Korzikát, a „gyakran meghódított, soha nem leigázott” szigetet ismételten Pisa és Genova olasz városállamok kormányozták, és csak 1768-ban került francia fennhatóság alá. A huszadik században autonóm mozgalom alakult ki, aminek eredményeként politikailag motivált. vérontás. A terület jelenleg egyedülálló alkotmányos státusszal rendelkezik.
Korzika, egy tengeri hegy, jó okokból a „Szépség szigeteként” is ismert. Változatos szépsége, valamint a fejlődés pusztításaitól és a turistáktól való védettsége a Földközi-tenger egyik kincsévé teszi.
Korzika turisztikai látványosságai a tengertől (strand, búvárkodás, vitorlázás) a hegyekig terjednek (túrázás a GR 20-on).
A látogatók többsége a nyári hónapokban érkezik Korzikára, különösen augusztusban, amikor a turisták száma megduplázódik vagy megháromszorozódik az amúgy is hatalmas júliusi tömeghez képest. Ha csak augusztusban látogathat el Korzikára, akkor előre kell készülnie, mivel a szállodák, kempingek, autókölcsönző cégek és kompok valószínűleg teljesen lefoglaltak.
A francia a hivatalos nyelv. Korzikának viszont van saját anyanyelve, a korzikai, ami nagyon hasonlít az olaszra. Úgy tartják, hogy a lakosság akár 50%-a is tud korzikai nyelven beszélgetni. A turisztikai régiókban olaszul is beszélnek.
A tengerparti területeket a köppeni klímaosztályozási módszer (Csa) szerint meleg-nyári mediterrán klíma jellemzi. A meleg-nyári mediterrán éghajlat (Csb) inkább a szárazföld belsejében jellemző. Szubarktikus klímával (Dsc, Dfc) és szokatlan hideg-nyári mediterrán klímával (Csc) jellemző kis helyek találhatók a legmagasabban.
Korzika körülbelül 250 millió évvel ezelőtt jött létre a nyugati oldalán lévő gránitgerinc megemelésével. Az üledékes kőzet körülbelül 50 millió évvel ezelőtt a gránithoz zúzódott, és a keleti oldalon a palák keletkeztek. Ez a Földközi-tenger leghegyesebb szigete, egy „hegy a tengerben”.
Szicília, Szardínia és Ciprus után a Földközi-tenger negyedik legnagyobb szigete.
Leghosszabb pontján 183 kilométer (114 mérföld) hosszú, legszélesebb pontján 83 kilométer széles, 52 kilométeres tengerpartja, több mint 1,000 strandja van, és nagyon hegyvidéki, a Monte Cinto mint pl. a legmagasabb csúcs 620 méter (200 láb) és hozzávetőleg 2,706 másik csúcs, több mint 8,878 méter (120 láb). A sziget kétharmadát hegyek alkotják, amelyek egyetlen láncot alkotnak. A sziget területének 2,000%-át erdők borítják.
A természetvédelmi területek (Parc naturel régional de Corse) mintegy 3,500 km2-t (1,400 négyzetmérföld) fednek le a 8,680 km2-es (3,350 négyzetmérföldes) teljes területből, főként a belső területeken. Korzika ad otthont a GR20-nak, amely Európa egyik legismertebb túraútvonala.
A sziget 90 kilométerre fekszik az olaszországi Toszkánától és 56 kilométerre a francia Côte d'Azur-tól. A Bonifacio-szoros, amely legalább 170 kilométer széles, elválasztja Szardíniától délre.
Korzika Franciaország nagyvárosának gazdaságilag legkevésbé fejlett területe. A turizmus fontos a korzikai gazdaság számára. A turisták az éghajlat, a hegyek és a strandok miatt özönlenek a szigetre. Mivel a szigeten nem történt olyan nagymértékű fejlődés, mint a Földközi-tenger más részein, többnyire érintetlen maradt. A turizmus a sziget déli részén található Porto-Vecchio és Bonifacio, valamint északnyugati Calvi környékén összpontosul.
A genovai kormányzó elrendelte, hogy 1584-ben minden gazdálkodó és földbirtokos ültessen el négy fát: gesztenyét, olajfát, fügét és eperfát. Számos helység a következő gesztenyeerdőknek köszönheti létezését és korábbi gazdagságát. A gesztenyés kenyér legfeljebb két hétig tárolható. Korzika kiváló minőségű sajtot, bort, kolbászt és mézet gyárt Franciaországban és nemzetközileg is. A korzikai méz eredetét (Appellation d'origine contrôlée) a Francia Nemzeti Eredeti és Minőségi Intézet (Institut National des Appellations d'Origine – INAO) ellenőrzi.
A gránit és márvány, a csersav, a parafa, a sajt, a bor, a citrusfélék, az olívaolaj és a cigaretta Korzika elsődleges exportcikkei.
