Péntek, április 26, 2024

AIT BEN HADDOU – A sár és a szalma városa

MagazinSzokatlan helyekAIT BEN HADDOU – A sár és a szalma városa

A marokkói Ait Ben Hadou városát 757-ben alapították, és alapítója, Ben-Hadou a sárból és szalmából épült, látványos város mögötti sírban van eltemetve.

Történelmileg a város nagyon fontos helyen található, a történelmi szaharai kereskedelmi útvonal metszéspontjában, amelyen keresztül az ókori kereskedők árukat, rabszolgákat és aranyat szállítottak a nyugat-szaharai Timbuktu városába.

A város lakóinak többsége átköltözött a folyó túloldalára, modernebb házakba, de még mindig él néhány család, akik több mint ezer éves vályogházakban élnek. A város egy kis domb lejtőin fekszik, melynek lábánál széles mederben folyó vagy kis patak folyik.

AIT BEN HADDOU – A sár és a szalma városa

Az erődvároson belül minden épület vályogtéglából épült, „homlokzatuk” agyag és szalma keveréke. A várost vastag védőfalak veszik körül, amelyek védik a város belsejét. A tornyok a védőfal minden sarkában találhatók. Magasan a falak fölé emelkednek, és drámát adnak a tájnak.

1987-ben Ait Ben Hadou városa felkerült az UNESCO világörökségi listájára. David Lynn hollywoodi rendező ezt a várost választotta tökéletes helyszínül az 1962-es Arábiai Lőrinc című filmjének forgatásához.

AIT BEN HADDOU – A sár és a szalma városa

A filmjének tökéletes helyszínével Lynnnek egy másik szándéka is volt, nevezetesen, hogy megmentse a sivatag közepén álló erődített várost a pusztulástól. A film itt forgatásával úgy gondolta, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a hely szépségére, de arra is rákényszeríti a hatóságokat, hogy pénzt fektessenek a város újjáépítésébe. Ez sikerült is neki. Ettől a pillanattól kezdve a mai napig folyamatosan zajlanak a helyreállítási munkálatok. Jelenleg a város elülső fele nagyon jó állapotban van, de sajnos a város másik részén még nem készültek el az épületek.

AIT BEN HADDOU – A sár és a szalma városa

Lin filmjével a világ minden tájáról megismertette az emberekkel ezt a varázslatos helyet, de más rendezőket is arra ösztönzött, hogy ezt a helyet válasszák filmjeik forgatásához. Később filmeket is forgattak itt: „A Nílus ékköve” 1985-ből, „A halál lehelete” 1987-ből, „Kundun” 1994-ből, „Múmia” 1999-ből, „Gladiátor” 2000-ből és „Alexander” 2004-ből. ezek a filmek drasztikusan megnövekedett azon turisták számában, akik gondtalanul bolyonganak a város utcáin és felfedezik annak történelmét.

AIT BEN HADDOU – A sár és a szalma városa

Legnepszerubb