A horvát otthonokban a paprikaszínű mártásban sült csirkepörkölt ugyanolyan emlékezetes, mint a hétvégi sültek és a nagy tepsiben sült tészta. Azok közé az ételek közé tartozik, amelyek ritkán kerülnek fel az éttermi étlapokra, mégis minden régióban felbukkannak a családi asztalokon. A Pileći gulaš, vagyis a horvát csirkegulyás a gulyás tágabb közép-európai hagyományát veszi alapul, és könnyedebb, mindennapibb hangulatot kölcsönöz neki, a vaskos marha- vagy vadhúsdarabokat szerény csirkedarabokra cserélve.
Ennek a pörköltnek a gyökerei a magyar gulyáshoz nyúlnak vissza, egy olyan ételhez, amely a lassan főtt hagyma, hús és rengeteg paprika felhasználásával készül. Innen terjedt el az ötlet az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területeken, beleértve Észak-Horvátországot és Szlavóniát is, ahol a hosszan főzött pörköltek a szokásos főzési ritmus részévé váltak. Sok háztartásban a marha- vagy szarvashús még mindig előkelő helyet foglal el a gulyásban. A csirkés változatok általában a forgalmas napokon jelennek meg, amikor a gyorsabb főzés és a rövidebb hozzávalók listája segít abban, hogy a vacsora hosszas tervezés vagy komolyabb szakértelem nélkül is az asztalra kerüljön.
A pileći gulaš ízvilága néhány gondosan válogatott alapfogáson alapul. A hagymát és a sárgarépát először vékony réteg forró zsírban pároljuk, amíg megpuhulnak és enyhén édesek lesznek. Ez az alap csirkekockákat, általában csirkecombokat kap a puhaság kedvéért, bár a csirkemell is jól illik hozzá, ha apróra vágjuk és lassan pároljuk. Egy-két kanál őrölt édes paprika adja a pörkölt meleg téglaszínét és enyhe borsos aromáját, ehhez társul a paradicsompüré vagy a paradicsompüré a testességért és a csendes savasságért. A babérlevél, a fekete bors és egy kis fokhagyma teszi teljessé az ízvilágot, míg egy kevés liszt segít abban, hogy a szósz minden egyes falat húshoz tapadjon.
A tejszínes paprikával összehasonlítva ez a változat inkább sovány marad. A szósz inkább selymes, mint nehéz, elég sűrű ahhoz, hogy bevonjon vele egy kanalat, de mégis elég híg ahhoz, hogy beleolvadjon a krumplipürébe, a noklicébe (kis gombócok), a rövid tésztába vagy a sima rizsbe. Sok horvát és a környező konyhában a szakácsok krumplipürével vagy kis tésztaformákkal tálalják, kontrasztként ecetes paprikával vagy egyszerű salátával.
Ez a recept a hagyományos ízvilág és a hétköznapi praktikum közötti egyensúlyt célozza meg. A módszer egyetlen edényben készül, és kerüli a speciális hozzávalókat, miközben tiszteletben tartja a paprikás jelleget, amely a régió gulyására jellemző. Az édes paprika és egy csipetnyi csípős paprika keveréke melegséget kölcsönöz anélkül, hogy a ragu tüzessé válna. A paradicsomos passzírozás testességet ad a ketchup édessége nélkül, a csirkehúsleves pedig elmélyíti az ízt anélkül, hogy elnyomná a finom fűszerességet.
A pörkölt számos helyzethez illik. Remekül illik egyszerű családi étkezésként, rengeteg szósszal, amit a krumplira vagy a tésztára kanalazhatunk. Kényelmesen illik egy hétvégi vacsorához káposztasalátával és mártogatós kenyérrel. A maradékok megőrzik jellegüket, mivel a csirke és a zöldségek jobban pihennek a szószban, ami a hűtőben kissé besűrűsödik. Ez a tulajdonság teszi a pileći gulašt megbízható előre elkészíthető alternatívává, akár másnapi ebédre, akár adagolt dobozokban fagyaszthatóvá.
Étrendi szempontból az étel közepes tartományba esik. Az alapváltozat viszonylag könnyű marad egy húsra épülő pörkölthöz képest, különösen, ha bőr nélküli csirkével és visszafogott mennyiségű olajjal készítik. Kerüli a tejtermékeket, ami azoknak segít, akik laktózmentes ételeket részesítenek előnyben vagy igényelnek. Azok, akiknek gluténmentes opcióra van szükségük, a kis mennyiségű lisztet megfelelő sűrítőanyagra cserélhetik, és a pörköltet rizzsel vagy burgonyával tálalhatják a búzaalapú tészta helyett. Átgondolt köretekkel és köretekkel a horvát csirkepörkölt könnyen alkalmazkodik a különböző háztartásokhoz, miközben megőrzi egyszerű, megnyugtató ételként való identitását.