Erdélyben

Bár egyesek a szót vérszomjas vámpírokkal kapcsolják össze (ez Bram Stoker Drakula című könyvének színhelye), Erdély Európa egyik leglenyűgözőbb természeti területe, tele csodálatos középkori erődvárosokkal és kolostorokkal. A nyüzsgő éjszakai élettel és a gyönyörű barokk építészettel rendelkező városok kortárs turisztikai szolgáltatásokat nyújtanak, mondjuk Németország vagy Franciaország költségeinek töredékéért. Itt találhatók Románia legfejlettebb városai, valamint történelmi falvak, ahol ma is ugyanúgy élnek az emberek, mint egy évszázaddal ezelőtt. Erdélyt a ködös Kárpátok határolja, és szokatlan fajok és növényvilág (medvék, farkasok) (orchideák és egyéb növények) otthona.

Erdélyben minden megvan a történelem és a soknemzetiségű kultúra tekintetében. Erdély története tele van vitákkal: eredetileg a Magyar Királyság (950-1526), ​​majd autonóm fejedelemség (1526-1690) lényeges alkotóeleme volt, mielőtt a Habsburg Birodalom újra magába szívta. Miután az Osztrák-Magyar Birodalom az I. világháború végét jelentő trianoni békeszerződésben felbomlott, egyesítették Valachiával és Moldovával, hogy megalapítsák Romániát. Ez a bonyolult történelem megmagyarázza azt a sok kulturális különbséget, amely Erdély és Románia többi része között létezik. Története nagy részében a román többségnek csekély joga volt, és olyan kisebbségek uralták, mint a magyarok és a szászok. A többi kisebbség között voltak romák, zsidók és örmények. Erdély az I. világháború után Nagy-Románia része lett, sok helyi magyar az új határon át menekült Magyarországra. A tengely országainak második világháborús vereségét követően sok helyi német Németországba menekült. A kommunista időszak nehéz volt az etnikai kisebbségek számára, különösen azoknak, akik az új totalitárius párt hatalomra kerülése előtt kisvállalkozók voltak (a háborút túlélő magyarok és zsidók). Az 1989-es forradalmat követően a túlélő szászok többsége Németországba került (a 13. század folyamán jelentős számban telepedtek le Erdélyben, amely az akkori Magyar Királysághoz tartozott), és sok magyar származású is távozott. Voltak heves pillanatok az etnikai kisebbségek és a többség között, de soha nem volt igazi konfrontáció. Bár az emberek más csoportokkal szembeni nézetei még mindig zártak, Erdély a különböző etnikai csoportok viszonylagos harmóniában való egymás mellett élésének példája. Azonban Európa többi részéhez hasonlóan a roma etnikum továbbra is súlyos diszkriminációval szembesül, és kultúráját kevéssé ismerik el.

Ma Erdély Románia legfejlettebb területe, részben a turizmusnak, részben pedig a második világháború előtti erősebb kereskedelmi kultúrának köszönhetően. 1989 óta a német és magyar kisebbségek léte katalizátorként hat a nyugati hatásokra Erdélyben. Lenyűgözőek az ellentétek ezen a kis területen: a déli és a délkeleti régiót a szász kultúra uralja, a keleti és észak-keleti régiót inkább a magyar kultúra, az északi szlávabb, a délnyugati pedig egy másik. Próbáljon meg felkeresni néhány ősi falut, ahol a lakók gyakran nagyon kedvesek.

Az Erdélyi-fennsík 300–500 méter (980–1,640 láb) magas, és a Maros, a Szamos, a Krisz és az Olt folyók, valamint a Duna más mellékfolyói vezetik le. Ez az ősi erdélyi mag megközelítőleg kilenc mai román megyének felel meg. A fennsíkot szinte teljesen körülöleli a Kárpátok keleti, déli és román nyugati ága. A régióhoz tartozik az Erdélyi-alföld.

Az 1920-ban szintén Romániához tartozó többi, nyugaton és északon fekvő területeket azóta nagyrészt Erdély részének tekintik.

Erdélyben bővelkednek ásványkincsek, köztük lignit, vas, ólom, mangán, arany, réz, földgáz, só és kén.

Jelentős iparágak vannak, mint például a vas- és acélipar, a vegyipar és a textilipar. A mezőgazdaság, az állattenyésztés, a borászat és a gyümölcstermesztés mind kulcsfontosságú hivatások. Az Erdélyi-fennsíkon gyakori a gabonatermesztés, a zöldségtermesztés, a szőlőtermesztés, valamint a szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfitenyésztés. Egy másik jelentős erőforrás a fa.

A városi és egyetemi csomópontokban, mint Kolozsvár (Robert Bosch GmbH, Emerson Electric), Temesvár (Alcatel-Lucent, Flextronics és Continental AG), Brassó, Nagyszeben, Nagyvárad és Arad, az IT, elektronikai és autóipari szektor Jelentősebb. Kolozsvár és Marosvásárhely városait gazdag orvosi hagyaték köti össze, és mindkét helyen magas színvonalú kórházak találhatók, azonos kategóriák szerint.

Brassói Roman (teherautók és autóbuszok), Marosvásárhelyi Azomureş (műtrágyák), Kolozsvári Terapia (gyógyszeripar), Banca Transilvania Kolozsvári (pénzügy), Romgaz és Transgaz Mediaş (földgáz), Jidvei Fehér megyében (szeszes italok), Timişoreana of Timișoara (szeszes italok) és mások a hazai márkák közé tartoznak.

A Hunyad megye déli részén található Jiu-völgy kulcsfontosságú bányászati ​​terület volt a tizenkilencedik és huszadik század második felében, de a kommunista rezsim bukását követő években számos bányát bezártak, ami megkövetelte a régió gazdaságának diverzifikálását. .