A világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságának számító Dubai GDP-je 107.1-ben várhatóan 2014 milliárd dollár lesz, 6.1 százalékos növekedés mellett. Annak ellenére, hogy Dubai kereskedelmi infrastruktúrájának számos kulcsfontosságú eleme az olajszektor alapján épült fel, az olajból és földgázból származó bevételek az emírség teljes bevételének kevesebb mint 5%-át teszik ki. Dubai várhatóan 50,000 70,000-7,900 11,100 hordó (3 2-20 22.6 m16) olajat termel majd naponta, valamint jelentős mennyiségű gázt tengeri forrásokból. Az Emirátus az Egyesült Arab Emírségek teljes gázbevételének körülbelül 15%-át adja. Dubai olajtartalékai súlyosan kimerültek, és az előrejelzések szerint 11 éven belül kimerülnek. Dubai gazdaságához főként az ingatlan- és építőipar (2016 százalék), a kereskedelem (2016 százalék), a vállalkozói szellem (2016 százalék) és a pénzügyi szolgáltatások (2016 százalék) járultak hozzá.
2014-ben Dubai olajon kívüli nemzetközi kereskedelme 362 milliárd dollár volt. A teljes kereskedelem oroszlánrészét az import tette ki, összesen 230 milliárd dollárt, míg az emírségbe irányuló export és reexport 31 milliárd dollárt, illetve 101 milliárd dollárt tett ki.
2014-re Kína megelőzte az Egyesült Arab Emirátusokat Dubaj legfontosabb külföldi kereskedelmi partnereként, összesen 47.7 milliárd dolláros kereskedelmi forgalommal, ami 29 százalékos növekedés 2013-hoz képest. India volt Dubai második legnagyobb kereskedelmi partnere, 29.7 milliárd dolláros kereskedelmi forgalommal. ezt követi az Egyesült Államok 22.62 milliárd dollárral. A Szaúd-Arábiai Királyság 14.2 milliárd dollár összkereskedelmi értékével Dubai negyedik kereskedelmi partnere volt nemzetközi szinten, és az első az ÖET-ben és az arab világban. 2014-ben a Németországgal folytatott kereskedelem 12.3 milliárd dollárt, a Svájccal és Japánnal folytatott kereskedelem 11.72 milliárd dollárt, az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem pedig 10.9 milliárd dollárt tett ki.
Történelmileg Dubaj és a Dubai Creeken átívelő ikertestvére, Deira (akkor még Dubai Citytől független) kulcsfontosságú kikötők voltak a nyugati gyártók számára. A kikötői régióban kapott helyet az új város bankjainak és pénzintézeteinek többsége. Az 1970-es és 1980-as években Dubai fontos kereskedelmi útvonal maradt. Dubai korlátlan aranykereskedelmet folytat, és a kilencvenes évekig az Indiába irányuló aranyrúd „élénk csempészetének” volt a központja, ahol az aranyimport tilos volt. A dubai Jebel Ali kikötő az 1990-es években épült, és a világ legnagyobb ember alkotta kikötője, és a nyolcadik helyen áll a világon a befogadó konténerforgalom alapján. Dubai a szolgáltatási szektorban is nagy erőt képvisel, iparág-specifikus szabad övezetekkel a város körül. A Dubai Internet City, amely a TECOM (Dubai Technology, Electronic Commerce and Media Free Zone Authority) része, egy ilyen enklávé, amelynek tagjai olyan IT-cégek, mint a Hewlett-Packard, az EMC Corporation, az Oracle Corporation, a Microsoft, a Dell és az IBM. , valamint olyan médiaszervezetek, mint az MBC, a CNN, a BBC, a Reuters, a Sky News és az AP.
