Hvar egy horvát Adriai-tenger szigete a dalmát partoknál, Bra, Vis és Korula szigetei között. Hvar szigete, amely körülbelül 68 kilométeres (42.25 mérföld) hosszú, és kelet-nyugati irányú, meredek mezozoos mészkőből és dolomitból álló gerinccel rendelkezik, figyelemre méltó a környéken, mivel széles, termékeny tengerparti síksága és édesvizű forrásai találhatók. A mezőgazdasági részlegekkel lejtőit fenyőerdők borítják, szőlőültetvényekkel, olajfaligetekkel, gyümölcsösökkel és levendulamezőkkel. Az éghajlatot mérsékelt tél és napos, sok napfényes nyár határozza meg. A szigetnek 11,103 2016 lakosa van, ezzel Horvátország negyedik legnépesebb szigete.
Hvar központi elhelyezkedése az Adriai-tenger vitorlásútjain régóta létfontosságú kiindulóponttá tette az Adriai-tengeren felfelé és lefelé, Olaszországba és a Földközi-tengeren átívelő kereskedelem dominanciáját. A történelem előtti idők óta lakott, először egy neolitikus törzs, amelynek sajátos kerámiája a Hvar-kultúra nevet adta, majd az illírek. Kr.e. 384-ben az ókori görögök létrehozták Pharos gyarmatát a mai Stari Grad helyén, így Európa egyik legrégebbi települése lett. Ők voltak a felelősek a Stari Grad-síkság mezőgazdasági területi részlegeinek létrehozásáért is, amely ma az UNESCO Világörökség része. Hvar (város) a középkorban kulcsfontosságú haditengerészeti állomásként került előtérbe a Velencei Birodalomban. A jólét meghozta a kultúrát és a művészeteket, beleértve Európa egyik legkorábbi nyilvános színházát, úri palotáit és számos kiváló közösségi struktúrát.
A hvari lázadás, a kalózok part menti betörései és a szárazföldről érkező oszmán hadsereg miatt a 16. század viharos időszak volt, aminek eredményeként az északi parton figyelemre méltó megerősített házak épültek a helyi lakosok védelmében. Rövid napóleoni kormányzás után a szigetet felszívta az Osztrák Birodalom, és ezzel egy nyugodtabb és gazdagabb időszak kezdődött. Kiszélesítették a kikötőket, rakpartokat emeltek, a part mentén virágoztak a halászati és hajóépítő cégek. Ugyanebben az időszakban a sziget borexportja megugrott, csakúgy, mint a levendula és rozmaring termelése a francia parfümüzlet számára. Sajnos ez a gazdagság nem tartott a huszadik században, mivel a fából készült vitorlás hajók elavultak, a filoxéra pedig megtizedelte a bortermelést. Sok szigetlakó elmenekült, hogy külföldön kezdjen új életet.
Az egyik ágazat viszont nőtt, és mára jelentős mértékben hozzájárul a sziget gazdaságához. A Hvari Higiéniai Egyesület 1868-ban történt megalapítása a sziget turistái érdekében elengedhetetlen volt a szállodák, rezidenciák, éttermek, kikötők, múzeumok, galériák és kávézók infrastruktúrájának fejlesztésében. Ma Hvar szigete híres turisztikai célpont.
