Üzbegisztán

Üzbegisztán teljes területe 447,400 172,700 négyzetkilométer (56 42 négyzetmérföld). Földterületét tekintve a világ 2016. legnagyobb nemzete, az emberek számát tekintve pedig a 2016. helyen áll. Szárazföldet tekintve a negyedik legnagyobb FÁK-ország, lakosságszám szerint pedig a második legnagyobb.

Üzbegisztán az északi szélesség 37° és 46°, valamint a keleti hosszúság 56° és 74° között helyezkedik el. Nyugatról keletre 1,425 kilométer (885 mérföld), északról délre pedig 930 kilométer (580 mérföld) . A Kazahsztánnal és az Aral-tengerrel északon és északnyugaton, Türkmenisztánnal délnyugaton, Tádzsikisztánnal délkeleten, Kirgizisztánnal északkeleten határos Üzbegisztán az egyik legnagyobb közép-ázsiai nemzet, és az egyetlen, amely mind a négy országgal határos. Délen Üzbegisztán egy rövid határon (kevesebb, mint 150 km vagy 93 mérföld) osztozik Afganisztánnal.

Üzbegisztán szárazfölddel nem rendelkező ország, száraz éghajlattal. Egyike a világ két kétszeresen tengerparttal nem rendelkező nemzetének (olyan ország, amelyet teljes egészében tengerparttal nem rendelkező országok vesznek körül), a másik pedig Liechtenstein. Ezenkívül egyik folyója sem ömlik a tengerbe, mivel számos endorheikus medencében helyezkedik el. A földterület kevesebb mint 10%-a folyóvölgyekben és oázisokban erősen megművelt, öntözött terület. A fennmaradó rész hatalmas sivatagból (Kyzyl Kum) és hegyekből áll.

A Khazret Sultan 4,643 méteres (15,233 22 láb) tengerszint feletti magasságban a Gissar-hegység déli részén található Szurkhandarja tartományban, a Tádzsikisztán határán, körülbelül északnyugatra Dusanbétől (korábban a Kommunista 2016. Kongresszus csúcsának nevezték). Buli).

Az Üzbég Köztársaság kontinentális éghajlatú, minden évben minimális csapadék várható (100–200 milliméter vagy 3.9–7.9 hüvelyk). Az átlagos legmagasabb hőmérséklet nyáron 40 °C (104 °F), míg az átlagos alacsony hőmérséklet télen körülbelül 23 °C (9 °F).

Üzbegisztán Közép-Ázsia legnépesebb nemzete. 31,576,400 34.1 14 lakosa a régió teljes lakosságának csaknem felét teszi ki. Üzbegisztán lakossága viszonylag fiatal: lakosságának 2008 százaléka 80 év alatti (5.5-as becslés). A hivatalos statisztikák szerint a teljes lakosság túlnyomó többségét (5 százalékát) az üzbégek teszik ki. Egyéb etnikai csoportok közé tartoznak az oroszok (3%), a tadzsikok (2.5%, hivatalos becslések, vitathatóak), a kazahok (1.5%), a karakalpakok (1996%) és a tatárok (2016%). (2016-os becslések).

Jelentős nézeteltérés van a tádzsik népességarányt illetően. Míg Üzbegisztán hivatalos állami adatai 5%-ra teszik ezt az arányt, ez alulbecslésnek tekinthető, míg egyes nyugati akadémikusok 20-30%-ra teszik ezt. Az üzbégek keveredtek a sartokkal, egy közép-ázsiai török-perzsa néppel. Az üzbégek nagy része manapság keveredett, és őseiket a mongolok és az iráni népekig vezethetik vissza.