A kormány azon döntése, hogy a kereskedelem alapú, olajra támaszkodó gazdaságról a szolgáltatásokra és a turizmusra összpontosító gazdaságra vált, növelte az ingatlanok értékét, ami 2004-től 2006-ig az ingatlan felértékelődését eredményezte. A dubai ingatlanpiac hosszabb távú értékelése másrészt kéz, feltárt értékcsökkenés; néhány ház 64 és 2001 novembere között értékének akár 2008%-át is elvesztette. A nagyszabású ingatlanfejlesztési projektek eredményeként a világ legmagasabb felhőkarcolói és a legnagyobb projektek épültek, köztük az Emirates Towers, a Burj Khalifa. , a Pálma-szigetek és a világ legköltségesebb szállodája, a Burj Al Arab. A gyengülő gazdasági feltételek következtében Dubaj lakáspiaca 2008-ban és 2009-ben jelentős zuhanáson ment keresztül. A helyzet 2009 elejére romlott, a nagy recesszió pusztítást végzett az ingatlanárakban, az építőiparban és a munkahelyeken. Ez jelentős hatással volt a régió ingatlanbefektetőire, akik közül néhányan nem tudták kifizetni az ingatlanprojektekbe történő befektetésekből származó pénzeket. 2009 februárjában Dubai külföldi adóssága várhatóan 80 milliárd dollár volt, ami a globális szuverén adósság elenyésző töredéke. A dubai ingatlanok és az Egyesült Arab Emírségek ingatlanszakértői úgy vélik, hogy a korábbi hibák elkerülésével Dubaj ingatlanágazata hosszú távú stabilitást érhet el.
A Dubai Pénzügyi Piacot (DFM) 2000 márciusában alapították, mint a hazai és nemzetközi részvények és kötvények kereskedelmének másodlagos piacát. 2006 negyedik negyedévében a kereskedési volumen körülbelül 400 milliárd részvény volt, összesen 95 milliárd dollár értékben. A DFM piaci értéke körülbelül 87 milliárd dollár volt. A másik dubaji tőzsde a NASDAQ Dubai, amely a Közel-Kelet nemzetközi tőzsdéje. Lehetővé teszi számos cég, köztük az Egyesült Arab Emírségek és a regionális KKV-k számára, hogy egy világméretű márkanévvel rendelkező tőzsdén kereskedjenek, regionális és nemzetközi befektetőkhöz egyaránt hozzáférve.
Dubait az Arany Városának is nevezik, mivel az aranytranzakciók a gazdaság jelentős részét teszik ki, 1 első félévében az arany kereskedési volumene elérte az 2011 tonnát, troy unciánként 580 USD átlagáron.
2007-ben a City Mayors közvélemény-kutatása Dubajt a 44. helyre helyezte a világ legnagyobb pénzügyi városai között, míg egy másik City Mayors-tanulmány kimutatta, hogy Dubaj volt a világ 27. leggazdagabb városa a vásárlóerő-paritás alapján 2012-ben. (PPP). Dubai egyben világméretű pénzügyi központ is, a MasterCard Worldwide Centers of Commerce Index (37) alapján az első 50 globális pénzügyi város között a 2007. helyen áll, a Közel-Keleten pedig az első helyen áll.
Az Economist Intelligence Unit globális városi versenyképességi indexe 40-ben a 2012. helyre sorolta Dubait, 55.9-es összpontszámmal. A városok jövőbeli versenyképességéről szóló 2013-as tanulmányi jelentés szerint Dubai 23-re összességében a 2025. helyre emelkedik az Indexen. A dubai ingatlanok vezető nemzetközi befektetői az indiaiak, őket követik a britek és a pakisztániak.
Dubai számos fontos kezdeményezést hajtott végre, hogy segítse gazdaságát és bővítse a különböző iparágakat. Ide tartozik a Dubai Fashion 2020 és a Dubai Design District, amely az előrejelzések szerint a legjobb helyi és nemzetközi tervezőket vonzza majd. A 4 milliárd dirham értékű projekt első szakasza 2015 januárjában fejeződik be.