Hladetina – Hűtött sertéskocsonya (horvát recept)

Hladetina – Hűtött sertészselé

A hladetina a régi világ húskocsonyáinak családjába tartozik, melyet a téli konyhák, a fatüzelésű kályhák és az egész állat felhasználásának erős szokása formált. A horvát otthonokban gyakran az évenkénti disznóvágás után jelenik meg, amikor a bőrrel ellátott sertéshús, a csülök és a csülök órákig fő, leadva az ízét és a természetes zselatint. Miután lehűlt és megszilárdult, a leves tiszta, remegő kocsonyává válik a puha hús körül, amelyet felszeletelnek, és hidegen tálalnak csípős hagymával és ecettel.

Sok család számára a hladetina a téli ünnepek és a nagyobb összejövetelek szimbóluma. Megnyithatja vele az újévi asztalt, pácolt húsok és sajtok mellé kerülhet, vagy egyszerű vacsoraként érkezhet kenyérrel és savanyúsággal. Az idősebb generációk gyakran a takarékossággal és a gondoskodással társítják: semmi kollagénben gazdag nem vész kárba, és az eredmény jól eláll a hideg kamrában vagy hűtőszekrényben. A fiatalabb vendégek texturális kuriózumként találkoznak vele, valahol a kifinomult pástétom és a rusztikus terrin között.

Az ízvilág határozottan sós. A hosszú főzés mélységet ad a csontoknak és a bőrnek, amit a hagyma, a sárgarépa, a babérlevél és a bors is segít. A fokhagyma adja a végső karaktert. Sok horvát konyhában a nyers fokhagyma pont a végén kerül a főzéshez, miután a levest leszűrték és kissé lehűtötték. Az ecet lendületet és frissességet ad, átvágja a sertéshús gazdagságát, és minden falatnak tiszta lecsengést ad. A jó hladetina húsos, fűszeres és élénk ízű, soha nem nehéz vagy zsíros.

Az állag különbözteti meg a kiváló változatot a felejthetőtől. A zselének teljesen meg kell kötnie, mégis puhanak, könnyen engedhetőnek kell lennie a kés alatt és a nyelven. A kemény, gumiszerű lap túl sok bőrre vagy agresszív forralásra utal. A laza, remegő, alig összeálló lemez a hús és a kötőszövet kiegyensúlyozatlan arányára, vagy túl sok vízzel hígított levesre utal. A gondos lefölözés, az állandó, alacsony lángon történő főzés és a türelmes hűtés elősegíti a tisztaságot és a struktúrát.

Ez a recept a hagyományos horvát megközelítést követi, miközben egyértelmű arányokat és időzítéseket ad meg, amelyek illeszkednek a modern tűzhelyhez. A disznócsülök, a csülök és a plusz bőr elegendő természetes zselatint biztosít a kemény állag eléréséhez, így a zselatinpor opcionális. A levest több órán át óvatosan főzzük, rendszeres lefölözéssel a tiszta íz és megjelenés érdekében. Szűrés után a levet mértékkel ízesítjük, így a fokhagyma és az ecet illatos, nem pedig fanyar marad.

A módszer jól illik a téli időbeosztásba. A munka nagy része elöl történik, az aprítás, az öblítés és az edény felforralása során. Ezután a húsleves időnkénti odafigyeléssel elpárolog. Miután a zselét lapos tálakban vagy kenyérsütő formában a húsra öntjük, egy éjszakán át pihentetjük a hűtőszekrényben. Másnap szépen, tisztán vágott szeletek készülnek, amelyek készen állnak a vendégeknek való tálalásra vagy egy csendes családi ebédre.

Gyakorlati szempontból a hladetina a gluténmentes étkezőknek és a magas fehérjetartalmú előételeket kedvelőknek is megfelel, bár a köretek, mint például a kenyér vagy a keksz, megváltoztathatják ezt a profilt. Az étel megszokást igényel: egy enyhébb változat kevesebb fokhagymát és ecetet tartalmazhat, míg a merészebb ízlelőbimbók egy kis extra savasságra vágynak az asztalnál. Akár apró kockákban, fogpiszkálóval, akár bőséges szeletekben, szeletelt hagyma és csípős paprika mellé tálaljuk, ez a hűtött sertészselé a horvát konyha egy sajátos szegletét tükrözi, ahol a találékonyság és a türelmes technika találkozik a tányéron.

