A gregada a dalmát otthoni konyha szívében áll, különösen Hvar szigetén, ahol a halászok egykor közvetlenül a fazékban készítették ezt az ételt abból, amit a tenger és a kamra aznap felkínált. Ez Dalmácia egyik legrégebbi dokumentált halfőzési módja, amelynek gyökerei a korai mediterrán telepesekhez kötődnek, akik a fehér halat hagymával, fokhagymával, később pedig burgonyával párosították, majd helyi borral és olajjal párolták.
A dalmát gregadai pörkölt lényegében egy réteges hal- és burgonyaétel, nem pedig egy sűrű leves. A viaszos burgonyaszeletek, az édes hagyma és a fokhagyma puha ágyat alkotnak, amely kipárnázza a kemény fehér halat. Az adriai-tengeri partról származó száraz fehérbor és egy bőséges adag olívaolaj illatos főzőlevet alkot. Gyengéd főzés közben a burgonyakeményítő és a halszálkák zselatinja enyhén besűrűsödött, szatén állagot kölcsönöz a levesnek. Az eredmény nem krémes a tejtermékre jellemző értelemben; ehelyett a folyadék selymes, szinte fényes felületű, amely minden egyes hal- és burgonyafalatot bevon anélkül, hogy nehéznek érezné magát.
Hvar szigetén a szakácsok gyakran készítenek egy kissé bonyolultabb változatot, amelyet néha „Hvarska gregada”-nak neveznek. A fehér hal mellé adhatnak egy maréknyi garnélarákot vagy langusztát, valamint egy aszalt paradicsomból, sózott szardellából és kapribogyóból készült koncentrált pasztát. Ez a paszta feloldódik a húslevesben, és mély, pikáns ízt ad, ötvözve a hal és a szardella természetes glutamátjait a kapribogyó és a paradicsom élénk savasságával. Ez a változat illik az ünnepi étkezésekhez, a vasárnapi ebédekhez vagy a szentestei asztalokhoz, ahol a tenger gyümölcsei főételek helyettesítik a húst.
A Gregada ízvilága letisztult, tengeri és gyógynövényes. Az alap az olívaolajban lassan párolt fokhagyma és hagyma. A babérlevél és egy kis rozmaringszál fenyős ízt kölcsönöz a halnak. A száraz fehérbor savasságot ad, ami élénken tartja a pörköltet, és megakadályozza, hogy a leves laposnak tűnjön. A burgonyának végig fűszeresnek kell lennie, a levesben a zöldségek csendes édessége és a tenger határozott, de kiegyensúlyozott sótartalma érezhető.
Ez a recept hű marad a hvari stílushoz, miközben praktikus marad a modern konyhában is. Vegyes fehér halakat, például tengeri sügért, tengeri sügért, ördöghalat vagy tőkehalat használ, amelyeket mind széles körben használnak a hagyományos és a modern gregada receptekben. A garnélarákok jelen vannak, de opcionálisak; elhagyásuk esetén is teljesen kielégítő eredményt kapunk. Az elkészítési mód a klasszikus szabályt követi: miután a rétegek a helyükre kerültek, nincs keverés. Az edényt csak finoman rázogatjuk, így a hal nagyobb darabokban marad, a burgonya pedig sértetlen.
Egy otthoni szakács számára a Gregada egy teljes értékű, egytálételként is megállja a helyét. Azoknak a vendégeknek ajánlott, akik szeretik a tenger gyümölcseit, de a tejszínes szószok helyett a tiszta, bor alapú leveseket részesítik előnyben. Az étel természetesen gluténmentes, és szükség esetén kagylók vagy szardella nélkül is elkészíthető. A főzési idő nagy része kézzelfogható, ami hétköznap esténként is realisztikussá teszi. A pörkölt rövid ideig is eláll a tűzhelyen, így illik egy laza vacsorához, ahol a vendégek szakaszosan érkeznek, és a szakács bőséges adagokat akar összeállítani anélkül, hogy az utolsó pillanatban kellene stresszelnie.
Végső soron ez a hvari stílusú Gregada helyi halakat, néhány kamrás alapanyagot és csendes technikát ötvöz. Semmi hivalkodó. Az élvezet abban rejlik, ahogy a puha hal, a puha burgonya és az illatos húsleves egyetlen mélytányérban összeáll, az adriai partvidék tiszta ízeit elhozva egy átlagos konyhába.