Asztana

Az 1830-ban Akmoli néven alapított város az Isim folyó partján indult, és a mai Asztana egy szerény előőrsként indult a kazah sztyeppén. Két éven belül városi rangot kapott Akmolinszk orosz néven, tükrözve stratégiai helyzetét a cári Oroszország terjeszkedése során. Az 1960-as években a cím Tselinogradra változott, jelezve a szovjet Szűzföldek hadjáratának középpontjában betöltött szerepét, amelynek célja a megműveletlen préri gabonaföldekké alakítása volt. Kazahsztán függetlensége után a város 1992-ben visszatért Akmola névre, mielőtt felvette az Astana nevet – szó szerint „főváros” kazahul –, amikor a kormányzati székhely 1997 végén Almatiból átköltözött. A 2019-es rövid átkeresztelés Nur-Szultanra az ország első elnöke, Nurszultan Nazarbajev tiszteletére történt; 2022-ben visszaállították a város eredeti főváros nevét.

Asztana az északi szélesség 51°10′, a keleti hosszúság 71°26′ pontján, 347 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, egy sík, félszáraz területen, amely Közép-Kazahsztán sztyeppéire jellemző. Az Isim folyó kettészeli a várost, északi partján régebbi városrészek, déli partján pedig újabb fejlesztések találhatók. A kontinentális éghajlat éles kontrasztokat teremt: a nyári maximumok elérhetik a 35 °C-ot, míg a téli minimumok rendszeresen –30 °C és –35 °C között mozognak, a legalacsonyabb hőmérsékletet 1893 januárjában mérték. A hó és a jég gyakran november közepétől áprilisig tart, míg az állandó szelek alakítják a nyitott bal parti városrészeket, és kiemelik a város szeles téli napjairól szóló hírnevét.

Egy 1998 áprilisában kiírt tervpályázatra vezető építészek és tervezők érkeztek be. A város bővítésének tervére a japán építész, Kisho Kurokawa nyerte el a megbízást, aki párbeszédet javasolt a folyótól északra fekvő meglévő város és egy délre fekvő új közigazgatási és lakóövezet között. Az így létrejött terv egy hatalmas ovális pályaként bontakozik ki: a régi ipari negyedek egy kelet-nyugati irányban keresztező vasútvonal mögött helyezkednek el; a vasút és a folyó között található a központi üzleti negyed; az Isimtől délre pedig egy sor kormányzati épület, diplomáciai enklávé és kulturális helyszín emelkedik egy széles sugárút mentén. Vlagyimir Laptev főtervező egy „eurázsiai stílusú Berlint” képzel el, elutasítva a tisztán közigazgatási fővárost egy kiegyensúlyozott városi környezet javára.

Asztana látképét jellegzetes formák sorozata jellemzi. A Bayterek-torony, egy 97 méter magas építmény, amelyet egy gömb alakú kilátó fed, a nemzet függetlenségi narratíváját testesíti meg; a látogatók kezüket az államfő által öntött arany pálmalenyomat mellé helyezhetik. Norman Foster Béke és Megbékélés Palotája, egy 62 méter magas üvegpiramis egy füves tömb tetején, néhány évente vallásközi és kulturális csúcstalálkozóknak ad otthont. A Khan Shatyr Szórakoztatóközpont, egy áttetsző, sátorszerű torony, klímavezérelt lombkorona alatt kiskereskedelmi és szabadidős létesítményeket ölel körül.

A vallási építészet további változatosságot kínál. A 2012-ben elkészült Hazrat Sultan mecset 10 000 hívő befogadására alkalmas magas kupolák alatt, és Közép-Ázsia egyik legnagyobb mecsetje. A közelben található, 2022-ben megnyílt Asztana Nagymecset a régió legnagyobb mecsetje címet viseli magán. Két korábbi kupolás mecset – a Nur-Astana (2008) és a Khazret Sultan – a globális hagyományokból merített díszítéseket mutat be, a Parthenón szimbólumaitól a kínai nagy fal motívumaiig. Az orosz ortodox Nagyboldogasszony-székesegyház tovább gazdagítja a vallási mozaikokat.

Kulturális helyszínek szegélyezik a folyópartokat és az utakat. Az Astana Opera akusztikailag kifinomult termeivel és változó repertoárjával Kazahsztán-szerte vonzza a látogatókat. A 2014-ben megnyílt Nemzeti Múzeum interaktív kiállításokat mutat be három nyelven, amelyek az ország történelmét követik nyomon az ókori szkíta aranytól a Bajterek és az elnöki palota korabeli vázlatterveiig. A jurta ihlette kupolában található Hadtörténeti Múzeum Kazahsztán szerepét hangsúlyozza a Nagy Honvédő Háborúban.

A szabadban az Elnöki Parkban egy repülő főnixre emlékeztető tó található, amely csak felülről látható, a Központi Park pedig árnyékos sétányokat kínál az Isim mentén. A piramis közelében olyan emlékművek állnak, mint a márványból és bronzból készült kazak Eli sztélé, amelynek tetején egy mitikus szamrik madár látható, míg kisebb installációk (óriási gyíkszobrok, cirkuszi témájú szökőkutak) élénkítik a köztereket.

A 2011-es ázsiai téli játékok megrendezése próbára tette Asztana sportesemények lebonyolítására való alkalmasságát, és ösztönözte a létesítményfejlesztéseket. A „Jövő energiája” témájú 2017-es Expo a vásár zárásaként a korábbi kiállítótermeket megújuló technológiáknak szentelt múzeummá alakította át. 2003 óta a Világ- és Hagyományos Vallások Vezetőinek Kongresszusa a Béke Palotájában ülésezik, párbeszédre ösztönözve a vallási képviselőket. Minden esemény megerősíti Asztana azon törekvését, hogy ne csak nemzeti fővárosként, hanem a kultúra, a hit és a politika regionális kereszteződéseként is működjön.

