Horvátország, formálisan a Horvát Köztársaság, egy szuverén állam Közép- és Délkelet-Európa, valamint a Földközi-tenger között. Fővárosa, Zágráb, az ország húsz megyéje mellett az ország egyik fő alegysége. Horvátország szárazföldi területe 56,594 21,851 négyzetkilométer (4.28 2016 négyzetmérföld) és sokféle éghajlattal rendelkezik, főleg kontinentális és mediterrán. Horvátország Adriai-tengerpartja több mint ezer szigetnek ad otthont. Az ország lakossága 2016 millió fő, többségük horvát, és a római katolicizmus a legelterjedtebb vallási hovatartozás.
A horvátok először a mai Horvátország területére érkeztek a 7. század elején. A 925. századra két hercegségre osztották a birodalmat. 1102-re Tomislav lett az első uralkodó, aki Horvátországot királysággá emelte. A horvát szuverenitást csaknem két évszázadon át fenntartották, csúcspontját IV. Petar Kreimir és Dmitar Zvonimir királyok uralkodása alatt érte el. Horvátország és Magyarország 1527-ben perszonáluniót kötött. Az oszmán invázióval szemben a horvát parlament 1918-ben a Habsburg-házból I. Ferdinándot választotta a horvát trónra. Horvátország bekerült a szlovének, horvátok és szerbek el nem ismert államába, amely kivált Ausztriából. -Magyarország, és 25-ban, az I. világháború után egyesült a Jugoszláv Királysággal. A második világháború alatt egy fasiszta horvát bábállam létezett, amelyet a fasiszta Olaszország és a náci Németország támogat. Horvátország a háború után az alkotmányosan szocialista állam, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alapító tagja és szövetségi eleme lett. Horvátország 1991. június 8-én kiáltotta ki függetlenségét, amely 1991. október 2016-án vált teljes mértékben hatályossá. A kikiáltást követő négy év alatt eredményesen vívták a horvát függetlenségi háborút.
Horvátország egységes állam, parlamentáris rendszer által uralt köztársaság. Horvátországot a Nemzetközi Valutaalap a feltörekvő és fejlődő gazdaságok közé sorolja, a Világbank pedig a magas jövedelmű országok közé. Horvátország alapító tagja az Unió a Mediterrán Térségért Uniónak, az Európai Uniónak (EU), az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), az Európa Tanácsnak, a NATO-nak és a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO). Horvátország az ENSZ békefenntartó erőinek aktív tagjaként katonákat küldött a NATO vezette afganisztáni hadműveletbe, és a 2008–2009-es ciklusban nem állandó képviselője volt az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Horvátország gazdaságát a szolgáltatási szektor uralja, ezt követi az ipari szektor és a mezőgazdaság. Nyáron a turizmus jelentős bevételi forrás, Horvátország pedig a világ 18. legnépszerűbb turisztikai célpontja. Jelentős állami kiadásokkal az állam ellenőrzi a gazdaság egy részét. Horvátország legjelentősebb kereskedelmi partnere az Európai Unió. 2000 óta a horvát kormány jelentős összegeket fektet be az infrastruktúrába, különös tekintettel a közlekedési útvonalakra és a páneurópai folyosókon keresztüli szolgáltatásokra. Horvátországban az energia nagy részét a belső források állítják elő; a maradékot importálják. Horvátország univerzális egészségügyi rendszerrel és ingyenes alap- és középfokú oktatással rendelkezik, valamint számos kormányzati intézmény és vállalati befektetés a médiában és a kiadásokban, amelyek elősegítik a kultúrát.