Hladetina – Hűtött sertéskocsonya (horvát recept)

Recept készítője Travel S Helper
Adagok

8

adagok
Előkészítési idő

30

jegyzőkönyv
Főzési idő

210

jegyzőkönyv
Kalória

230

kcal

Ez a hladetina recept egy klasszikus horvát hűtött sertéskocsonyát készít, tiszta, ízletes és puha, szeletelhető állaggal. A malaccsülök, a sertéscsülök és a bőr lassan párolódik hagymával, sárgarépával, babérlevéllel és borssal, így gazdag, kollagénben gazdag levest kapunk. Szűrés után a folyadékhoz friss fokhagymát, ecetet és fekete borsot adunk, majd a tépett húst sekély tálkákba öntjük. Egy éjszakán át a hűtőszekrényben pihentetve egy kemény, fényes kocsonyát kapunk, amely tisztán vágható négyzetekre vagy szeletekre. A munka nagy része a hosszú főzéssel és a gondos lefölözéssel jár, míg a tényleges gyakorlati munka szerény marad. A hladetina jól illik téli előételként, előre elkészített ünnepi tálként, vagy fehérjében gazdag nassolnivalóként kenyérrel, savanyúsággal és egy pohár rakijával vagy egy pohár ropogós fehérborral.

Hozzávalók

  • A sertéshúsleveshez és a húshoz
  • 2 malaccsülök (kb. 1–1,2 kg / 2,2–2,6 font), hosszában kettévágva: Biztosítson rengeteg kollagént a feszes, természetes halmazállapotért.

  • 1 kis sertéscsülök vagy -lábszár bőrrel és csonttal (kb. 700 g / 1½ font), leöblítve: Húst és ízt ad; bármilyen bőrös, csontos vágás az alsó combról megfelelő.

  • 500 g (kb. 1,1 font) sertésbőr/bőr, megtisztítva a sörtéktől: Növeli a zselatintartalmat; távolítsa el a felesleges felszíni zsírt a tisztább zselé érdekében.

  • 1 kis fej sárga hagyma, meghámozva és félbevágva: Édességet és mélységet ad anélkül, hogy domináns lenne.

  • 1 közepes sárgarépa, meghámozva és nagy kockákra vágva: Enyhén édes és világos arany árnyalatot kölcsönöz.

  • 3 gerezd fokhagyma, enyhén összetörve (a leveshez): Lágy, háttérben érződő fokhagymás jegy; a fő fokhagyma később kerül a jegyek közé.

  • 2 babérlevél

  • 8-10 egész fekete bors

  • 1 evőkanál finom tengeri só, plusz ízlés szerint több

  • 3 liter hideg víz (kb. 12 és fél csésze): Annyira, hogy a húst 3-4 cm-rel / 1-1½ hüvelykkel befedje.

  • Fűszerezéshez és befejezéshez
  • 4-6 gerezd fokhagyma, nagyon finomra aprítva: Ízlés szerint sózzuk; ez a fokhagyma csípős és friss marad.

  • 3-4 evőkanál fehérborecet vagy almaecet: Fényerőt ad és kiegyensúlyozza a gazdagságot; a végén állítsa be.

  • Frissen őrölt fekete bors, ízlés szerint

  • 1 teáskanál édes paprika, a szóráshoz (elhagyható)

  • 1 kis vöröshagyma, vékonyra szeletelve, tálaláshoz

  • Egy kis marék friss petrezselyem, finomra aprítva, díszítéshez (opcionális)

  • Opcionális stabilizátor (ha szükséges)
  • 1 tasak (kb. 7 g / 2¼ teáskanál) ízesítetlen porzselatin: Csak azoknál a tételeknél, amelyek nem kötnek meg szilárdan a természetes zselatinból. Ha a lehűtött tesztdarab túl puha marad, egy kevés meleg húslevesben virágozzon fel.

