Dél-Tarawa

Dél-Tarawa, melyet kiribati nyelven Tarawa Teinainano néven emlegetnek, Kiribati Köztársaság dinamikus fővárosaként és központi elemeként működik. Ez a különleges helyszín – Kiribati lakosságának csaknem felének otthont adó hely – nem csupán adminisztratív központ, hanem az ország lüktető magja is. 2020-as adatai szerint 63 439 lakosával Dél-Tarawa tükrözi forgalmas nagyvárosi területként betöltött jelentőségét. A nyugati Betiótól az északkeleti Bonrikiig és Tanaeáig a népességközpont egy sor kis szigetet ölel fel, amelyek mindegyike könnyen megközelíthető a dél-tarai főúton.

Kiribati szigetén Dél-Tarawa a kormányzat, az üzleti élet és az oktatás központja. A Bairikiben található Állami Ház, a minisztériumok és számos külföldi nagykövetség mellett itt található a kikötő és a Betióban található Legfelsőbb Bíróság. A Teaoraereke-i Dél-Csendes-óceáni Egyetem kampusza, az Ambóban található Közgyűlési Ház, valamint olyan fontos oktatási intézmények, mint a Kiribati Tanárképző Főiskola és a Bikenibeu-i V. György Király és Elaine Bernacchi Iskola révén az oktatási színtér hasonlóan figyelemre méltó. Míg a vallási sokszínűséget ünneplik a Teaoraereke-i Római Katolikus Egyházmegye, az Antebuka-i Kiribati Egyesítő Egyház, a Bikenibeu-i Kiribati Bahá'íok Országos Lelki Gyűlése és az Eita-i Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Nawerewere-i Tungaru Központi Kórház garantálja az egészségügyi ellátás iránti igények kielégítését.

Földrajzilag Dél-Tarawa egy figyelemre méltó szigetcsoport a Tarawa-lagúna atollon, amely a déli Csendes-óceán és az északi Tarawa-lagúna között helyezkedik el. Míg az óceán mélysége lenyűgöző 4000 méterre süllyed, a lagúna akár 25 méter mélyre is leereszkedik. Ezek a szigetek a lagúnákból származó üledékekből keletkeznek, ezt a folyamatot a fő keleti passzátszelek alakítják. Az elhúzódó nyugati szelek azonban, különösen az El Niño – Déli Oszcillációk idején, visszafordíthatják ezt a talajlerakódást.

A Tarawa-lagúna déli oldalán töltésutak kötik össze a szigeteket, így egy összefüggő szárazföldet alkotva. Dél-Tarawa a fejlesztések ellenére is sérülékeny ökoszisztéma; a legtöbb szakasz átlagos szélessége mindössze 450 méter, és kevesebb mint 3 méterrel a tengerszint felett fekszenek. Ez a törékeny egyensúly rávilágít a társadalom előtt álló nehézségekre a növekvő tengerszint és az éghajlatváltozás összefüggésében.

Dél-Tarawa demográfiai összetétele jelentősen megváltozott. Az 1978-as népszámlálás szerint mindössze 17 921 ember élt ott, többségük Betióban, Bairikiben és Bikenibeuban. Kiribati lakossága több mint négyszeresére nőtt 1979-es függetlensége óta, így Dél-Tarawa erősen városiasodott területté vált. Az észak-tarawai Buota település gyorsan növekszik, a város ma már Tanaeától északkeleten a délnyugati Betióig húzódik.

Dél-Tarawa Kiribati gazdasági központja. Számos állami tulajdonú vállalat és más cég mellett itt található a fő repülőtér és kikötő. A betioi feldolgozóüzemek kopraolajat termelnek a globális piacokra, így a gazdaság nagyrészt a kopratermeléstől függ. Egy halfeldolgozó üzem tonhalat is exportál, így támogatja a közeli vállalkozásokat. Az import azonban jóval meghaladja az exportot, és sok otthon a kormányzati munkahelyekre és a külföldi családok hazautalásaira támaszkodik.

Dél-Tarawa komoly problémákkal küzd, különösen a foglalkoztatás terén, gazdasági jelentősége ellenére. 2010-ben a 15 év feletti városi lakosságnak mindössze 34%-a dolgozott fizikai munkával, így jelentős részük munkanélküli vagy a megélhetésért küzd. A fiatalok körében, akik nehezen találnak munkát, ez a probléma különösen súlyos. E problémák kezelése stratégiai tervezést, valamint infrastrukturális és oktatási beruházásokat igényel, hogy Dél-Tarawa fiatal lakosságát teljes mértékben ki lehessen használni.