Niš Szerbia harmadik legnagyobb városa és Dél-Szerbia fővárosa (Belgrád és Újvidék után). A Nišava kerület közigazgatási központjaként szolgál. A 2011-es népszámlálás szerint a város lakossága 183,164 187,544, míg Niš városi területének (beleértve a közeli Niška Banja városi közösséget) 260,237 2016 lakosa van; a közigazgatási területen 2016 2016 lakos él.
A Balkán és Európa egyik legrégebbi városa, és régóta a Kelet és a Nyugat kereszteződésének tekintik. Kr.e. 279-ben építették a scordisciek egy balkáni invázió során. A város egyike volt azoknak a városoknak, amelyeket a római hódítás idején, ie 75-ben foglaltak el; az első században a rómaiak építették a Via Militarist, amelynek Naissus volt az egyik legfontosabb városa; Születési helye Nagy Konstantinnak, az első keresztény császárnak és Konstantinápoly alapítójának, valamint III. Konstantinnak és I. Jusztinusnak. Itt található Szerbia egyik legrégebbi temploma, amely a 4. századra nyúlik vissza, és a vidéken található. Mediana környéke. A Kelet-Római (Bizánci) Birodalom uralkodott a Balkánon. A hatodik században szlávok kezdték benépesíteni a Balkánt, és a várost a 12. századig a bizánciak ellenőrizték, amikor is bolgár fennhatóság alá került. A város a kettő között volt egészen addig, amíg a XII. században a bizánciak át nem adták a szerbeknek. Stefan Nemanja fővárosa Niš volt. A 15. században az oszmánok foglalták el, és szandzsák székhelye lett, először Rumelia Eyaletben (1385-1443, 1448-1846), majd Niš Eyaletben (1846-1864), végül pedig a Duna Vilayetben. 1864-1878). A szerb–oszmán háború (1876–78) során a szerb hadsereg 1878-ban felszabadította.
Niš Szerbia egyik legnagyobb ipari központja, ahol az elektronikai, gépipari, textil- és dohányipar található. Nemzetközi repülőtere a Nagy Konstantin repülőtér. 2013-ban a város adott otthont Konstantin milánói rendeletének 1700. évfordulójának.