A Saint Kitts és Nevis Szövetsége, amelyet néha Szent Kristóf és Nevis Szövetségének is neveznek, egy nyugat-indiai két szigetből álló nemzet. Ez a legkisebb szuverén állam az amerikai kontinensen, méretét és lakosságát tekintve is. A Kis-Antillák Leeward-szigetek csoportjában található. A nemzet a Nemzetközösség birodalma, ahol a brit uralkodó az államfő (ma II. Erzsébet királynő).
Basseterre Saint Kitts nagyobb szigetének fővárosa. Az apró Nevis-sziget körülbelül 2 mérföldre (3 kilométerre) délkeletre található Saint Kittstől, és egy keskeny vízi út választja el egymástól, amelyet „The Narrows” néven ismerünk.
Anguilla, egy brit gyarmat korábban része volt ennek az uniónak, amelyet összefoglaló néven Saint Kitts-Nevis-Anguillának neveztek. Sint Eustatius, Saba (Hollandia), Saint Barthélemy, Saint-Martin/Sint Maarten és Anguilla szigetei észak-északnyugaton találhatók. Antigua és Barbuda keletre és északkeletre, míg az apró lakatlan Redonda és Montserrat sziget, amely jelenleg aktív vulkánnal rendelkezik (lásd Soufrière Hills), délkeletre található.
Saint Kitts és Nevis a Karib-térség legkorábbi európai települései közé tartozott. Saint Kitts volt a Karib-térség legkorábbi brit és francia gyarmatainak helyszíne, és mint ilyen, a „Nyugat-Indiák anyagyarmata” nevet kapta.
Az ország két fő szigetből áll, St. Kittsből és Nevisből. A legmagasabb csúcs a Mount Liamuiga St. Kittsben, 1,156 méter magas.
A szigetek vulkáni eredetűek, nagy központi csúcsokat esőerdő borít; ezekre a csúcsokra vezető meredekebb lejtők többnyire lakatlanok. Mindkét sziget lakosságának nagy része közelebb él a tengerhez, ahol a terep laposabbá válik. Mindkét szigeten számos folyó folyik le a hegyekből, friss vizet biztosítva a lakosságnak. St. Kittsnek van egy kis tava, egy sós tava is.
A nemzeti madár a barna pelikán.