Pécs

Pécs, Magyarország ötödik legnagyobb városa, 162 négyzetkilométeres közigazgatási határán belül körülbelül 145 000 lakosnak ad otthont. A Mecsek-hegység déli lejtőin, Baranya megyében – mindössze néhány kilométerre a horvát határtól – fekvő város a régió közigazgatási központja és a Pécsi Római Katolikus Egyházmegye székhelye. Felszíne a déli 120–130 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő lankás síkságtól a Tubes-csúcs 600 métert meghaladó erdős magaslataiig emelkedik, egyedi domborzatot teremtve, amely formálja a város éghajlatát és jellegét.

A legkorábbi keltáktól a Sopianae-t két évezreddel ezelőtt megalapító rómaiakig Pécs egymást követő kulturális és hatalmi hullámoknak volt tanúja. A kora középkorra I. István király alatt püspöki székhellyé vált, majd 1367-ben V. Orbán pápa Nagy Lajos király uralkodása alatt itt alapította Magyarország első egyetemét. Az oszmán uralom alatt – másfél évszázadon át – a város Közép-Európa legsűrűbb török-oszmán műemlékközpontjának számított. A modern korban Pécs kulturális központként betöltött státuszát tovább erősítette az, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosává nevezték ki, és ókeresztény nekropoliszát 2000-ben felvették az UNESCO Világörökségi Listájára.

Fizikai formáját tekintve Pécs az ellentétek városa. Északon a Mecsek – az 592 méteres Jakab-hegy, a 612 méteres Tubes, az 535 méteres Misina – számos völgy által vájt, amelyek hűvös éjszakai szellői megtisztítják a városi levegőt. Délen a város oldalán egy hullámzó síkság fekszik, ahol egykor a kora nyári búzaföldek húzódtak megtöretlenül. A legmagasabb és a legalacsonyabb pont között olyan városrészek, mint Pécsbánya, Szabolcsfalu és Somogy, 250 méter magas lejtőkön helyezkednek el, utcáik terrakotta tetők és Zsolnay-mázas homlokzatok mellett kanyarognak.

A híres Zsolnay porcelán nem pusztán díszítőelem, hanem a városi identitás egyik alapköve. A 19. századi gyártól a modern Zsolnay Kulturális Negyedig a városképet irizáló csempék és kerámiafrízek élénkítik. Hasonlóképpen, James Watt és George Stephenson Zsolnay által készített domborművei az 1900-as reneszánsz-eklektikus vasútállomáson, amelyet Pfaff Ferenc tervezett, és ma már védett műemlék, arra emlékeztetik a látogatókat, hogy Pécs régóta az ipar és az innováció olvasztótégelye.

Az idők során Pécs ipari bázisa fejlődött. Egykor híres volt bőr-, kesztyű- és pezsgőgyárairól – sőt szén- és uránbányáiról is –, a vasfüggöny leomlását bezárások hulláma követte. Ma a Magyar Quartz vállalat által üzemeltetett homokbánya egy újjáéledő high-tech szektor mellett áll: a finn tulajdonú Elcoteq, a magyar Z Elektronika és TG Netcom elektronikai cégek, valamint a német Dachser logisztikai központja. A helyi vállalkozások, mint például a Pécsi Sörgyár – amelyet Magyarország legnagyobbjai közül szűretlen, palackozott sörei különböztetnek meg – és a város tulajdonában lévő Biokom hulladékkezelő vállalat, mind a hagyományt, mind a polgári gondoskodást hangsúlyozzák. Az energiaigényt két, összesen 84,9 MW teljesítményű biomassza-erőmű elégíti ki a Pannonpower (Veolia) keretében, valamint Magyarország legnagyobb napelemes mezője, amely évente körülbelül 10 MW-ot termel a napsütötte déli lejtőkön.

Demográfiailag Pécs továbbra is mozaikos. A 2011-es népszámlálás szerint a lakosság mintegy 84 százalékát magyarok teszik ki; a főbb kisebbségeket németek, romák, horvátok és románok alkotják. A legnagyobb vallási csoportot a római katolikusok alkotják, közel 40 százalékkal, őket követik a reformátusok (5,2 százalék), az evangélikusok (1,3 százalék) és egy jelentős számú nem vallásos csoport (27,8 százalék). A város három egyeteme, melyeket a tiszteletreméltó Pécsi Tudományegyetem zár 20 000 hallgatójával – akik közül 4000 külföldi –, fiatalos vitalitást hagy a város szövetében, a Király utcai diákkávézóktól a történelmi kerengőkben tartott késő esti előadásokig.