  • Helyettesítési és allergén információk
  • Az étel sertéshúst és fokhagymát tartalmaz, de az alap receptben nincs tejtermék, tojás vagy glutén.

  • Szigorúan gluténmentes igények esetén válasszon ecet minősítésű vagy gluténmentesként jelölt ételt, és gluténmentes kenyérrel vagy keksszel tálalja.

  • Néhány család egy darab borjúlábat ad hozzá az ételhez, hogy extra zselatint kapjon; ez a változtatás nem változtatja meg a módszert, csak az íz mélységét.

  • Egy enyhébb változat kevesebb fokhagymagerezddel és kisebb mennyiségű ecettel járhat, extra ecetet kínálnak az asztalon.

Útvonalterv

  • Készítse elő a húst és az aromákat
  • Öblítse le a sertéshús szeleteket. Öblítse le a csülökcsülköt, a csülökfejet és a bőrt hideg víz alatt, súrolja le a csontport és a laza részeket.

  • Röviden blansírozzuk az átlátszóság érdekében (opcionális, de ajánlott). Öntsön hideg vizet a sertéshúsra egy nagy fazékban, forralja fel, főzze 5 percig, majd szűrje le és öblítse le a húst és az edényt, hogy eltávolítsa a habot és a szennyeződéseket.

  • Tedd vissza a húst a tiszta edénybe. Tedd a csülökhúst, a csülököt és a bőrt a fazékba a hagymával, a sárgarépával, a zúzott fokhagymagerezdekkel, a babérlevéllel és a borssal együtt.

  • Főzd a húslevest
  • Adjunk hozzá vizet, és forraljuk fel lassú tűzön. Öntsünk hozzá 3 liter hideg vizet, tegyük közepes lángra, és forraljuk fel, hogy csak apró buborékok törjék meg a felszínét.

  • Rendszeresen seperd le. Az első 30–40 percben szedd le a szürke habot és a felesleges zsírt, amíg a felszíne többnyire tiszta nem lesz.

  • Az elején enyhén fűszerezzük. Keverjünk hozzá 1 evőkanál sót, ne feledjük, hogy az ízek koncentrálódnak, ahogy a leves besűrűsödik.

  • Lassan és alacsony lángon főzzük. Nagyon alacsony lángon, félig fedő alatt főzzük 3½–4 órán át, amíg a hús el nem válik a csontoktól, és a folyadék mennyisége körülbelül egyharmadával csökken.

  • Szűrd le és válaszd szét a húst
  • Ellenőrizd a kész állapotot. Vizsgáljuk meg a csülökízületet és a csánkot; a húsnak nagyon puhának kell lennie, a bőrnek pedig könnyen vághatónak kanállal vagy késsel.

  • Távolítsa el a húst és az aromákat. Egy szűrőkanállal emeld ki az összes szilárd anyagot, és tedd őket egy tálcára, hogy kényelmesen lehűljenek.

  • Szűrd le a húslevest. Öntsd a folyadékot egy sajtkendővel bélelt finomszövésű szűrőn keresztül egy tiszta fazékba vagy nagy tálba, hagyva az üledéket maga után.

  • Zsírtalanítsa a felületet. A tetejéről távolítsd el a folyékony zsír nagy részét; egy vékony réteg kellemesen gazdag állagot biztosít zsírosodás nélkül.

  • A hús előkészítése formázásra
  • A húst válasszuk szét a csontoktól és a bőrtől. Távolítsd el a csontokat és a porcokat; a puha húst és a puhább bőr egy részét vágd apró, falatnyi darabokra.

  • Állítsa be az arányt. A végső keverékben több húst használjunk, mint bőrt, így a megkötött zselé sok sovány darabot tartalmaz, és elkerüljük a gumis érzetet.

  • Formákba rendezzük. A felaprított húst egyenletesen terítsük el egy nagy, sekély tálban vagy több kisebb formában, hagyva egy kis helyet a tetején a húslevesnek.

