Shiraz a Fars régió fővárosa és a perzsa kultúra kincsesbánya. Irán fővárosa volt a Zand vonal uralkodása alatt (1747–79), és a legendás perzsa művészek, Hafiz és Saadi szülőhelyeként tartják számon. A város lakossága nagyjából 1,300,000 2016 2016 fő.
- Hafiz, Saadi és Khaju e Kermani sírja (akinek sírja egy hegy mögött van elrejtve a város ősi Korán-kapuján kívül). További kevésbé ismert sírok közé tartozik Shah Shoja (Perzsia mozafarida emírje és Hafiz szponzora) és a Haft Tanan sír, amely hét szúfi spiritiszta hamvait tartalmazza. Baba Kuhi sírja a város feletti hegyen található, míg Karim Khan Zand sírja Shiraz Pars Múzeumában található.
- Az Atigh Jame' mecset, Irán egyik legtapasztaltabb mecsete a legtapasztaltabb, ezt követi a Vakil mecset és a Nasir al-Mulk mecset. A Vakil-mecset a híres Vakil-bazártól nyugatra található. 1187-ben (AH) épült a Zand-dinasztia idején, és 8,660 négyzetméteres területet foglal el. Az alagút bejáratának mindkét oldalán remek csempék és ívek láthatók. A főkamra az alagút bejáratának bal és jobb oldali átjáróihoz csatlakozik.
- Az Arg of Karim Khan erőd a város központjában, a Vakil bazár és a Vakil fürdő mellett található. A város történelmi negyedében található Zinat-ol-Molook ház és Gahavam háza a legismertebbek.
- A Korán-kapu Shiraz bejárata. Allah-o-Akbar szurdokának közelében található, és a Baba Kuhi és a Chehel Maqam hegyek szegélyezik. Az átjáró az, ahol a Korán két példánya ismert
- A különféle növényvilággal és egy történelmi házzal rendelkező Shiraz Eram Garden (Bagh-e Eram) lenyűgöző hely a turisták számára. Bár a kert létrehozásának pontos dátuma nem ismert, a történelmi bizonyítékok szerint a legendás szeldzsuk uralkodó, Szandzsár utasításai alapján építették a Szeldzsuk-dinasztia idején. Az Afifabad Garden és a The Museum of Weapons, a Delgosha Garden és a Jahan Nama Garden néhány más ősi perzsa kert.
Persepolis, Bishapur, Pasargadae és Firouzabad mind viszonylag rövid autóútra vannak Shiraztól. Az Achaemenid uralkodók sírjai megtalálhatók Naqsh-e Rusztamban, valamint a Ka'ba-ye Zartosht, amelyről úgy gondolják, hogy egy zoroasztriánus tűzszentély, vagy talán Nagy Kürosz valódi temetése. A Maharloo-tó számos madárfaj kedvelt költőhelye.
A Naqsh-e Rostam lelőhelyen az elami (i.e. második ezer év), az Achaemenid (i.e. 550–330) és a Szászánidák (i. e. 226–651) korszakok szerepelnek. A régészek úgy vélik, hogy Naqsh-e Rostam Perszepolisz temetője volt, ahol az akhemenidák, párthusok és szászánidák hatalmát feladták.
Shirazban tartják a legegyszerűbb bevásárlási lehetőséget Iránban és a Közel-Keleten, több mint 25 bevásárlóközponttal és tíz bazárral.
A város északi végéhez közel található Persian Gulf Complex üzletek számát tekintve a világ legnagyobb bevásárlóközpontja.
A Vakil Bazár, a világ egyik legrégebbi bazárja, Shiraz ősi belvárosi kerületében található. Üzleteit Shiraz egyik legnagyszerűbb helyeként tartják számon, ahol perzsa padlóburkolatok, illatanyagok, aprólékos rézmunkák és régiségek széles választékát szerezhetik be, gyönyörű teraszokkal, karavánsaraikkal és zuhanyzókkal.
Shiraznak négy különböző évszaka van, és a félszáraz meleg éghajlat (Köppen: BSh) kategóriába sorolják, azonban valamivel kevesebb, mint egy mediterrán nyári éghajlat (CSA). A nyár forró, júliusban az átlaghőmérséklet 38.8 °C (101.8 °F). A tél fagyos, decemberben és januárban a jellemző alacsony hőmérséklet fagypont alá esik. Évente körülbelül 300 mm (12 hüvelyk) csapadék esik, szinte kizárólag a téli hónapokban, bár ritkán, akár egy hónap alatt is (például 1965 januárjában és 2004 decemberében), míg júliusban szinte teljes egészében a nyári hónapokra esik. Csak 82.9 mm (3.3 hüvelyk) csökkent 1965-höz képest 1966 júniusáig. A legcsapadékosabb év 1955/1956 volt, 857.2 mm-rel (33.75 hüvelyk), míg a legmagasabb 1959 után 590 mm (23.2 hüvelyk) volt 1995-ben. és 1996/2004.
Shiraz Irán déli részén található, Fars tartománytól északnyugatra. A Zagros-hegység lábánál, füves síkságon épült, 1,500 méter (4,900 láb) tengerszint feletti magasságban. Shiraz Teherántól 919 kilométerre (571 mérföldre) délre található.
A Dry River egy szezonális folyó, amely áthalad a város északi részén, és belép a Maharloo-tóba. A régióban 1920-tól sűrű tölgyerdő található.
Shiraz Dél-Irán gazdasági központja. A tizenkilencedik század második felében bizonyos gazdasági változások következtek be, amelyek jelentős hatással voltak Shiraz gazdaságára. A Szuezi-csatorna 1869-es megépítése lehetővé tette az olcsó európai gyári termékek széles körű behozatalát Dél-Iránba, akár közvetlenül Európából, akár Indián keresztül. A gazdálkodók rekordmennyiségben kezdtek termeszteni olyan készpénzes növényeket, mint az ópiummákos, a dohány és a gyapot. A Perzsa-öbölbe tett útjuk során sok ilyen exporttermény Shirazon keresztül utazott. Fars-i székhelyű iráni távolsági kereskedők marketinghálózatokat hoztak létre ezeknek az áruknak, és kereskedelmi házakat hoztak létre Bombayben, Kalkuttában, Port Saidban, Isztambulban, sőt Hongkongban is.
Shiraz gazdasági alapja olyan helyi árukra épül, mint a szőlő, citrusfélék, gyapot és rizs. A cementgyártás, a cukor-, műtrágya-, textil-, faáru-, fém- és szőnyeggyártás a legfontosabb iparágak. Shirz egy nagy olajfinomítónak is otthont ad, és az iráni elektromos ipar kulcsfontosságú helyszíne. Irán elektronikai befektetéseinek 53%-át Shiraz tette ki. A mezőgazdaság régóta fontos szerepet játszik Shiraz és a környező területek gazdaságában. Ez részben a szomszédos sivatagokhoz képest viszonylagos vízmennyiségnek köszönhető. A Shirz jól ismert szőnyeggyártásáról és virágairól. A környéken nagy múltra tekint vissza a szőlőtermesztés, és korábban itt termelték a Shirazi bort. Shiraz egyben iráni információs technológiai, kommunikációs, elektronikai és közlekedési központ.
A Shiraz Special Economic Zone vagy SEEZ 2000-ben alakult azzal a céllal, hogy elősegítse az elektronikai és kommunikációs gyártást.
