceánon elterülő szigetek három csoportba sorolhatók: a nyugati páros (Flores és Corvo), a középső kvintett (Graciosa, Terceira, São Jorge, Pico és Faial), valamint a keleti duó (São Miguel és Santa Maria). Minden sziget vulkanikus eredetű – némelyik még mindig gőzölög, vagy halkan morajlik a föld alatt –, és együtt alkotják az UNESCO Globális Geoparkját. A Pico-hegy (Pico szigetén) Portugália legmagasabb csúcsa, 2351 méteres kúpja átszúrja az eget. Santa Maria vörös gránit partjaitól (alapkőzete közel nyolcmillió éves) Pico legfiatalabb lávafolyamáig (körülbelül 300 000 éves) a terep egy ősi és folyamatos geológiai sagának tanúskodik. A szigetek legmagasabb csúcsai – mint például a Pico és a São Jorge-i Pico da Esperança – több ezer méterrel magasodnak a tengerszint fölé, így az óceán aljától a csúcsig mérve ezek a bolygó legmagasabb hegyei közé tartoznak. Az Atlanti-óceán középső részét védő felföldeket kalderák és krátertavak tarkítják: csak a São Miguel-i Sete Cidadesben két smaragdzöld és zafírzöld lagúna található egy hatalmas, öt kilométer széles kalderában. Mindenhol csipkézett sziklák omlanak a tengerbe, és minden vadnak és szelídítetlennek tűnik – legyen szó akár egy ködös szikla tetején legelő tehenek legeléséről, akár egy páfrányszőnyeggel borított erdőről, amely a végtelen kék horizontra nyílik.
A kráterekkel szegélyezett Lagoa do Fogo („Tűz-tó”) São Miguel szigetén az Azori-szigetek egyik legendás tája – egy majdnem kör alakú felföldi tó, amelyet erdős csúcsok vesznek körül. Az ehhez hasonló krátertavak, amelyeket gyakran ösvények szegélyeznek és kilátóteraszokkal tarkítanak, a táj jellegzetességei. Az Azori-szigetek minden jelenete festettnek tűnik: a mélykék vulkanikus tavak bolyhos felhőket tükröznek, míg a nyáron vad hortenziákkal borított mezők akvarellfesték-foltokként törnek elő a zöld dombok előtt. Valójában a szigetcsoport szárazföldi területének körülbelül egynegyede védett természetvédelmi terület, ami hangsúlyozza, hogy ezek a szigetek valóban természetvédelmi területek az Atlanti-óceánban. Maguk a kilenc sziget közül négy (Corvo, Graciosa, Flores és Pico) az UNESCO által kijelölt bioszféra-rezervátum, amely mindent megőriz a babérerdőktől a tengeri menedékekig. Az „Atlanti-óceán kertje” hírnevet jogosan tartják számon: a vulkanikus talajok gazdagon termékenyek, a nedvesség bőséges, és még a távoli horizontok is csillognak a fűféléktől és a bambusztól. A helyiek viccelődnek, hogy egyetlen séta alatt mind a négy évszakot meg lehet tapasztalni, de egyik évszak sem hozza el sok kontinens szélsőségeit. Valójában „az Azori-szigetek nagyszerűsége az, hogy… nincs olyan, hogy holtszezon”.