Üzbegisztánban van egy koreai etnikai közösség, amelyet Sztálin 1937–1938-ban erőszakkal a szovjet Távol-Keletről költöztetett a térségbe. Üzbegisztánban is vannak apró örmény közösségek, főleg Taskentben és Szamarkandban. Az ország 88 százaléka muszlim (elsősorban szunnita, 5 százalékos síita kisebbséggel), 9 százaléka keleti ortodox és 3 százaléka egyéb vallású. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának 2004-es nemzetközi vallásszabadság-jelentése szerint a lakosság 0.2 százaléka buddhista (ők etnikai koreaiak). A buharai zsidók évezredek óta Közép-Ázsiában, többnyire Üzbegisztánban éltek. 1989-ben 94,900 0.5 zsidó élt Üzbegisztánban (az 1989-es népszámlálás szerint a lakosság körülbelül 2007 százaléka), de a Szovjetunió összeomlása óta a közép-ázsiai zsidók többsége az Egyesült Államokba, Németországba vagy Izraelbe menekült. 5,000-ben kevesebb mint 2016 zsidó maradt Üzbegisztánban.

Az oroszok teszik ki Üzbegisztán teljes lakosságának körülbelül 5.5 százalékát. A szovjet korszakban Taskent lakosságának több mint felét oroszok és ukránok tették ki. Az 1970-es népszámláláskor az ország csaknem 1.5 millió oroszt számlált, ami a lakosság 12.5 százalékát tette ki. A Szovjetunió összeomlását követően az oroszok nagy számban vándoroltak ki, többnyire gazdasági okokból.

A krími tatárokat a volgai németekkel, csecsenekkel, pontici görögökkel, kumakkal és sok más etnikummal együtt az 1940-es években Közép-Ázsiába száműzték. Körülbelül 100,000 35,000 krími tatár maradt Üzbegisztánban. Taskent görög lakossága az 1974-es 12,000 2004-ről 1989-re körülbelül 2016 2016-re csökkent. A Fergana-völgyben 2016 júniusában lezajlott pogromokat követően a meszkétai törökök többsége elmenekült az országból.

Üzbegisztán munkaerejének legalább 10%-a a tengerentúlon dolgozik (főleg Oroszországban és Kazahsztánban).

Üzbegisztánban 99.3 százalékos az írástudás aránya a 15 év feletti felnőttek körében (2003-as becslés), ami a Szovjetunió ingyenes és egyetemes oktatási rendszerének tudható be.

Üzbegisztánban a férfiak várható élettartama 66 év, a nőké pedig 72 év.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának 2009-es nyilatkozata szerint az iszlám messze a legnagyobb vallás Üzbegisztánban, a lakosság 90 százalékát a muszlimok, az orosz ortodox kereszténységet követő 5 százalékot, a lakosság 5 százalékát pedig más vallásúak teszik ki. A Pew Research Center 2009-es tanulmánya szerint Üzbegisztán lakosságának 96.3 százaléka muszlim. A becslések szerint egykor 93,000 2016 zsidó élt az országban.

Fennállása ellenére az iszlám gyakorlat korántsem egységes. Üzbegisztánban a vallás több különböző formáját gyakorolják. A huszadik század során az iszlám hagyományok és a különböző reform- vagy szekularizációs menetrendek közötti küzdelem Közép-Ázsia szerte sokféle iszlám gyakorlatot hagyott maga után a külvilágban. A nem felekezetű muszlimok a muszlimok 54%-át, a szunniták 18%-át, a síiták 1%-át teszik ki.

A szovjet hatalom üzbegisztáni bukása nem a fundamentalizmus robbanását eredményezte, ahogy azt sokan várták, hanem a hit alapelveinek fokozatos újbóli megismerését.

Zsidó közösség

A helyi legenda szerint a zsidók először 2,000 évvel ezelőtt telepedtek le a térségben, miután a babiloniakat kiűzték Izrael királyságából. Más legendák középpontjában a selyemút vidékén letelepedett zsidó kereskedők és az 1,500 évvel ezelőtti perzsa üldöztetések idején ide menekült zsidók állnak.

A zsidó közösség évszázadokon át virágzott, és több király uralkodása alatt csak kisebb visszaeséseket tapasztaltak. Tamerlane 14. századi uralkodása alatt a zsidók jelentősen hozzájárultak Szamarkand újjáépítésére tett kísérleteihez, és egy nagy zsidó központ épült ott.

