Marshall-szigetek

Marshall-szigetek-útikalauz-Travel-S-helper

A Marshall-szigetek, hivatalos nevén a Marshall-szigetek Köztársasága (Aolepān Aorōkin Ṃajeḷ), egy szuverén szigetország a Csendes-óceán északnyugati részén, Mikronéziában. A nemzetközi dátumvonaltól nyugatra és az egyenlítőtől északra fekvő Marshall-szigetek egy jellegzetes nemzet gazdag történelemmel és egyedi földrajzi jellemzőkkel. Az ország 29 korallzátonyból és öt szigetből áll, amelyek két szigetláncba sorolhatók: Ratak keleten és Ralik nyugaton. Figyelemre méltó, hogy az ország területének 97,87%-át víz borítja, így ez a legmagasabb víz-szárazföld aránnyal rendelkező szuverén állam.

A Marshall-szigetek tengeri határai több területtel és nemzettel határosak: északon Wake-sziget, délkeleten Kiribati, délen Nauru, nyugaton pedig a Mikronéziai Szövetségi Államok. Majuro, a főváros és egyben legnagyobb város, az ország lakosságának mintegy ötven százalékát befogadja, politikai és gazdasági központként funkcionál.

A Marshall-szigetek története alapvetően az ausztronéz népvándorlásban gyökerezik, amely már az i. e. 2. évezredben megérkezett a szigetekre. A kezdeti bevándorlók délkelet-ázsiai növényeket, például kókuszdiót, hatalmas mocsári tarót és kenyérgyümölcsöt, valamint háziasított baromfit hoztak be, így a szigetek állandóan lakhatóak voltak. A 16. század közepén számos spanyol expedíció érte el a szigeteket; a spanyol gályák azonban általában északabbra, a csendes-óceáni útvonalon hajóztak, így megkerülve a Marshall-szigeteket.

A szigeteket John Marshall brit kapitányról nevezték el, aki 1788-ban felfedezte a területet. Az 1850-es években amerikai protestáns misszionáriusok és nyugati kereskedelmi érdekeltségek érkeztek, ami jelentős külföldi befolyás kezdetét jelezte. Az 1870-es és 1880-as években a német koprakereskedők uralták a gazdaságot, aminek eredményeként a Német Birodalom 1885-ben protektorátusként annektálta a Marshall-szigeteket. Az első világháború alatt a Japán Birodalom megszállta a szigeteket, amelyek a háborút követően a japán déli-tengeri mandátum részévé váltak. A második világháborút követően az Egyesült Államok átvette a hatalmat, és a szigeteket a Csendes-óceáni Szigetek Gyámsági Területének részeként kormányozta. 1946 és 1958 között az Egyesült Államok 67 nukleáris kísérletet hajtott végre a Bikini-atollon és az Enewetak-atollon, ami mélyreható hatást gyakorolt ​​a szigetekre.

Az önkormányzásra való törekvés 1965-ben a Mikronéziai Kongresszus megalapításával kezdődött, amelynek célja a csendes-óceáni szigetek autonómiájának megerősítése volt. 1979 májusában az Egyesült Államok elismerte a Marshall-szigetek alkotmányát és elnökét, Amata Kabuát, így függetlenséget adományozott a nemzetnek. A teljes szuverenitást az Egyesült Államokkal kötött Szabad Társulási Paktum keretében érték el, amely védelmet, pénzügyi támogatást és hozzáférést biztosított az olyan amerikai intézményekhez, mint a Szövetségi Hírközlési Bizottság és az Egyesült Államok Postai Szolgálata. A Marshall-szigetek 1983 óta a Csendes-óceáni Közösség tagja, és 1991-ben lett az ENSZ tagja.

A Marshall-szigetek gazdasága túlnyomórészt szolgáltatásorientált, amelyet a halászat és a mezőgazdaság egészít ki, az Egyesült Államok jelentős pénzügyi támogatása pedig a GDP jelentős részét teszi ki. A Szabad Társulási Paktum által nyújtott pénzügyi támogatást, amelynek eredetileg 2023-ra kellett volna lezárulnia, további 20 évvel meghosszabbították. Az ország az amerikai dollárt használja fizetőeszközként, és 2018-ban kijelentette szándékát, hogy egy új kriptovalutát vezet be legális fizetőeszközként.

A Marshall-szigetek lakosságát elsősorban marshall-szigeteki származásúak alkotják, valamint kisebb bevándorló közösségek érkeznek az Egyesült Államokból, Kínából, a Fülöp-szigetekről és más csendes-óceáni szigetekről. A marshall-szigeteki és az angol nyelv a hivatalos nyelv, amely a nemzet kulturális örökségét és történelmi kapcsolatait testesíti meg. A vallás szerves része a kultúrának, szinte az egész lakosság valamilyen hitrendszert követ. A szigetek lakossága túlnyomórészt a Krisztus Egyesült Egyházához – a Marshall-szigeteki Kongregacionalista Egyházhoz vagy az Isten Gyülekezeteihez kötődik.

Egyesült Államok dollár (USD)

Valuta

1979. május 1.

Alapított

+692

Hívókód

42,418

Lakosság

181,43 km2 (70,05 négyzetmérföld)

Terület

marshall-szigeteki, angol

Hivatalos nyelv

/

Magasság

UTC+12 (MHT)

Időzóna

Olvassa el a következőt...
Majuro-Útikalauz-Utazási-Segítő

Majuro

Majuro, marshall-szigeteken Mājro néven ismert, a Marshall-szigetek nyüzsgő fővárosa és legnagyobb városa. Ez a szokatlan helyszín nemcsak jelentős városi központ, hanem egyben ...
Tovább olvasom →
Legnépszerűbb történetek
A világ 10 legjobb karneválja

A riói szambalátványtól a velencei álarcos eleganciáig fedezzen fel 10 egyedi fesztivált, amelyek bemutatják az emberi kreativitást, a kulturális sokszínűséget és az ünneplés egyetemes szellemét. Fedezd fel…

A 10 legjobb karnevál a világon