Catania

Catania, amelynek települési határain belül 297 517 lakos, a nagyvárosi övezetében pedig 1 068 563 lakos él, 180 négyzetkilométert foglal el Szicília keleti partvidékén, ahol a Jón-tenger az Etna alsó lejtőit öleli át. Lakosságát és területét tekintve a sziget második legnagyobb városa, és a Szicíliát az olasz szárazfölddel és azon túl összekötő légi, tengeri és vasúti kapcsolatok elsődleges csomópontjaként működik.

A kalcidiai görögök által az i. e. nyolcadik században alapított Catania évszázadoknyi földrengést, lávabetörést és egymást követő újjáépítést bírt ki. A város szíve – amelyet a pusztító 1693-as földrengés után építettek újjá – ma UNESCO Világörökség a vulkáni bazaltból faragott késő barokk homlokzatai miatt. Ma a város ipari kikötővel, élénk egyetemi negyeddel és kulturális események naptárával párosul, amelyek mindegyike a város tartós múltjának rétegeit tükrözi.

Jóval a római kormányzás előtt a település autonóm városként működött. A modern főútvonalak alatt görög-római alapok maradványai fekszenek. 1169-ben egy heves földrengés a város nagy részét rommá tette; 1669-ben az Etna lávaáradata elérte kapuit. Egy második szeizmikus feltörés 1693-ban átfogó építészeti megújulást indított el Giovanni Battista Vaccarini vezetésével, akinek szobrászati ​​maszkokkal díszített tervei megalapozták azt az esztétikát, amely ma Catania magjával egyet jelent.

A tizennegyedik századra a város a tudomány és a művészetek központjává vált. Az 1434-ben alapított Catania Egyetem Szicília első felsőoktatási székhelyévé vált, amely a kánonjogtól a természetfilozófiáig számos tudományágat ápolt. Olyan zeneszerzők, mint Vincenzo Bellini és Giovanni Pacini, a piazzákról merítettek motívumokat; később Giovanni Verga és Luigi Capuana a helyi idiómákon alapuló irodalmi realizmust alkottak. A Teatro Massimo Bellini 1890 óta továbbra is szezonális operaelőadásoknak ad otthont, összekapcsolva a múlt repertoárját a kortárs produkciós értékekkel.

Jelenlegi szerepében Catania Szicília ipari központja. A Fontanarossa repülőtér az ötödik helyen áll az országos személyforgalomban, járatokkal Rómába, Milánóba, Barcelonába és más városokba. A kikötő teherhajókat és személyszállító kompokat is fogad. A sziget gerincén nagysebességű vonatok közlekednek Palermótól Messináig. Az Etnát megkerülve a keskeny nyomtávú Circumetnea vasútvonal 110 kilométer hosszú. Az 1999-ben megnyitott és 2016-ban meghosszabbított metróvonal az ingázókat a kulcsfontosságú kerületeken keresztül szállítja, és további bővítések is tervben vannak.

A város burkolata alatt húzódnak az Amenano és a Longane folyók, melyek nagyrészt a föld alatt folynak, de rövid időre a székesegyház téren is felbukkannak. Nyáron mediterrán hőség uralkodik, amely gyakran meghaladja a 40 °C-ot. A telek mérsékelt marad, bár 2015-ben, 2017-ben és 2019-ben hóesések voltak. Az éves csapadékmennyiség átlagosan 500 milliméter, a szélső értékek 250 alatt és 1200 felett vannak. Az Etna tömege eltéríti a hidegebb északi áramlatokat, és időnként havazás koncentrálódik a magasabban fekvő külvárosokban.

Az ezredforduló utáni népszámlálási adatok a külvárosok növekedését mutatják a településmagon túl, amely 2002 és 2007 között lakosságának 3,35 százalékát veszítette el. A tizennyolc év alatti lakosok a teljes népesség valamivel több mint 20 százalékát teszik ki; a nyugdíjkorhatár felettiek valamivel 19 százalék alatt vannak. A születési ráta, amely 10,07/1000 fő, meghaladja az országos adatot. Kis bevándorló közösségek telepedtek le itt Afrikából a Szaharától délre, Dél-Ázsiából és Kelet-Európából. Egy szamaritánus enklávé olyan rítusokat tart fenn, amelyek megelőzik a domináns vallási hagyományokat.

Catania jelképe, a Fontana dell'Elefante – helyi nevén u Liotru – egy lávakőből faragott elefántot ábrázol, tetején egyiptomi obeliszkgel. A néphit Heliodorosznak, egy varázsló-püspöknek tulajdonítja a létrehozását, aki állítólag életet lehelt a fenevadba Konstantinápolyba tartó éjszakai utazásai során. A tudósok ezeket a történeteket a paleolit ​​elefántmaradványokhoz kötik, amelyek egyetlen orrürege ihlethette a mitikus egyszemű lényekről szóló beszámolókat.

Az ókor nyomai szerte a városban felszínre törnek. A Via Vittorio Emanuele közelében található római színház, amely egykor 7000 férőhelyes volt, részben későbbi építmények alatt fekszik. A Terme Achilliane második századi termálkomplexuma mozaiktöredékeket és márványlapokat mutat be. Az Anfiteatro Romano szerény maradványai a Piazza Stesicorón láthatók. A föld felett a Sant'Agata-székesegyház és a szomszédos Palazzo degli Elefanti Vaccarini sötét bazaltdíszítését mutatja be.