  • Ízesítsd a húslevest és teszteld a készletet
  • Hűtsük le kissé a levest. Hagyjuk a leszűrt levest 10-15 percig állni, hogy forró legyen, de már ne forrásban legyen.

  • Fokozatosan adjuk hozzá a fokhagymát és az ecetet. Keverjük hozzá az apróra vágott fokhagymát és 3 evőkanál ecetet, majd kóstoljuk meg, hogy sós-e és savas-e, és adjunk hozzá még sót, borsot vagy ecetet.

  • A gél szilárdságának tesztelése. Öntsön egy kis mennyiségű húslevest egy csészébe, és tegye hűtőbe vagy fagyasztóba, amíg kihűl; ha lágy géllé szilárdul, nincs szükség zselatinporra.

  • Zselatint csak szükség esetén használjon. Ha a vizsgálati minta laza marad, keverjen el porított zselatint kis mennyiségű meleg húslevesben, majd keverje vissza a fazékba, amíg teljesen fel nem oldódik.

  • Töltés, hűtés és beállítás
  • Öntsd a húslevest a húsra. Merjük a fűszeres húslevest a formákban lévő darált húsra, legalább 1 cm-rel befedve.

  • Szobahőmérsékletűre hűtjük. Hagyja az edényeket a konyhapulton állni, amíg már nem gőzölögnek, majd fedje le.

  • Hűtsük le, amíg szilárd nem lesz. Hűtőben legalább 8 órán át, lehetőleg egy éjszakán át pihentessük, amíg a zselé teljesen megköt, és a teteje tapintásra szilárd nem lesz.

  • Szeletelj és tálalj
  • Kiborítjuk a formából, vagy felszeleteljük a tálban. A letisztult megjelenés érdekében mártsd a forma alját rövid időre meleg vízbe, majd fordítsd fejjel lefelé egy deszkára, vagy vágj belőle négyzeteket közvetlenül a tálban.

  • Díszít. A szeleteket vékonyra szeletelt vöröshagymával, egy csipetnyi édes paprikával és apróra vágott petrezselyemmel szórjuk meg.

  • Hidegen tálaljuk. Kínálj fel extra ecetet, sót, fekete borsot, erős paprikát, kenyeret és savanyúságot az asztalon.