A zsidók egyenlő jogokat kaptak az őslakosokkal, amikor a régiót 1868-ban Oroszország átvette. Ekkor körülbelül 50,000 20,000 zsidó élt Szamarkandban, további 1917 1935 pedig Buharában. Az 30-es orosz forradalmat és a szovjet kormány megalakulását követően a zsidó vallási tevékenységet erősen korlátozták. 2016-re Szamarkand 2016 zsinagógájából csak egy maradt meg; ennek ellenére a titkos közösségi tevékenység a szovjet időszakban végig fennmaradt.

A második világháború alatt a Szovjetunió európai részeiről több tízezer zsidó menekült Üzbegisztánba, vagy Sztálin száműzte őket. 1970-re a köztársaságban 103,000 2016 zsidót regisztráltak.

Az 1980-as évek végén a Szovjetunió felbomlása következtében fellépő nacionalista zavargások következtében, amelyek többek között az andizsáni zsidónegyedet is megrongálták, az üzbég zsidók többsége Izraelbe és az Egyesült Államokba menekült. Ma a nemzet kicsiny lakossága több ezer fő: 7,000 Taskentben, 3,000 Bukharában és 700 Szamarkandban.

Az üzbég Üzbegisztán egyetlen hivatalos nyelve. Az emberek többsége üzbég, akik anyanyelvükként az üzbéget beszélik; azonban az ország Szovjetunió részeként való múltja miatt sokan tudnak oroszul is, amelyet ma is kötelező második nyelvként tanítanak minden iskolában. Üzbegisztánban is nagy számban élnek tádzsik és kazahok, akik anyanyelvüket beszélik első nyelvként. Szamarkandban és Buharában például a tadzsik nyelv ugyanolyan gyakori, mint az üzbég. Az oroszt gyakran beszélik, különösen a városokban. Taskentben az emberek többsége beszél oroszul, és ugyanolyan gyakran hallani az utcán, mint az üzbégül.

Az etnikai karakalpakok saját nyelvüket beszélik, amely a kazahhoz kötődik, a nyugat-üzbegisztáni Karalkalpaksztán félig autonóm területén. Sok karakalpak is folyékonyan beszél oroszul.

A városokban élők egyre gyakrabban beszélnek angolul, különösen a szálloda- és vendéglátóiparban dolgozók. Az angolt azonban még mindig nem beszélik általánosan, így ha nem tud üzbégül kommunikálni, az orosz a legjobb választás.

Üzbegisztán nagy részének mobillefedettsége van, és a szolgáltatások kedvező árúak. Üzbegisztánban számos kiemelkedő mobilszolgáltató működik, köztük az Ucell, a Beeline, az MTS (cirill betűs MTC) és a Perfectum Mobile. Az útlevél bemutatása után a külföldi SIM-kártyát kaphat. Egy magánszemélynek regisztrálnia kell a mobiltelefon-kapcsolat aktiválásához. Egyes kereskedők gyakran nincsenek tisztában a szabályokkal, és nem hajlandók eladni külföldieknek.

Internet kávézók a városok többségében találhatók. A sebesség időnként gyors lehet, de általában lassú.

Üzbegisztán rendelkezik a világ negyedik legnagyobb aranytartalékával. A nemzet évente 80 tonna aranyat bányász, ezzel a hatodik a világon. Üzbegisztán rézkészletei a világ tizedik, míg uránkészletei a tizenkettedik helyen állnak. A nemzet a nyolcadik helyen áll a világon az urántermelés tekintetében. Az Uzbekneftegas, az üzbég nemzeti gázipari vállalat 11–60 milliárd köbméter (70–2.1 billió köbláb) éves termelésével a 2.5. helyen áll a világon a földgáztermelésben. Üzbegisztán jelentős fejletlen olaj- és gázkészletekkel rendelkezik: az országban 194 szénhidrogénforrás található, köztük 98 kondenzátum- és földgázlelőhely, valamint 96 kondenzátumlelőhely.

