Luzern (németül Luzern, svájci németül Lozärn) egy kedves kis város Svájc szívében, Altdorftól a tavon túl, ahol a legenda szerint Tell William lelőtt egy almát fia fejéről. Luzern fantasztikus kiindulópont a híres svájci látnivalók felfedezéséhez, mint például a Rigi-hegy, a Pilatus, a Titlis és a Rütli-rét, amellett, hogy önmagában is egy szép kirándulóhely.
Luzern, az első város, amely csatlakozott a Svájci Államszövetséghez, ma már egy elragadó kisváros erős turisztikai szektorral, elsősorban annak köszönhetően, hogy Közép-Svájc kapuja. A város a svájci folklór és történelem központjává vált.
A luzerni turizmus figyelemre méltó története a tizenkilencedik század közepéig nyúlik vissza, és Mark Twain is számos látogató között szerepel. Az „Egy csavargó külföldön” című művében beszámol a fiatal szuvenírágazatról és a turisztikai ipar más korai megnyilvánulásairól.
1961 és 1990 között Luzernben átlagosan 138.1 nap eső esett évente, és 1,171 milliméter (46.1 hüvelyk) csapadék esett. A legcsapadékosabb hónap június volt, Luzernben átlagosan 153 milliméter eső esett. Ebben a hónapban átlagosan 6.0 napon esett eső. Február volt az év legszárazabb hónapja, 14.2 nap alatt átlagosan 61 mm csapadék esett. Az éghajlat ebben a régióban szerény hőmérséklet-ingadozásokat mutat a legmagasabb és legalacsonyabb értékek között, és egész évben bőséges csapadék esik. Ennek az éghajlatnak a köppeni éghajlati osztályozási altípusa a „Cfb” (tengeri nyugati part klíma/óceáni klíma).
Luzern teljes területe 29.1 négyzetkilométer (11.2 négyzetmérföld). 2009-ben ennek a területnek 28.0 százaléka volt mezőgazdasági tevékenység, 22.3 százaléka erdősült. A föld egyenlege (47.6 százaléka) lakott (épületek vagy utak), a fennmaradó rész (2.1 százalék) nem termő (folyók, gleccserek vagy hegyek).
Littau területe 13.3 négyzetkilométer volt az egyesülés előtt (5.1 négyzetmérföld). A földterület 52.3 százaléka mezőgazdasági hasznosítású, 21.1 százaléka pedig erdős. A földterület nagy része lakott (épületek vagy utak), a fennmaradó rész (1.7 százalék) pedig nem termő (folyók, gleccserek vagy hegyek). Az 1997-es földmérés szerint az erdő a teljes földterület 21.08 százalékát borította. A mezőgazdasági területek 49.17 százaléka mezőgazdasági vagy legelő, 3.16 százaléka pedig gyümölcsös vagy szőlőültetvény. A településrész 10.47 százalékát épületek, 4.29 százalékát ipar, 1.96 százalékát speciális projektek, 2.33 százalékát parkok vagy zöldövezetek, 5.8 százalékát közlekedési infrastruktúra fedi le. A terméketlen folyóvizek (folyók) az inproduktív régiók 1.66 százalékát teszik ki, míg az egyéb terméketlen földterületek 0.08 százalékát teszik ki.
Az önkormányzat 77,641-ben összesen 2012 166 főt foglalkoztatott. Összesen 53 fő dolgozott 7,326 fő gazdasági ágazati cégnél. A másodlagos iparág 666 embert foglalkoztatott 70,149 különböző vállalkozásban. Végül a tercier iparág 6,929 2013 embert foglalkoztatott 11.0 2016 vállalatnál. 2016-ban a lakosság 2016 százaléka részesült valamilyen szociális segélyben.
2000-ben a település lakosságának 51.7 százaléka volt valamilyen módon foglalkoztatott. A nők ugyanakkor a munkaerő 47.9%-át tették ki.
Luzern a folyamatos adócsökkentési erőfeszítések eredményeként Svájc legvállalkozásbarátabb kantonjává vált. 2012-től Luzernben a legalacsonyabb kantoni társasági adókulcs Svájcban.
Ezenkívül Luzernben kivételesen alacsony a személyi jövedelemadó kulcsa. A BAK Basel Economics 2012-es adóindexének közelmúltbeli kutatásában Luzern a negyedik helyen végzett, némileg magasabb adókulccsal, mindössze 2%-kal magasabb, mint a felső kanton ebben az összehasonlításban.
2009 novembere óta a zürichi repülőtér Luzernből 1 óra és 2 perc alatt elérhető közvetlen (óránkénti) vasúti összeköttetéssel, közvetlenül a repülőtér alatti állomással, autóval pedig 50 perc alatt a Luzernből a repülőtérre vezető közvetlen útnak köszönhetően. , bár csak nem csúcsidőben.