A szigetcsoport éghajlata miatt kapta az „Örök Tavasz Szigetei” becenevet. A meleg óceáni áramlatok – a Golf-áramlat és az Észak-atlanti sodródás – által uralt elhelyezkedése miatt a telek nagyon enyhék, a nyarak pedig visszafogottak. Ponta Delgadában (São Miguel) az átlagos januári maximumhőmérséklet 13 °C körül van, az éjszakai minimumhőmérséklet pedig ritkán süllyed 10 °C alá. Nyár közepén kellemesen meleg, 22–25 °C körüli napokat láthatunk, gyakran felhőtlen éggel. Még az óceán is mérsékelten fürdik: a nyári vízhőmérséklet São Miguel környékén csak 20 °C körülire emelkedik (trópusi mércével mérve hűvös, de elég meleg a könnyű úszáshoz). A szélsőségek gyakorlatilag ismeretlenek: a nagyobb azori-szigeteki városokban soha nem regisztráltak 30 °C feletti vagy 3 °C alatti hőmérsékletet. Az eredmény nedves, smaragdzöld tájak és legendás virágzás. A hortenziák – amelyek az azori-szigeteki páratartalomban virágoznak – tavasztól nyárig rózsaszínre, lilára és kékre festik a szigeteket. A hanga, csillagfürt és liliom foltvarrásos mezői, valamint a narancs- és fügeültetvények történelmi gyümölcsösei a tavaszi és őszi túrákat hatalmas kertekben való barangoláshoz teszik hasonlóvá.
A stabilitás ellenére az időjárás pillanatok alatt megváltozhat. Az Azori-szigetek szeszélyes viharokban úsznak, és az egyik sziget akár árnyékot is vethet a szomszédjára. A helyiek azt tanácsolják, hogy rétegesen öltözködjenek, és mindig vigyenek magukkal esőkabátot. „Hozz magaddal egy könnyű kabátot, esernyőt, napszemüveget és naptejet” – figyelmeztet a regionális utazási iroda –, mert az Azori-szigeteken „előfordulhat, hogy mindezekre szükséged lesz” egyetlen kirándulás során. A jó hír az, hogy az enyhe időjárás lágyságot szül az utazástervezésben: a kirándulóhajók egész évben közlekednek (bár sok üzemeltető télen elhallgat), és a szabadtéri tevékenységeket ritkán mondja ki a hideg. Összefoglalva, a tavasz (március–június) vadvirágos virágokat és tökéletes túrázási időjárást kínál; a nyár (június–szeptember) meleg tengeri fürdőzést és fesztiválokat; az ősz (szeptember–november) majdnem olyan meleg, de kevesebb tömeggel; és még a tél (december–február) is zöld tájat kínál azoknak, akik magányra vágynak, ha valaki felkészült a ködre vagy a záporokra.
Az Azori-szigetek vulkanikus lelkülete minden szigeten megtalálható. Krátertavak és kalderák mindenhol megtalálhatók: a Sete Cidades (São Miguel) ikertavai talán a szigetcsoport legikonikusabb képei, az egyik smaragdzöld, a másik zafírkék lagúna, amelyet egy kőhíd keretez. Messze nem elszigeteltek, ezek a vízzel teli kalderák folyókba ömlenek, amelyek több tucat vízesést táplálnak. Csak Flores szigetén több mint 100 vízesés ugrik le a mohás sziklákról. A National Geographic olyan vízeséseket emelt ki, mint a Ribeira Grande fenséges zuhanásai és a Ribeira do Ferreiro a Flores-szigeten, mint e buja vidék szimbólumait. A magas sziklák által övezett rejtett völgyek – mint például a híres Fajã da Caldeira do Santo Cristo a São Jorge-szigeten – megjutalmazzák a bátor túrázókat, akik kanyargós ösvényeket követnek a csendes lagúnákba.