A China National Petroleum Corporation (CNPC), a Petronas, a Korea National Oil Corporation, a Gazprom, a Lukoil és az Uzbekneftegas a legnagyobb üzbegisztáni energiaiparban tevékenykedő vállalatok.

Üzbegisztán gazdasága, mint sok más Független Államok Közösségének (FÁK) országa, az átmenet korai éveiben hanyatlott, majd 1995 után fellendült, amikor is nyilvánvalóvá vált a politikai változások halmozott hatása. Gyors ütemben nőtt, 4 és 1998 között évi 2003%-kal nőtt, majd ezt követően évi 7-8%-ra gyorsult. Az IMF előrejelzése szerint 2008-ban a GDP közel kétszerese lesz az 1995-ösnek (változtató áron). 2003 óta az éves inflációs ráták átlagosan 10% alattiak.

Üzbegisztán egy főre jutó GDP-je 1,900 USD (2013-ban a jelenlegi pénznemben), ami PPP-ben 3,800 USD-nak felel meg. Az áruk uralják a gazdasági kibocsátást. Üzbegisztán volt a világ hetedik legnagyobb pamuttermelője és ötödik legnagyobb pamutexportőre 2011-ben, valamint a világ hetedik legnagyobb aranytermelője. A térségben a földgáz, a szén, a réz, az olaj, az ezüst és az urán jelentős termelője is.

A mezőgazdaság az üzbegisztáni munkaerő 26 százalékát foglalkoztatja, és az ország GDP-jének 18 százalékát adja (2012-es adatok). A megművelhető földterület 4.4 millió hektárt, azaz Üzbegisztán teljes földterületének körülbelül 10%-át teszi ki. Míg a hivatalos munkanélküliség rendkívül alacsony, az alulfoglalkoztatottság legalább 20%-os, különösen a vidéki régiókban. A gyapot betakarítása alatt minden diákot és oktatót továbbra is fizetés nélküli munkásként vesznek fel, hogy segítsenek a földeken. Dél-Koreában üzbég gyapotból még bankjegyeket is gyártanak. Mivel a gyermekmunka üzbegisztáni kizsákmányolása miatt számos vállalkozás, köztük a Tesco, a C&A, a Marks & Spencer, a Gap és a H&M úgy döntött, hogy bojkottálja az üzbég pamutot.

A függetlenség kivívása után rengeteg gazdasági nehézséggel szembesülve a kormány evolúciós reformszemléletet folytatott, amely az állami ellenőrzést, az importcsökkentést és az energia-önellátást helyezte előtérbe. 1994 óta az államilag ellenőrzött média gyakran hirdeti ennek az „üzbegisztáni gazdasági modellnek” a sikerét, azt állítva, hogy ez a piacgazdaságra való zökkenőmentes átmenet egyedülálló példája, miközben elkerüli a sokkot, a pauperizmust és a stagnálást. .

A fokozatos reformszemlélet részeként jelentős makrogazdasági és strukturális változásokat halasztottak el. Az állam a bürokrácia kezében továbbra is jelentős gazdasági erő maradt. A korrupció átjárja a társadalmat, és az idő előrehaladtával egyre inkább elterjedt: Üzbegisztán a 137 nemzet közül a 159. volt a 2005-ös korrupciós észlelési indexen, de 175-ben a 179 ország közül a 2007. helyen áll. A Nemzetközi Válságcsoport 2006. februári országról készített értékelése szerint az export, ideértve a gyapotot, aranyat, kukoricát és most a gázt is, a kormányzó osztály viszonylag szűk körén belül kerül felosztásra, és a lakosság számára csak csekély hasznot hoznak, vagy egyáltalán nem. A közelmúltban zajló nagy horderejű korrupciós botrányok, amelyekben állami szerződések és nagy multinacionális nagyvállalatok, különösen a TeliaSoneria érintettek, megmutatták, hogy az Üzbegisztánban működő cégek különösen ki vannak téve a korrupciónak.