Tippek, hibaelhárítás és variációk

  • Tálalási javaslatok és párosítások
    A hladetina kisebb kockákra vagy téglalapokra vágva, hideg tálon is fogyasztható, fogpiszkálóval vagy kis villával a könnyű tálalás érdekében. A vékonyra szeletelt vörös- vagy fehérhagyma, egy csipetnyi paprika és néhány petrezselyemlevél színt és frissességet kölcsönöz a sertéshúsnak anélkül, hogy beárnyékolná. A ropogós fehér kenyér, a kukoricakenyér vagy az egyszerű főtt burgonya laktatóbbá teszi. Az ecetes paprika, az uborka vagy a savanyú káposzta csípős savasságot és ropogósságot biztosít, ami kiegyensúlyozza a puha kocsonyás ízt. Italokhoz sok horvát háztartásban egy kis pohár rakijával párosítják a hladetinát; a könnyű, ropogós fehérborok vagy a nagyon száraz pezsgők is kiemelik a gazdag ízvilágot.
  • Tárolás és újramelegítés
    A hladetinát hűtőszekrényben kell tárolni, a hűtőszekrény normál hőmérsékletén vagy az alatt. Szorosan lefedve 3-4 napig eláll, jó állagú és ízű; ezután a teteje kissé kiszáradhat, és az aroma elhalványulhat. Fagyasztása nem ajánlott, mivel a zselés szerkezet olvadáskor gyengül, és folyadékot szivároghat. Az ételt hidegen tálaljuk, ezért újramelegítés nem alkalmazható; tálalás közben ne hagyjuk 1-2 óránál tovább szobahőmérsékleten, a maradékot gyorsan tegyük vissza a hűtőszekrénybe.
  • Variációk és helyettesítések
    Vegyes sertés- és borjúhúsos változat: A sertésbőr egy részét (kb. 200 g) cseréljük ki egy darab borjúlábra. Az eredmény hasonló szerkezetű, kissé könnyebb, semlegesebb ízű lesz. Baromfialapú „könnyű” aszpik: A sertéshúst csirkeszárnyakra, alsócombra, és pulykanyakra vagy -lábra cserélhetjük természetes zselatin helyett. A módszer ugyanaz marad, bár a főzési idő körülbelül 2½-3 órára lerövidülhet; ízesítsük egy kicsit erőteljesebben, mivel a baromfi íze enyhébbnek érződik. Fokhagymás-paprikás Hladetina: Növeljük a nyers fokhagyma mennyiségét 7-8 gerezdre, és keverjünk 1-2 teáskanál édes paprikát közvetlenül a meleg levesbe. Ez a változat erősebb aromával és mélyebb, vöröses árnyalattal rendelkezik, ami egyes háztartásokban népszerű az ünnepi kencékhez. Vegetáriánus „Hladetina stílusú” zselé: Húsmentes asztalhoz készítsünk gazdag zöldséglevest gombával, sárgarépával, póréhagymával, zellerrel és sok fokhagymával. A csomagoláson található utasítások szerint agar-agarral összekeverjük egy sekély formában a kockára vágott főtt zöldségekkel és babbal, majd hasonló módon ecettel és paprikával ízesítjük.
  • Séf tippjei (a jobb ízért és állagért)
    Lassú tűzön főzzük. A forralás zavarossá teszi a levest, és megkeményítheti a héját; a halk csillogás megőrzi az átlátszóságot és a puhaságot. Gyakran és korán felfölözzük. Ha az első órában eltávolítjuk a habot és a felesleges felszíni zsírt, tisztább ízt és tiszta, vonzó zselét kapunk. A fokhagymát és az ecetet a végén egyensúlyozzuk ki. Mindkettőt fokozatosan adjuk a meleg (nem forrásban lévő) leveshez, minden egyes hozzáadás után kóstoljuk meg, mivel az ízek hűtés után tovább éleződnek.
  • Szükséges felszerelés
    Nagy, nehéz aljú fazék (legalább 6-7 literes / 6-7 kvóta): A vastag falú edény segít fenntartani a lassú gyöngyözést, és csökkenti a leégés kockázatát hosszú főzés során. Finomszövésű szűrő és sajtvászon: Tiszta, üledék nélküli leveshez szükséges. Szűrőkanál és merőkanál: Hasznosak a hús és az aromák kiemeléséhez, valamint a forró leves biztonságos adagolásához. Vágódeszka és éles kés: A hús vágásához, az aromák aprításához és a megkötött kocsonya szeleteléséhez. Sekély üveg- vagy kerámiatál, illetve kenyérformák: A forma befolyásolja a tálalást; a szélesebb tálak vékonyabb szeleteket, a kenyérformák magasabb blokkokat eredményeznek. Hűtőszekrényben használható hely: A formáknak egy sík polcra van szükségük, ahol zavartalanul pihenhetnek, amíg a kocsonya megköt.

Tápanyagtartalom

Hozzávetőleges értékek egy adagra (a tétel 1/8-a), standard referencia összetevőkkel számolva:

TáplálóHozzávetőleges összeg
Kalória~230 kcal
Szénhidrátok~1 g
Fehérje~22 g
Zsír~15 g
Rost~0 g
Nátrium~520 mg
Főbb allergénekSertéshús; ellenőrizze az ecet márkáját és a köreteket gluténmentesen

Ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek; a tényleges értékek a hús pontos vágásától, a vágási mennyiségtől és a fűszerezési szinttől függően változhatnak.

augusztus 8, 2024

A világ 10 legjobb karneválja

A riói szambalátványtól a velencei álarcos eleganciáig fedezzen fel 10 egyedi fesztivált, amelyek bemutatják az emberi kreativitást, a kulturális sokszínűséget és az ünneplés egyetemes szellemét. Fedezd fel…

A 10 legjobb karnevál a világon