A földalatti hőség is varázsolja a tájat. Furnasban (São Miguel) és más kalderákban gőzölgő fumarolák és hőforrások törnek fel a zöldségeskertek között. A furnasi Terra Nostra Park egy hatalmas geotermikus medencével büszkélkedhet, amelyet vas és szilícium színez rozsdabarnára. A földalatti hő által felmelegített, vasban gazdag vízben fürödni olyan, mintha a föld kazánjában lebegnénk. A szigeteken az azori-szigetekiek vulkanikus erővel főznek: Furnasban a húsokat és a zöldségeket lassan sütik a föld alatt, levelekkel bélelt kendőkben, így készül a híres Cozido das Furnas – egy közös pörkölt, amelyet órákig tartó geotermikus főzés után ásnak ki (minden látogatónak ki kell próbálnia). A Faial-szigeten az 1957-es Capelinhos vulkán fekete hamuból álló holdtájképet hagyott maga után, amely ma a fotósokat és a geológusokat vonzza; az ismeretterjesztő központ bemutatja, hogyan változott a táj egyetlen éjszaka leforgása alatt. Még a hétköznapi esővíz is néha látványossá válik: São Miguel szigetén, a Pico da Vara közelében, egy Poça da Dona Beija néven ismert kis forrás természetesen melegített, körülbelül 35 °C-os ásványvizet bugyogtat a kádakba – egy természetes jakuzzi, amelyet páfrányok hátterében helyeztek el.
A föld felett a szigetek növényvilága ugyanilyen csodálatos. Az azori-erdők – amelyeket gyakran babérszilvának neveznek – olyan növényfajokat őriznek, amelyek egykor az ősi makarónéziai erdőkben gyakoriak voltak. Flores és Corvo szigetén sűrű babér- és borókaerdők borítják a mai napig zord hegyoldalakat. São Miguel Terra do Galo és Sete Cidades ösvényei juhar-, babér- és magas eukaliptuszligeteken haladnak keresztül, egy sziget esőerdőjét idézve. Megpillanthatjuk az azori-szigeteki süvöltőt (Priolo), egy apró, veszélyeztetett énekesmadarat, amely csak ezekben az erdőkben él. A fahatár felett a legelők és seprűmezők hangával, rekettyével és tavaszi liliomokkal virágoznak. A Pico lejtőin mesterséges teraszokon kapaszkodnak a szőlőültetvények, egy UNESCO által jegyzett kultúrtáj, amely évszázados bazaltgazdálkodást mutat be. A legelésző tehenek mindenütt jelen vannak – az Azori-szigeteken csodálatos vajat és sajtot készítenek a helyi tejtermékekből –, míg a sárkányfák és az agávék a szárazabb területeken tarkítják a tájat. Még a fehérre meszelt házak távoli színfoltjai (kék, okker vagy zöld szegélyek) is kiegészítik a természetes zöldet, mesés megjelenést kölcsönözve a falvaknak. Mindenhol a természet az ujjbegyeid szélén érződik: mohák és virágok az útszéli árkokban, orchideák az elsüllyedt réteken.
Kétségtelenül a tengeri élővilág az, ami végül is lenyűgöző. Közel 30 bálna- és delfinfaj él ezeken a vizeken. Ma az Azori-szigetek a világ egyik legnagyobb bálnaleső fővárosaként ismertek. A hajóutak szervezői napi túrákat indítanak (különösen São Miguelről, Picóból, Faialból és Terceirából), amelyek gyakorlatilag garantálják, hogy minden évszakban látunk valamit. Az ámbráscetek és a palackorrú delfinek egész évben a szigeten élnek; az idényjellegű látogatók közé tartoznak a púpos bálnák (március-május), a kék és a barázdás bálnák (tavasszal és nyáron), valamint számos delfinfajta (köztük a játékos közönséges és a Risso-delfinek). A Természetvédelmi Világalap az Azori-szigeteket a cetfélék „oázisának” is nevezi. Amikor egy 25 méteres kék bálna a felszínre bukkan a hajónk közelében, az a tiszta csoda pillanata. A fedélzet felett a szellő sós permetet hordoz, miközben a vízcseppek és úszógombák tarkítják a horizontot – emlékeztetőül arra, hogy ezek a zöld csúcsok egy mélykék határvidéken lebegnek.