Pécs éghajlata nedves szubtrópusi mintázatot mutat, az éves átlaghőmérséklet 11,5 °C: a nyári maximumok júliusban és augusztusban gyakran elérik a 30 °C-ot, míg a téli hőmérséklet fagypont alá süllyedhet – bár történelmileg a szélsőségek az 1942 januári –27 °C és az 1950 júliusi 41,3 °C között mozogtak. Az éves csapadékmennyiség, amely 671 mm, júniusban tetőzik, a város erdős hegyoldalai pedig mérsékelték a hőmérséklet-ingadozásokat, és táplálják a Pécsi-patakot, egy szerény vízfolyást, amely végül a Dunába ömlik.

Kulturális szempontból egyetlen dél-dunántúli város sem vetekszik Péccsel a művészeti intézmények széles skálája tekintetében. A Janus Pannonius Múzeum több mint 250 műemléket kezel a Modern Magyar Képtár, a Csontváry és Martyn Ferenc múzeumok, valamint a Victor Vasarely és Amerigo Tot múzeumok mellett. Amióta 1904-ben megnyitotta első állandó galériáját, Pécs megünnepelte Várostörténeti Múzeumának centenáriumát, 2009 óta kétszer rendezte meg a „Múzeumok Éjszakáját”, és 2014-ben egyetlen estén több mint 8000 nézőt fogadott a „Leonardo, a reneszánsz zseni” című kiállításon. 2019-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta a 263 000-et, és a nemzetközi elismerés a Bus&Hotel magazin 2010-es top 20 világcélú úti cél listájától a New York Times 2013-as ajánlásáig terjedt.

Fesztiválok és előadások töltik meg a városi naptárat. A Pannon Filharmonikusok – melyeket több mint két évszázados folyamatos működésük miatt tartanak számon – a város operatársulatával osztoznak a színpadon, míg a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok és az Országos Színházi Találkozó (POSZT) minden évben művészeket, tudósokat és nézőket vonz. Az Expo Center Pécs modern konferencia- és kiállítótermeket kínál, a Káptalan utca mentén csoportosuló, utcaszinti múzeumok pedig egy kompakt „múzeumi negyedet” alkotnak, amely a középkori falaktól és a 4. századi keresztény sírkamráktól a gótikus városi házakig és az oszmán imatermekig követi nyomon a történetmesélést.

A közlekedési kapcsolatok megerősítik Pécs regionális központi szerepét. A 2010 márciusában elkészült M6/M60-as autópálya ma már körülbelül két óra alatt köti össze Budapesttel. A 6-os főút kelet-nyugati tengelyt biztosít Barcs felé, a horvát határon, amelyet az 57-es, 58-as és 66-os mellékútvonalak egészítenek ki. A vasúti utasok naponta indulnak Budapestre Pusztaszabolcson, Mohácson és Nagykanizsán keresztül, mindegyik a Pfaff nagypályaudvarról. Bár a villamosok 1960-ban eltűntek, a kiterjedt buszhálózat továbbra is a tömegközlekedés gerincét alkotja, és 2006 óta charterjáratok is landolnak a Pécs–Pogány Nemzetközi Repülőtéren.

A szabadidős tevékenységekre vágyók számára a várostól mindössze két kilométerre, a 66-os úton található Mecsextrém Park kínál zipline pályákat az erdő lombkoronái között. A Mecsek könnyűvasút – Magyarország legrövidebb, 570 méteres vasútja – összeköti az állatkertet Dömörkapuval, míg a romantikus hagyományok a „szerelmesek lakatjai” kerítésen élnek tovább, ahol a párok festett lakatokat rögzítenek szeretetük jeléül. Virtuális gyalogtúrák és audioguide-ok teszik lehetővé a távoli csodálók számára is a felfedezést, biztosítva, hogy a város réteges palimpszesztje – római nekropoliszok, törökfürdők, német sorházak és barokk klerstorok – minden évszakban megtapasztalhatók legyenek.

Pécs húsz évszázadon át egyszerre volt olvasztótégely és vászon: római alapításától Sopianae-ként és a német telepesek általi Fünfkirchen elnevezésétől kezdve István király 1009 körüli püspöki oklevelén át az egyetem 1367-es pápai alapításáig a város folyamatosan fejlődő párbeszédet folytat a történelem és a modernitás között. Ma globális mércével mérve kisváros, de Magyarország egyik legnagyobb egyetemi városa, amely nagyrészt elkerülte a 20. század közepének keményvonalas modernizmusát és a tömegturizmus mesterkéltségét. Pécs ehelyett az éghajlatok, kultúrák és évszázadok hiteles találkozási pontjaként áll – egy olyan helyként, ahol minden macskakő és minden minaret, minden porceláncsempe és minden nyitott könyv a kitartás, a kreativitás és a hely folyamatos ígéretének egyetlen narratíváját ismétli meg.