Szakrális építészeti alkotások sorakoznak a Via Crociferi mentén, ahol négy templom és három szerzetesi udvar alkot barokk övezetet. A San Benedetto-kolostor és a San Francesco Borgia-templom oszlopokból, szobrokból és faragott maszkokból álló, buja homlokzatokat vonultat fel. A San Nicolò l'Arena-i kolostor, amelyet a XIII. században királyi erődítményként kezdtek építeni, Európa egyik legnagyobb szerzetesi létesítményévé fejlődött. Szomszédos temploma máig befejezetlen, ami a beteljesületlen ambíciók bizonyítéka.

A kertek városi nyugalmat kínálnak. A tizenkilencedik században létrehozott Giardino Bellini koros fák alatt húzódó sétányokkal rendelkezik. Az egyetem Orto Botanico nevű kertje őshonos és külföldi példányokat termeszt. A part mentén a La Plaja homokos partszakasza délen vonzza az úszókat; északon a Riviera dei Ciclopi zord bazaltpartját mítoszokkal átitatva mutatja be.

Az évenkénti események jelzik a város kulturális ritmusát. Minden február 5-én díszes ereklyetartók között felvonulások tisztelegnek Szent Ágota előtt, bár egyes látogatók a csendesebb napokat választják. Az Etna Comics képregényrajongókat gyűjti össze; a Catania Tangó Fesztivál több mint huszonhét országból lát vendégül táncosokat. A téli hónapokban jazzkoncerteket tartanak történelmi helyszíneken. Az 1980-as évek óta a független zenei színtér olyan művészeket termelt ki, akik a népi motívumokat modern érzékenységgel ötvözik.

A helyi konyha vulkanikus eredetet tükröz. Az Arancini – az Etna kúpjához hasonló alakú rizsgömbök – ragù-t vagy pisztáciapasztát tartalmaznak. A piaci standokon leveles tésztacsomagok, például cipollina és bolognese jelennek meg. A Crispelle – édes ricotta vagy szardellafánk – az ünnepek alatt kerül a felszínre. Az utcai árusok calia e simezzát, sült csicseriborsót és tökmagot árulnak. A piacokon olyan termékeket forgalmaznak, mint a sangeli, a quarumi és a zuzzu; a halárusok napi fogást kínálnak; az arrusti e mancia üzletekben pedig lóhúst grilleznek a parázson.

A hagyományos otthoni főzés szezonális és vallási ciklusokat követ. A Pasta alla Norma a padlizsánt, a paradicsomot és a sózott ricottát kombinálja Bellini előtt. A tintahalfestékkel színezett tészta cco niuru és a maccu, egy fava-babpüré a paraszti konyhákból származnak. A péksütemények a liturgikus dátumoknak emlékeznek meg: cassatelle és olivette Szent Agáthának, aceddi ccu l'ovu húsvétkor, granita nyáron, ossa di mortu és rame di Napoli novemberben. A citrusültetvények vérnarancsot hoznak; A Bronte pisztácia és a Mazzarrone szőlő támogatja az édességeket és a borokat.

A 2000-es gazdasági adatok szerint Catania a tizennegyedik helyen állt az olasz városok között GDP tekintetében, 6,6 milliárd USD-vel, az egy főre jutó termelés pedig közel 21 000 USD. A petrolkémiai és kénfeldolgozó üzemek uralják az ipari övezeteket. A 2020-ban felavatott bolognai vasúti-tengeri folyosó javította az áruszállítást. A butikszálláshelyek és a műemléki helyreállítások növelték a turizmust. A belpassói Etnaland komplexum Európa legnagyobb vidámparkjai közé tartozik.

A közlekedési főutak az ókort és a modernitást egyaránt tükrözik. Az A18-as és A19-es autópályák itt keresztezik egymást. A buszok a Piazza Papa Giovanni XXIII térről indulnak, amely a metró és a Catania Centrale pályaudvar mellett található. A regionális buszjáratok éjszaka Taorminát, Messinát, Ragusát, sőt Rómát és Nápolyt is összekötik. Kompok közlekednek a Villa San Giovanniba és Messinába; éjszakai autókompok közlekednek a Nápoly–Catania útvonalon. A Virtu Ferries naponta köti össze Pozzallót Vallettával.

Akadémiai élet zajlik a felújított palotákban. A Palazzo dell'Università jogi és tudományos karoknak ad otthont. Palermo Gravina-Cruyllasban található a Bellini tiszteletére létrehozott Museo Belliniano. A Palazzo della Cultura, amely egykor bencés volt, ma kiállításoknak ad otthont. A Museo Emilio Greco a huszadik századi szobrász alkotásait mutatja be, nyomon követve a modern olasz művészet fejlődését.

Catania lényege a romlással és a megújulással való szövetségéből fakad. Strabo megjegyezte, hogy az Etna kitörései egyenlő mértékben okoztak pusztítást és termékenységet. Ez az egyensúly máig fennmarad. A szőlőültetvények hamuval dúsított talajon virágoznak; a barokk homlokzatok ősi rétegeken állnak. A nyüzsgő utcák mögött klasszikus romok állnak, az operadalok márvány loggiákon szólnak, és a kulináris hagyományok évszázadokon át fennmaradtak. Ezek az összefonódó rétegek egy folyamatosan fejlődő kéziratot alkotnak, amelyet az emberi erőfeszítés és a természet kérlelhetetlen ereje írt le.