Könnyű elfelejteni, mennyire elszigeteltnek érződnek ezek a szigetek – aztán rájönni, hogy kultúrájuk a kontinentális portugál és a helyi hagyományok élénk keveréke. Az Azori-szigetek lakatlanok voltak, amikor a portugál hajósok először érkeztek 1432 körül. A letelepedés nem sokkal később (kb. 1439-ben) Henrik herceg vezetésével megkezdődött, nemcsak a kontinentális Portugáliából, hanem Szicíliából, Genovából, sőt még Andalúziából kiűzött tengerészeket is vonzva. Idővel a bevándorlók között voltak szefárd zsidók (akiket 1496-ban kiűztek Portugáliából), a Földközi-tenger térségéből érkező telepesek, flamand takácsok (akik állítólag ők hozták be a csempézett homlokzatokat Terceirán), és Észak-Afrikából száműzöttek. Ez az emberi olvasztótégely jellegzetes dialektusokat, népszokásokat és építészetet hozott létre. A katolicizmus korán gyökeret vert: minden szigetnek van egy szent napja vagy fesztiválja (sok közülük a Festas do Espírito Santo-hoz kapcsolódik, az Azori-szigetekre egyedülálló tavaszi Szentlélek-ünnepségek láncolatához). Azokon a napokon, még ma is, a városlakók koronákat vonultatnak fel és szent képeket visznek, miközben kenyeret és bort osztanak meg idegenekkel a szeretet szellemében. Pásztordalok és harmonikadalok töltik meg a falusi tereket, a közös bikaviadalok (touradas à corda – kötélen húzott bikák) vagy színes felvonulások pedig közös szórakozást nyújtanak.
Az olyan történelmi városokban, mint Angra do Heroísmo (Terceira) és Ponta Delgada, macskaköves utcákon sétálhatunk festett templomok és pasztellszínű gyarmati épületek mellett. Angrát egykor „az Atlanti-óceán királynőjének” nevezték, és 1983-ban felkerült az UNESCO Világörökség részévé a jól megőrzött 16. századi elrendezése miatt. A kikötők ma is a kalandok kapui: a Faialon található Horta Marina híres jachtmegálló (a matrózok falfestményeket hagynak a mólón). A csendesebb szigeteken, mint São Jorge és Graciosa, az élet még mindig a mezőgazdaság és a halászat körül forog; a látogató csatlakozhat a helyiekhez házi készítésű queijadákhoz (sajtos pitékhez), vagy tanúja lehet a heti szarvasmarha-behajtásoknak a hegyekbe. A kilátások optimisták – szinte minden azori-szigeteki lakosnak, akivel találkozunk, úgy tűnik, van unokatestvére vagy gyerekkori barátja külföldön –, így a vendéglátás is könnyed. Még a kávészünetek is eltarthatnak egy órán át, miközben az idősebbek bougainvillea-szőlő lugasok alatt beszélgetnek.
Ennek a kifelé irányuló tekintetnek az öröksége a globális azori-szigeteki diaszpóra. A 17. századtól a 20. század végéig több százezer azori-szigeteki vándorolt ki – Brazília déli régiójába, az Egyesült Államok keleti részébe (Új-Anglia), Kaliforniába és Hawai'ira. Ma Rhode Island és Massachusetts büszkén büszkélkedhet több azori-szigeteki származású emberrel, mint maga Lisszabon. Sokan vágynak zöld szigeteikre, és az ünnepek alatti hazalátogatások harsányan örömteli események lehetnek. Azt mondják, hogy New Bedfordban vagy Fall Riverben (Massachusetts), amikor egy nem azori-szigeteki először vesz részt egy Espírito Santo lakomán, a nagylelkűség és az éneklés szemfelnyitó lehet. A szigeteken az a hatás, hogy a családi gazdaságok és hagyományok fennmaradtak. Rhode Island-i rendszámú autókat láthat parkolni a város főtere mellett, vagy portugál és akcentusos angol nyelv keverékét hallhatja egy bárban. Mindez sokkal gazdagabbá teszi a kultúrát – egy szívből jövő kézfogás világok között, amelyet hímzett isteni koronák és generációkon át öröklődő, kézzel kalapált rézedények testesítenek meg.
