Rio de Janeiro rendelkezik a második legmagasabb GDP-vel Brazília városai közül, csak Sa Paulo után. Az IBGE szerint 201-ban 2008 milliárd USD körül volt, ami az országos összérték 5.1 százaléka. A szolgáltatási szektor a GDP 65.52 százalékát adja, ezt követi a kereskedelem (23.38 százalék), az ipari tevékenységek (11.06 százalék), a mezőgazdaság (11.06 százalék) (0.04 százalék).
A város szövetségi fővárosként (1763–1960) fennálló hosszú hivatali ideje hasznot húzva élénk közigazgatási, pénzügyi, gazdasági és kulturális központtá fejlődött. Az IBGE meghatározása szerint a Greater Rio de Janeiro GDP-je 187.374.116.000 11,786 68 7.91 USD, így az ország második legnagyobb vagyonközpontja. Az egy főre jutó GDP 2016 2016 USD. Az állam gazdasági erejének 2016 százalékát, az ország teljes áru- és szolgáltatástermelésének pedig 2016 százalékát teszi ki.
Az IBGE 11.3 októberében kiadott jelentése szerint a nagyvárosi metropolisz befolyási hálózatát (a lakosság 14.4 százalékát) figyelembe véve ez a GDP aránya 2008 százalékra nő. Sok éven át Brazília második legnagyobb ipari központjaként szolgált, ahol olajfinomítók, hajóépítő ipar, acél-, kohászat-, petrolkémiai, gáz-, vegyipari, textil-, nyomda-, kiadói, gyógyszer-, ital- és cementgyártás található. Az elmúlt évtizedekben azonban drámai változás következett be gazdasági jellegében, amely egyre inkább egy jelentős nemzeti szolgáltatási és kereskedelmi központhoz hasonlít. A Rio de Janeiro Stock Exchange (BVRJ), amely jelenleg főként állampapírokkal kereskedik, 1845-ben jött létre, és az ország középső részén található.
Rio de Janeiro a vállalkozások kívánatos helyszínévé vált Brazília fővárosa idején, mivel a város közel volt a társadalom és a kormányzat jelentős rétegeihez. A várost számos állami tulajdonú vállalat székhelyéül választották, köztük a Petrobrast, az Eletrobrast, a Caixa Economica Federal-t és a Vale-t (amelyet az 1990-es években privatizáltak). Miután a tőkét 1960-ban Brazíliába helyezték át, tovább vonzotta az új vállalkozásokat, különösen azután, hogy a Campos-medencében felfedezték az olajat, amely Brazília teljes olajtermelésének többségét adja. Ennek eredményeként számos olaj- és gázipari cég jött létre Rio de Janeiróban, köztük a Shell, az EBX és az Esso brazil leányvállalatai. Rio de Janeiróban található a BNDES, egy jelentős kormányzati szervezet is. Ezenkívül a városban számos fontos távközlési vállalkozás székhelye található, köztük az Intelig, az Oi és az Embratel.
Rio So Paulo után a második legnagyobb ipari termelő az országban és a második legnagyobb pénzügyi és szolgáltatási központ. Feldolgozott élelmiszerek, vegyszerek, kőolajtermékek, gyógyszerek, fémáruk, hajók, textilek, ruházati cikkek és bútorok mind a város iparában készülnek. A gazdaságot azonban a szolgáltatási szektor uralja, beleértve a bankszektort és az ország második legaktívabb tőzsdéjét, a Bolsa do Valores do Brasil-t. A turizmus és a szórakozás a város gazdasági életének is jelentős részét képezi, és a város a brazilok és a nemzetközi látogatók számára az ország legnépszerűbb turisztikai célpontja.
Rio de Janeirót számos magán-, nemzeti, nemzetközi és állami vállalat székhelyéül választották annak ellenére, hogy gyáraik más városokban vagy államokban helyezkedtek el. Annak ellenére, hogy a főváros Brazíliába költözött, ezek közül több a riói nagyvárosi régióban maradt, nevezetesen a Petrobrás, az állami olajtársaság és a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Bank, egy szövetségi befektetési bank.
