Fidzsi

Fidzsi, korábbi nevén Fidzsi Köztársaság, egy érdekes szigetország Melanéziában, Óceániában, a Csendes-óceán déli részén. Ez a festői ország lélegzetelállító tájairól, kiterjedt kulturális örökségéről és dinamikus falvairól ismert. Új-Zélandtól mintegy 1100 tengeri mérföldre (2000 km) észak-északkeletre fekvő Fidzsi trópusi paradicsom a turisták számára, és fontos geopolitikai szereplő a csendes-óceáni térségben.

Fidzsi egy több mint 330 szigetből álló szigetcsoport, amelyből körülbelül 110 állandó jelleggel lakott, ezen kívül több mint 500 szigetecske is található. A teljes szárazföldi terület nagyjából 18 300 négyzetkilométer (7100 négyzetmérföld). Ezen szigetek közül a legelszigeteltebb csoport Ono-i-Lau. A két legnagyobb sziget, Viti Levu és Vanua Levu, az ország lakosságának több mint 87%-át, összesen mintegy 924 610 főt ad otthont. A fidzsiek többsége Viti Levu part menti régióiban él, főként a nyüzsgő fővárosban, Suvában, vagy kisebb nagyvárosokban, mint például Nadi és Lautoka. Nadi turisztikai központként szolgál, míg Lautoka a cukornádágazatáról ismert. Viti Levu belseje ritkán lakott a zord domborzat miatt.

Fidzsi-szigetek vulkáni tevékenység eredményeként jöttek létre, amely mintegy 150 millió évvel ezelőtt kezdődött. A vulkáni tevékenység jelentős csökkenése ellenére bizonyos geotermikus jelenségek továbbra is fennállnak, különösen Vanua Levu és Taveuni szigetein. Viti Levu geotermikus rendszerei nem vulkáni eredetűek, alacsony hőmérsékletű felszíni kisüléseket mutatnak, 35 és 60 Celsius-fok (95 és 140 °F) között.

Fidzsi-szigeteken az emberi település az i. e. második évezredben kezdődött, eredetileg az ausztronézek, őket követték a melanézek, majd a polinéz civilizációk is hatással voltak rájuk. Az európai kapcsolatok a 17. században kezdődtek, ami új korszakot jelentett Fidzsi történelmében. 1874-ben, rövid függetlenségi időszak után, Fidzsi brit gyarmattá vált. Koronagyarmat maradt 1970-ig, amikor elnyerte függetlenségét és Fidzsi domíniumává vált. 1987-ben az ország politikai tájképe felforduláson ment keresztül az egymást követő puccsok miatt, amelyek eredményeként köztársaság alakult. 2006-ban Frank Bainimarama kommodor puccsot hajtott végre, ami jelentős politikai felfordulást eredményezett. 2009-ben a fidzsi Legfelsőbb Bíróság illegálisnak nyilvánította a katonai vezetést, aminek következtében Ratu Josefa Iloilo elnök megsemmisítette az 1997-es alkotmányt, és Bainimaramát nevezte ki újra ideiglenes miniszterelnöknek. Később, ugyanebben az évben Ratu Epeli Nailatikau váltotta Iloilót az elnöki poszton. 2014. szeptember 17-én demokratikus választásokat tartottak, amelyeken Bainimarama FijiFirst pártja a szavazatok 59,2%-át szerezte meg, a választást a külföldi megfigyelők hitelesnek tekintették.

Fidzsi a Csendes-óceán egyik legfejlettebb gazdasága, amelyet bőséges természeti erőforrásai, például erdők, ásványkincsek és halászat támogatnak. A fidzsi dollár a hivatalos fizetőeszköz. A külföldi pénz elsődleges forrásai a virágzó turisztikai ágazat, a máshol dolgozó fidzsi lakosok átutalásai, a palackozott víz exportja és a cukornádtermesztés. A Helyi Önkormányzatok és Nagyvárosi Fejlesztési Minisztérium felügyeli Fidzsi helyi önkormányzatát, amely városi és települési tanácsokon keresztül működik, biztosítva a nagyvárosi régiók hatékony irányítását.

Fidzsi kulturális szövetét számos etnikai csoport alkotja, főként melanéz és polinéz örökségű fidzsiek, valamint az indo-fidzsiek, akik az indiai munkások leszármazottai a gyarmati időkben Fidzsire hozták. A kultúrák összeolvadása Fidzsi-szigeteken nyilvánvaló a nyelvekben, az ételekben és a hagyományokban, ami egy jellegzetes és összetartó civilizációt eredményezett. A fidzsi nyelvet az angol és a fidzsi hindi mellett széles körben beszélik, elősegítve a kommunikációt és a kulturális cserét.