Egyetlen látogatás sem teljes az azori-szigeteki konyha megkóstolása nélkül. A konyha gyökerei a szárazföldön és a tengerben gyökereznek, tükrözve az évszázados önellátást és egy csipetnyi szigeti eklektikát. A halak és a tenger gyümölcsei mindenütt jelen vannak: grillezett limpet (lapas), vajjal és petrezselyemmel grillezett limpet, borban pirított kagylók, valamint az Atlanti-óceán csodálatos kagylói és polipjai. De az Azori-szigetekre egyedülállóak a vulkanikus találékonyságból született ételek. Furnasban és Caldeirasban (São Miguel) a családok még mindig készítik a Cozido das Furnas-t – egy kiadós marhahúsból, sertéshúsból, kolbászból és zöldségekből álló pörköltet, amelyet kendőbe tekernek, majd egy vulkanikus forró ponton eltemetnek, amíg minden megpuhul és füstös nem lesz. Délre érezni a földben főtt hús illatát, mintha varázsütésre főznénk. A Terra Nostra Park vasszínű medencéi hasonlóan „ásványi anyagokban gazdag” sertéshúsételekkel egészítik ki az étkezést.
A tejtermékek is nagy szerepet játszanak itt: a tehenek buja legelőkön legelnek az összes nagy szigeten, és az asztalok roskadozva várják a friss sajtokat. São Jorge queijo da Ilha (szigeti sajt) híres diós, pikáns ízéről. Az étkezéseket gyakran olajbogyó, kukoricakenyér és helyi méz előzi meg; a zöldsalátákat szigeten termesztett fenyőmaggal vagy helyi gyümölcsökkel keverik. Az azori ananász – amelyet kizárólag São Miguelen termesztenek fűtött üvegházakban – desszertként vagy süteménydíszként szolgál, mint sehol máshol. A bor gyakran hazai termesztésű (a Pico verdelho fehér és terrantez szőlőjét gondosan ápolják lávamezőkön). Még a kávé is különleges: azori kávébabokat (São Miguelről és São Jorge-ból) magaslaton termesztik, és lágy citrusos ízük van. Az étkezés itt személyes élményt nyújt: sok étterem családi vállalkozás, a kis szigeteken pedig vacsora után a tulajdonos családi asztalánál lakomázhatunk házi lekvár és likőr mellett. Nem egy fellengzős értelemben vett ínyencség, de minden falat olyan ízű, mint a tiszta Azori-szigetek – egyszerű, laktató, és a sziget vendégszeretetének melegével teli.
Minden utazó talál itt valamit, ami tetszik, legyen az adrenalin-függő vagy nyugalomra vágyó. A túrázás nemzeti időtöltés: az Azori-szigeteki ösvényhálózat tucatnyi jelzett útvonalat kínál az összes szigeten. Kezdhetjük a napot Pico lejtőin mászva, hogy nézzük a felhőket, ahogy a lábunk alatt gomolyognak, majd délután csatlakozhatunk egy dzsiptúrához Pico borvidékén. São Miguelen a Vista do Rei-től Sete Cidades-ig tartó ösvény egyszerre két tavat tár fel; a túrázók gyakran megállnak az ősi hortenziafák alatt, hogy gyönyörködjenek a kilátásban. São Jorge távoli fajãsai (földcsuszamlások által hátrahagyott part menti síkságok) csak gyalogutakon közelíthetők meg – képzeljük el, hogy hajnalban egy cédruserdőben túrázunk, hogy egy kristálytiszta öblökkel rendelkező, tengerparti sziklás faluban érjünk el. Az erdei túrák is gyakoriak: a Terra do Galón (São Miguel) átvezető ösvény juharfák és páfrányok lombkoronája alatt kanyarog, míg Faialon egy huroktúra szegélyezi a hatalmas Caldeira (egy vulkáni kráter kaldera) környékét. Minden ösvény más-másnak érződik – rétek kanyarulatai, lávamezők, eukaliptusz alagutak –, de mindegyikben ott van az azori bujaság jellegzetessége.