A városközponttól 17 km-re délkeletre fekvő Nurszultan Nazarbajev Nemzetközi Repülőtér 2023-ban 7,5 millió utast szolgált ki, és az Air Astana másodlagos központjaként működik. Két fő vasútállomás – az Astana-1 és a 2017-es világkiállítás utáni Nurly Zhol terminál – köti össze a várost Almatival a Tulpar Talgo expresszen keresztül, valamint Oroszországgal és Közép-Ázsiával, napi akár 12 000 utast is kiszolgálva az újabb állomáson.

A városon belül több mint 60 buszjárat szállít napi 720 000 utast. A telekocsi minibuszok fix útvonalakon közlekednek, kiegészítve a taxiszolgáltatásokat. Az Astana Light Metró tervei 2011-re nyúlnak vissza; a késedelmek és a 2019-es korrupciós vizsgálat után az építkezés 2023-ban folytatódott, a megnyitás pedig 2025-re várható. A 2014-ben bevezetett AstanaBike kerékpármegosztó hálózat 40 állomást és 1000 kerékpárt kínál; a tagság szezononként 5000 tenge-be kerül, RFID-kártya kauciójával és fokozatos óradíjakkal.

Asztana lakossága 2002-ben kevesebb mint 500 000 fő volt, de 2017-re meghaladta az egymilliót, és 2025 januárjára elérte az 1 528 703 főt. A növekedést más kazah régiókból és a szomszédos államokból érkező migráció is elősegítette. 1989-ben a város lakosságának 17,7 százalékát tették ki a kazah etnikai csoportok; 2025-re ez az arány 82,3 százalék. Az oroszok 8,6 százalékot, az ukránok 1,4 százalékot, a tatárok 1 százalékot, az üzbégek 0,6 százalékot, az egyéb etnikai csoportok pedig 6 százalékot tesznek ki. A demográfiai eltolódás tükrözi az országos trendeket és a város fiatal szakemberek iránti vonzerejét.

Asztana gazdasága a kereskedelemre, az építőanyagok és élelmiszerek gyártására, a közlekedésre és a kommunikációra épül. Az itt székelő állami tulajdonú vállalatok közé tartozik a Kazahsztán Temir Zholy (vasút), a KazMunayGas (olaj és gáz), a Samruk-Kazyna (állami alap), a Kazatomprom (urán) és a Kazakhtelecom. Az Asztana Nemzetközi Pénzügyi Központ 2018 júliusában indult egy különleges jogi rendszer keretében, a banki, jogi és fintech szolgáltatások előmozdítása érdekében; 2022-ben a FÁK városai között a legmagasabb rangot érte el a Globális Pénzügyi Központok Indexén. A város logisztikai csomópontként szolgál Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezéséhez, összekötve a vasúti és közúti folyosókat Közép-Ázsián keresztül.

1998 óta a bruttó regionális termék csaknem megduplázódott a nemzeti termeléshez képest, az ipari termelés tizenegyszeresére, a beruházások volumene pedig harmincszorosára nőtt. A 2001-ben létrehozott különleges gazdasági övezet ösztönzőkkel támogatja a projekteket – a motorgyártástól a bútorgyárakig. A támogatási programok hitelkereteken keresztül támogatták a kis- és középvállalkozásokat, számukat 13,7 százalékkal, a foglalkoztatást pedig 17,8 százalékkal növelve 2015-ben. 2016-ban az Intelligens Közösségi Fórum Asztanát a világ 21 digitálisan fejlettebb régiója közé sorolta. 2018-ban a város rekordösszegű, 7,9 milliárd dolláros külföldi közvetlen befektetést vonzott, amely nagyrészt az építőiparhoz kapcsolódott.

Asztana négy körzetre oszlik. Az Almati járás (21 054 ha; 375 938 lakos) és a Szarjarka járás (19 202 ha; 339 286 lakos) 1998 májusában alakult meg. A Jeszil járás, vagyis a Balpart (31 179 ha; 119 929 lakos) 2008 augusztusában alakult. A Bajkonir járás (18 129 ha; 233 351 lakos) 2018 márciusában alakult, és újabb lakóövezeteket foglal magában. Minden körzet falvakat és városi negyedeket foglal magában, zöldterületeket, lakótömböket és kereskedelmi övezeteket ötvözve.

A tervezők 2030-ra egy diplomáciai negyed, kormányzati épületek és lakóövezetek bővítésének befejezését tűzték ki célul az Isim folyótól délre. A város az adminisztratív funkciók, valamint a kulturális, oktatási és szabadidős létesítmények egyensúlyát hivatott biztosítani, a történelem és a modernitás szimbiózisban való megélésének elvét követve.

Asztana jól példázza, hogyan alakíthatja át egy főváros stratégiai áthelyezése a városi formát, a demográfiai összetételt és a gazdasági pályát. A határ menti településként kezdettől fogva egészen Kazahsztán politikai, kulturális és kereskedelmi központjaként betöltött jelenlegi szerepéig a város a történelem rétegeit szívta magába egy tudatos tervezési keretrendszerben. Tornyokból és kupolákból álló látképe a polgári identitást fogalmazza meg, míg a kiterjedt közlekedési hálózatok és oktatási intézmények támogatják a folyamatos növekedést. Nyílt terein és fasorral szegélyezett sugárútjain a lakosok és a látogatók egyaránt találkoznak a sztyeppe hatalmas horizontjával és egy még formálódó metropolisz körvonalaival.