A kohászat, a mérnöki ipar, valamint a nyomda és kiadó ősi ágazataiba bevezették a kortárs elektronikai és számítástechnikai ipart. Más gyártó iparágak szállítanak anyagokat a hajóépítéshez, ruházati cikkekhez és lábbeliekhez, textilekhez, nemfémes ásványi árukhoz, élelmiszerekhez és italokhoz, vegyi anyagokhoz és gyógyszerekhez. Az építőipar, amely egy másik kulcsfontosságú üzletág, rengeteg képzetlen alkalmazottat foglalkoztat, és a szezonális lakosok támogatják, akik második házakat építenek a Greater Rio de Janeiro régióban.
Az üzleti élet csábítása érdekében az állam kormánya a város szélén meghatározott régiókat jelölt ki ipari övezetként, ahol az infrastruktúrát biztosítják, és kedvezményes feltételek mellett értékesítik a földet. A Rio de Janeiro állam északi partjainál található erőforrásokból kinyert olaj és földgáz jelentős eszköz a riói nagyvárosi régió gyártási tevékenységének fejlesztéséhez, lehetővé téve, hogy az új ipari beruházásokért versenyezzen más nagyvárosokkal.
Rio a feldolgozóiparhoz hasonlóan jelentős pénzügyi központ, a pénzügyi piacok és a banki volumen tekintetében So Paulo mögött a második. Bár az értékpapírpiaca So Paulóhoz képest apad, továbbra is jelentős. A riói kikötői létesítmények közelsége miatt a város számos brazil export-import vállalkozásnak ad otthont. A kiskereskedelmi forgalom jelentős Nagy-Rióban, ahol Brazíliában az egyik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem. Míg a legnagyobb kiskereskedelmi egységek közül sok a központban összpontosul, mások a többi kerület kereskedelmi részlegein helyezkednek el, ahol bevásárlóközpontok, szupermarketek és egyéb kiskereskedelmi egységek bonyolítják le a fogyasztói kereskedelem jelentős részét.
Rio de Janeiro Brazília második legnagyobb exportáló települése (2014-ben). Rio évente összesen 7.49 milliárd dollár (USD) értékben exportál nyersanyagot. Az önkormányzat három legnagyobb exportcikke a kőolaj (40 százalék), a vasfélkész termékek (16 százalék) és az acélfélkész termékek (16 százalék) (11 százalék) volt. Az ásványi termékek (a teljes export 42%-a) és a fémek (a teljes export 29%-a) adják a teljes riói export 71%-át.
Rio de Janeiro számos fontos brazil szórakoztató és médiaszervezetnek ad otthont, köztük az Organizaçes Globo-nak és Brazília legnagyobb újságainak, köztük a Jornal do Brasilnak, az O Dianak és a Business Rio-nak. A Merck, Roche, Arrow, Darrow, Baxter, Mayne és Mappel brazil központja Rióban van.
Rio de Janeiro gazdasága a második legnagyobb Brazíliában Sa Paulo után, és a harmincegyedik legnagyobb a világon, 201,9-ben GDP-je 2010 milliárd R$ volt. 2007-ben a város egy főre eső jövedelme 22,903 14,630 R$ volt. körülbelül 12 2011 USD). A Mercer által a külföldön dolgozó munkavállalók számára legköltségesebb városok rangsorában Rio de Janeiro a 29. helyen áll 2010-ben, szemben a 2016-es 2016. helyről, közel Sa Paulo mögött (tizedik), megelőzve Londont, Párizst, Milánót és Newt. York City. Rio büszkélkedhet a legmagasabb szállodai árakkal Brazíliában, és az ötcsillagos szállodák napi díja a második legmagasabb a világon, csak New York mögött.