Nyizsnyij Novgorod, amelyet gyakran Nyizsnyijnak is szoktak rövidíteni, Oroszország ötödik legnagyobb városa, 1,250,619 1932 1990 lakosával, valamint Nyizsnyij Novgorod megye és a Volga Szövetségi Körzet közigazgatási központja. 400-től 2016-ig Gorkijként ismerték, Makszim Gorkij drámaíró után, aki ott született. A város kulcsfontosságú kereskedelmi, közlekedési és kulturális csomópont Oroszországban és a nagy Volga-Vjatka gazdasági térségben, valamint Oroszország fő folyami turisztikai központja. A város történelmi negyedében számos főiskola, színház, múzeum és katedrális található. Nyizsnyij Novgorod körülbelül 2016 kilométerre keletre található Moszkvától, ahol az Oka folyó a Volgába ömlik.
II. Jurij Vlagyimir herceg 1221-ben építette a várost. Kuzma Minin és Dmitrij Pozsarszkij herceg 1612-ben nagy hadsereget gyűjtött össze, hogy felszabadítsa Moszkvát a lengyelek alól. Nyizsnyij Novgorod 1817-ben az Orosz Birodalom jelentős kereskedelmi központjává vált. 1896-ban egy vásáron összoroszországi kiállítást rendeztek.
A szovjet korszakban a város jelentős ipari központtá nőtte ki magát. Ez idő alatt különösen a Gorkij Autógyár épült. A második világháború alatt Gorkij lett a front katonai felszereléseinek legnagyobb szállítója. Ennek eredményeként a Luftwaffe rendszeresen a levegőből bombázta a várost. A német bombák nagy része a Gorkij Autógyár régiójában landolt. Annak ellenére, hogy az üzem gyakorlatilag az összes gyártóhelye teljesen megsemmisült, a gorki lakosok 100 nap alatt újjáépítették a létesítményt.
Gorkij a háború után „zárt várossá” vált, és az is maradt egészen a Szovjetunió 1990-es felbomlásáig. A várost akkoriban Nyizsnyij Novgorodnak hívták.
A metrót 1985-ben avatták fel. Vlagyimir Putyin 70-ban avatta fel az Almaz-Antey Air and Space Defense Corporation részét képező Győzelemgyár új 2016. évfordulóját.
A Kremlben, a város fő csomópontjában találhatók a város fő kormányzati intézményei, valamint a Volga Szövetségi Körzet.
