A Semmelknödel, az osztrák gasztronómiában nagyra becsült étel, a nemzet gazdag kulináris hagyományait testesíti meg. Gyakran olyan ételek kíséretében fogyasztják ezeket a zsemlegombócokat, mint a gulyás, a sült sertéshús vagy a savanyú káposzta…
Az osztrákok, különösen a bécsi és alsó-ausztriaiak, imádják a powidltascherlt, ami egy édes tésztagombóc, gazdag, gyümölcsös szilvalekvárral töltve. Tökéletes sós falatkáknak vagy desszertnek, ezek a gombócok – más néven „osztrák szilvás gombócok” – a kulináris hagyomány alappillérei, amelyek a finom ízeket az egyszerűséggel ötvözik.
6
adagok45
perc20
perc300
kcalPuha, mégis strukturált, finoman édes, egy csipetnyi savanykás ízzel. A Powidltascherl szerény, de tartós helyet foglal el az osztrák otthoni konyhaművészetben – különösen Bécs keleti régióiban és Alsó-Ausztriában, ahol a szilva szezonja jelzi visszatérését az asztalra. Ezeket a gombócokat puha, kézzel hajtogatott kiflikké vagy kompakt csomagokká formázzák, lisztből, tojásból, tejből és vajból készült, rugalmas tésztából, amelyet éppen annyi ideig – öt-hét percig – dolgoznak, hogy rugalmas, összefüggő állagot kapjanak, de ne legyenek kemények. A töltelék szerény: sűrű szilvalekvár (gyakran egy hosszú főzésű fajta, amelyet helyben "powidl" néven ismernek), néha fahéjjal és egy csipet cukorral ízesítve, a háztartástól függően. Töltés után a gombócokat sós vízben óvatosan főzzük – soha ne siettessük –, amíg meg nem kelnek, megszilárdulnak, de engednek. Innen rákerül a végső köpeny: meleg forgassuk át őket aranybarna zsemlemorzsában, majd vajon enyhén ropogósra pirítjuk. Porcukorfátyol követi, amely enyhén beleolvad a meleg kéregbe. A hagyományosan melegen, desszertként vagy laktató ebédként tálalt powidltascherl a takarékosságról, az évszakhoz való ragaszkodásról és az étel csendes precizitásáról árulkodik, amelyet inkább emlékezetből, mint receptkártyáról örökítenek tovább. Amikor igazi osztrák szilvalekvár nem áll rendelkezésre, egy jól besűrített házi lekvár is elegendő, feltéve, hogy rendelkezik a szükséges mélységgel és savanykás ízzel. A tésztának eközben kézbe vehetőnek kell lennie – elég keménynek ahhoz, hogy formálható legyen, mégis haraphatónak.
250 g (2 csésze) univerzális liszt
1 tojás
100 g (1/2 csésze) vaj, megpuhítva
50 ml (1/4 csésze) tej
1 evőkanál cukor
Csipetnyi só
1 citrom reszelt héja
300 g (kb. 1 1/2 csésze) szilvalekvár (Powidl) – hagyományosan szilvából készül
1 evőkanál cukor (elhagyható, a lekvár édességétől függően)
1/2 teáskanál őrölt fahéj (opcionális)
100 g (1/2 csésze) zsemlemorzsa
50 g (1/4 csésze) vaj
Porcukor, a szóráshoz
Fedezze fel Ausztria gazdag kulináris örökségét olyan ikonikus ételekkel, mint a bécsi rántott hús, az almás rétes és a sachertorta. Merüljön el az osztrák konyhát és időtlen hagyományait meghatározó ízekben.
A Semmelknödel, az osztrák gasztronómiában nagyra becsült étel, a nemzet gazdag kulináris hagyományait testesíti meg. Gyakran olyan ételek kíséretében fogyasztják ezeket a zsemlegombócokat, mint a gulyás, a sült sertéshús vagy a savanyú káposzta…
A közkedvelt és pikáns Liptauer sajt mára a közép-európai konyha egyik alappillérévé vált. Szlovákia, Ausztria és Magyarország közös múltjában gyökerezik,…
Az almás rétes, eredeti német nevén Apfelstrudel, túlmutat az egyszerű tésztán, és tükrözi Ausztria gazdag gasztronómiai örökségét, amelyet nemcsak Bécsben, hanem…
Egy klasszikus osztrák desszert, a Marillenknödel, vagyis a sárgabarackgombóc, a környék ízvilágát tükrözi. Ez a közép-európai étel, amely általában burgonyából vagy túróból készül, a következőket tartalmazza…
A Zwiebelrostbraten, Ausztria közkedvelt hagymás sült marhahúsa, egy kiadós és ízletes étel, amely jól példázza az ország sokszínű kulináris hagyományait. A bécsi konyha különösen…