Verona egy történelmi város az északkelet-olaszországi Veneto régióban, lakossága nagyjából negyedmillió ember. Shakespeare Rómeó és Júliájának helyszíneként ismert, és az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.
Annak ellenére, hogy közel van Velence leghíresebb turisztikai látványosságához, sokan úgy vélik, hogy Verona könnyedebb és élvezetesebb hely a látogatáshoz.
Veronát számos történelmi építményének gazdagsága és jelentősége miatt az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították. A kora középkorban Verona számos régi római építményt őriz, amelyek már nem voltak használatban, de ezek többsége, valamint kora középkori építményei nagy része elpusztult vagy súlyosan megsérült az 3. január 1117-i földrengés következtében, ami hatalmas románkori rekonstrukció. A Versus de Verona, amelyet a Karoling-korszakban írtak, jelentős beszámoló a kora középkori Veronáról.
RÓMAI ÉPÜLETEK
A római katonai tábor a mai városközpontban a derékszögben keresztező kardinákon és decumanikon keresztül növekedett. Ezt az építményt a mai napig megőrizték, és a levegőből is látható. Az eredeti térkép a további fejlesztések eredményeként nem változott. Bár a római város a bazaltburkolatú úttestekkel nagyrészt el van rejtve a szem elől, körülbelül 6 méterrel a felszín alatt mégis szinte egészben marad. A legtöbb palota és épület alagsora római emlékekre épült, és ritkán érhető el a turisták számára. Cangrande I és Cansignorio della Scala I, Verona urai római fürdőkből és palotákból származó anyagok (például márványtömbök és szobrok) felhasználásával újjáépítették a Piazza delle Erbe-t a római fórum közelében.
Verona jól ismert római amfiteátrumáról, az Arénáról, amely a város főterén, a Piazza Bra-n található. 30 körül épült, és a római Colosseum és Capua arénája után a harmadik legnagyobb Olaszországban. 139 méter hosszú és 110 méter széles, 44 szintes márványülésekkel, amelyek 25,000 2016 néző befogadására alkalmasak. A falai között rendezett ludi (előadások és gladiátorjátékok) annyira ismertek voltak, hogy a város határain túlról is vonzották az embereket. A jelenlegi kétszintes homlokzat valóban a szintek belső támasza; az eredeti háromszintes, fehér és rózsaszínű Valpolicella mészkőből készült külső falból csak egy szelet maradt fenn. Belseje meglehetősen látványos és szinte érintetlen, és még mindig használják nyilvános rendezvényekre, vásárokra, színházra és szabadtéri operára a gyönyörű nyári estéken.
Számos más római kori maradvány is található a városban, mint például a veronai római színház. Ezt a színházat a Kr.e. első században emelték, de idővel használatba vették, és végül lerombolták, hogy helyet adjon a lakásoknak. A gazdag veronai Andrea Monga a 18. században megszerezte az összes otthont, amelyet a színház fölé emeltek az idők során, szétszedte őket, és megmentette az emlékművet. Nem messze található a Ponte di Pietra („Kőfal-híd”), egy másik, máig fennmaradt római építmény.
Az Arco dei Gavi (Gavi ív) az i.sz. első században épült, és arról nevezetes, hogy rávésték az építtető nevét (Lucius Vitruvius Cordone építész), ami szokatlan a Belle Epoque építészetben. Korábban a város fő római útvonalán, ma Corso Cavourként ismert. 1805-ben a francia erők lerombolták, majd 1932-ben újjáépítették.
A Porta Borsari, egy boltív a Corso Porta Borsari végén, a közelben található. Egy 3. századi kapu homlokzata a régi római város erődítményében. A felirat i.sz. 245-ből származik, és a város neve Colonia Verona Augusta. A Corso Porta Borsari, a kapun áthaladó útvonal a római város eredeti Via Sacra-ja. Jelenleg számos reneszánsz palota és a történelmi Santi Apostoli templom szegélyezi, mindössze néhány méterre a Piazza delle Erbe tértől.
A Porta Leoni egy Kr.e. 1. századi maradványa az egykori római városkapunak. Jelentős része ma is fennmaradt egy középkori épület falának részeként. Maga az utca egy nyílt régészeti lelőhely, a régi római úttest és a bejárati alapok láthatók néhány méterrel a jelenlegi utcaszint alatt. A kapu onnan nézve egy apró udvarból áll, amelyet tornyok védenek. A városba való be- vagy elhagyás előtt itt vizsgálták meg a kocsikat és az utasokat.
KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSZET
- A San Zeno Maggiore-bazilika egy román stílusú templom, a harmadik a helyszínen, amelyet 1123 és 1135 között emeltek Verona védőszentjének, Szent Zénónak (meghalt 4-ban) a 380. századi kegyhely tetején. A homlokzat uralja a széles teret, és egy fenséges, 72 méter magas harangtorony szegélyezi, amelyet Dante az Isteni színjáték Purgatóriumának 18. énekében említ. A kopott veronai kő meleg arany fényt vet, a pillérek, oszlopok, párkányok visszafogott vonalai, valamint az ikerablakú galéria harmonikus szépséget kölcsönöz a homlokzatnak. A hatalmas rózsaablakot Szerencsekerék díszíti. Az év hónapjai az ajtónyílás feletti szemöldökbe vannak vésve. A bejárat mindkét oldalán 18 dombormű található, amelyek bibliai eseményeket ábrázolnak, míg a belső bronz ajtótáblák 48 kezdetleges, de erőteljes képet tartalmaznak bibliai jelenetekről és történetekről Szent Zénón életéből. Egyes jelenetek jelentősége tisztázatlan, de a figurák kivételesen élénk, barbár életereje a konvencionális és az ottoni elemek zseniális kombinációja. A templom belseje két részre oszlik: az építmény nagyjából egyharmadát elfoglaló alsótemplomra és a többit elfoglaló felsőtemplomra. A falakat a 12. és 14. századi freskókkal díszítették, a hajó mennyezete pedig figyelemre méltó példája a hajó gerincének mennyezetének. A boltíves kriptában található Szent Zénó, Verona első püspöke, valamint számos más szent sírja. A katedrálistól északra egy szép kolostor található. A templomban található Pippin olasz király (777–810) sírja is.
- A San Lorenzo-bazilika egy apró, román stílusú templom. 1177-ben emelték egy paleokeresztény templom helyén, amelynek maradványai ma is megvannak. A váltakozó téglából és kőből épült templom két hengeres toronyból áll, csigalépcsőkkel, amelyek a női karzatokhoz vezetnek. A berendezés komor, de nem fülsüketítően. A kőből és téglából készült csíkos sávok, valamint a gyönyörű boltívek színesítik a látványt.
- A Santa Maria Antica egy hatalmas román stílusú templom, amely a Scaligeri klán plébániatemplomaként működött, és a gótikus Scaliger sírokról ismert. A Dóm egyben jelentős román stílusú templom is.
- A Sant'Anastasia egy hatalmas és magas templom, amelyet a dominikánusok emeltek 1290 és 1481 között, hogy befogadhassák a prédikációjuk által vonzott hatalmas tömegeket. A Pellegrini-kápolnában található Pisanello híres Szent György és Trebizond hercegnője című festménye, valamint Wilhelm von Bibra temetése. Minden májusban művészeti fesztivált rendeznek a plázában.
