Tel Aviv a világ huszonötödik legjelentősebb pénzügyi központjaként szerepel. Homokdűnéken, mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen helyen állították fel. Ehelyett kereskedelmi és tudományos kutatóközponttá nőtte ki magát. A Passage Pensak, az ország első kiskereskedelmi árkádja 1926-ban épült itt. Tel Aviv már 1936-ban Palesztina legnagyobb városa volt, amikor több tízezer középosztálybeli bevándorló érkezett Európából. A Yarkon torkolatánál egy kis kikötőt alakítottak ki, több kávézó, klub és mozi nyílt meg. Ekkor a Herzl utcát kereskedelmi utcává alakították át.
A gazdasági tevékenységek a GDP 17.5%-át teszik ki. Tel Avivban 4.4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta 2011-ben.
A Newsweek „virágzó műszaki központként”, a The Economist pedig „miniatűr Los Angelesként” jellemezte a várost. A Newsweek 1998-ban a várost a világ tíz technológiailag legbefolyásosabb helye közé sorolta. Azóta a csúcstechnológiai szektor Tel-Aviv régiójában nőtt. Tel-Aviv nagyvárosi régiója (beleértve az olyan műholdas városokat, mint Herzliya és Petah Tikva) Izrael csúcstechnológiás epicentruma, köznyelven Silicon Wadi néven ismert.
Tel Aviv ad otthont Izrael egyetlen részvénypiacának, a Tel Aviv Stock Exchange (TASE) tőzsdének, amely az 1990-es években rekordmagasságokat ért el. A Tel-Aviv-i Értéktőzsde is felkeltette az ellenálló képességét és a háborúk és természeti csapások utáni kilábalási képességét. Például a 2006-os libanoni háború és a 2009-es gázai hadművelet utolsó napján a Tel-avivi tőzsde magasabban állt, mint a hadviselés első napján. A város számos multinacionális kockázati tőke cégnek, tudományos kutatóintézetnek és csúcstechnológiás iparágnak ad otthont. Tel-Aviv iparágai közé tartoznak a vegyi feldolgozás, a textilgyárak és az élelmiszergyártók. A turistákat vonzza a város éjszakai élete, kulturális látnivalói és építészete, és költekezésük segíti a helyi gazdaságot.
A Loughborough Egyetem Globalizációs és Globális Városok Tanulmányi Csoportja és Hálózata (GaWC) 2008-ban világvárosi leltárt tett közzé a kifinomult termelői szolgáltatások mértéke alapján. Tel-Avivot béta+ globális városnak jelölték ki.
Kiryat Atidim csúcstechnológiás övezete 1972-ben debütált, és a város azóta jelentős globális csúcstechnológiai erőművé nőtte ki magát. 2012 decemberében a város a második helyre került azon a listán, amely a legjobb helyek listáján a csúcstechnológiás vállalkozás létrehozására szolgál, csak a Szilícium-völgy mögött. Tel Avivban 700-ban több mint 2013 induló vállalkozás, valamint kutatási és fejlesztési létesítmény működik, és a világ második leginnovatívabb városának választották, Medelln mögött, New York City előtt.
A Forbes szerint a tizenöt izraeli születésű milliárdos közül kilenc Izraelben él, közülük négy Tel-Avivban és a környező külvárosokban. Izrael megélhetési költségei magasak, Tel Aviv a legdrágább város, ahol élni lehet. Tel Aviv a Közel-Kelet legdrágább városa, és a 19. legdrágább a világon a Mercer, az Egyesült Államokban működő humán erőforrás tanácsadó szervezet szerint. New York, 2010.
A Dizengoff Center, a Ramat Aviv bevásárlóközpont és az Azrieli bevásárlóközpont Tel Aviv bevásárlóközpontjai közé tartozik, csakúgy, mint a Carmel piac, a Ha'Tikva piac és a Bezalel piac.