Vízparti izgalmakért: tavasztól kora őszig naponta indulnak bálna- és delfinleső túrák. A hajók napkeltekor indulnak, és felejthetetlen élmény egy Pico közelében kitörő csónak vagy egy Faialnál kiköpő kék bálna látványa. A tengeri kajakozás egyre népszerűbb – Faial fekete szikláin vagy São Jorge érintetlen öblei mentén evezve közelről láthatunk lundákat és cséreket. A szigetek világszínvonalú búvárkodást is kínálnak: a hullámok alatt víz alatti vulkánok, barlangok és roncsok fekszenek, gyakran mantarájákkal, sügérekkel és színes korallokkal teli környezetben. A szörfösök São Miguel Praia do Santa Bárbara és Santa Maria São Lourenço partjait Európa legjobb rejtett szörfös helyeiként ismerik, amikor beköszönt a téli hullámok. Még a völgyek is kínálnak izgalmakat: a kanyoning és a kötélereszkedés a Santo António-szurdokban (São Miguel) vagy a Flores-vízesések mentén ma már profik vezetik. Az adrenalin mellett rengeteg a kikapcsolódási lehetőség is: a villák teraszain zöld teát (São Miguelen termesztenek) kortyolgatnak, a teraszkávézók pedig lagúnalátványban gyönyörködhetnek. Egy hosszú túra után semmi sem fogható egy fürdőzéshez a Caldeira Velha geotermikus hőforrásban (vas- és szilícium-dioxid-tartalmú víz) egy dzsungel lombkoronája alatt. A nap végén sok látogató gyűlik össze a sziklás kilátópontokon, hogy azori-szigeteki bort kortyolgassanak, miközben a nap lenyugszik – a kilátás annyira látványos, hogy az „Instagram-irigység” gyakorlatilag garantált.
A legfontosabb tapasztalatok összefoglalása érdekében íme néhány gyakran ajánlott kiemelés:
Mindezek az azori-szigeteki mindennapi élet szövetébe szövődnek: fesztivál hétvégék, termelői piacok, rögtönzött szarvasmarha-terelések és friss sajtokat és lekvárokat kínáló mellékutcák kávézói. Ha naplementekor egy fennsíkra merészkedünk, valószínűleg családokat találunk, akik olajfák alatt piknikeznek gitárral és borral, fado-t és népdalokat énekelnek, miközben sirályok köröznek a fejünk felett. Az Azori-szigetek olyan, mint egy lassan kibontakozó történet, ahol minden öbölnek vagy völgynek legendája van, minden templomnak védőszentje, és minden utazó végül otthon érzi magát.
Görögország népszerű úti cél azok számára, akik egy felszabadultabb tengerparti nyaralásra vágynak, köszönhetően a tengerparti kincsek bőségének és a világhírű történelmi helyszíneknek, lenyűgöző…
Míg Európa számos csodálatos városát továbbra is elhomályosítják ismertebb társaik, ez az elvarázsolt városok kincsestára. A művészi vonzalomtól…
Romantikus csatornáival, lenyűgöző építészetével és nagy történelmi jelentőségével Velence, ez a bájos Adriai-tenger partján fekvő város, lenyűgözi a látogatókat. Ennek a nagyszerű központnak a…
Lisszabon egy város Portugália tengerpartján, amely ügyesen ötvözi a modern ötleteket a régi világ vonzerejével. Lisszabon a street art világközpontja, bár…
Nagy Sándor kezdetétől a modern formáig a város a tudás, a változatosság és a szépség világítótornya maradt. Kortalan vonzereje abból fakad,…