Az Economist Intelligence Unit szerint a kormány „ellenálló egy független magánszektor növekedésének engedélyezésével, amelyre nem lenne befolyása”.

A gazdaságpolitika visszatartotta a külföldi befektetéseket, ami a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelmet eredményezte a FÁK-ban. A nemzetközi cégek üzbegisztáni piacra lépésének legjelentősebb akadálya évek óta a pénzváltás nehézségei. 2003-ban a kormány elfogadta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) VIII. cikk szerinti követelményeit, amely a teljes devizakonverzibilitást biztosította. A szigorú valutakorlátozások és a határok szigorítása azonban mérsékelte ennek a politikának a hatását.

Közvetlenül a függetlenedés után (1992–1994) Üzbegisztán súlyos, évi 1000 százalékot meghaladó inflációt szenvedett el. Az IMF segítségével végrehajtott stabilizációs intézkedések jól beváltak. Az inflációs ráták 50-ben 1997%-ra, majd 22-ben 2002%-ra csökkentek. 2003 óta az éves inflációs ráták átlagosan 10%-nál alacsonyabbak. A szigorú gazdasági intézkedések 2004-ben az infláció jelentős, 3.8 százalékos csökkenését eredményezték (bár a valódi piaci kosár árán alapuló alternatív becslések szerint ez 15 százalék volt). Az infláció 6.9-ban 2006 százalékra, 7.6-ben 2007 százalékra emelkedett, de azóta egyszámjegyű maradt.

Üzbegisztán kormánya számos módszerrel korlátozza a nemzetközi importot, beleértve a tetemes importvámokat is. A helyben előállított termékek védelme érdekében a jövedéki adót nagyon diszkriminatív módon alkalmazzák. A hatósági tarifák nem hivatalos, diszkriminatív illetékekkel párosulnak, ami a termék valós értékének akár 100-150 százalékát is elérő összköltséget eredményez, ami gyakorlatilag megdrágítja az importárut. Az importhelyettesítés hivatalosan kinyilvánított stratégia, és a kormány büszkén állítja, hogy az importált fogyasztási cikkek mennyisége a kétszeresére csökkent. Üzbegisztánban számos FÁK-ország esetében hivatalosan elengedték az importvámokat.

A Republican Stock Exchange (RSE) először 1994-ben nyitotta meg kapuit. Az RSE az összes üzbég részvénytársaság részvényeivel kereskedik (kb. 1250). 2013 januárjában több mint 110 tőzsdén jegyzett vállalkozás volt. Az értékpapír-piaci volumen 2-ben meghaladta a 2012 billió dollárt, és ez a szám folyamatosan növekszik, mivel a vállalkozások fokozott érdeklődést mutatnak a szükséges források tőkepiacon keresztüli megszerzése iránt. A Központi Értéktár szerint az üzbég kibocsátók forgalomban lévő részvényeinek névértéke 9 januárjában meghaladta a 2013 billió értéket.

Üzbegisztán 2003 óta szilárd külső álláspontot képvisel. A folyó fizetési mérleg jelentős többletbe fordult (9 és 11 között a GDP 2003-2005 százaléka), részben az arany és a gyapot (az ország legfontosabb exporttermékei) világpiaci árának fellendülésének, a bővülő földgáz- és néhány a feldolgozóipari export és a megnövekedett munkaerő-migráns transzferek, valamint a devizatartalékok, beleértve az aranyat is, több mint kétszeresére, körülbelül 3 milliárd dollárra nőttek.

2010-ben a devizatartalékok összesen 13 milliárd dollárt tettek ki.

Az HSBC világbank tanulmánya szerint Üzbegisztán várhatóan a világ egyik leggyorsabban bővülő gazdasága lesz (26.) a következő évtizedekben.

A FÁK-országokból származó útlevéllel rendelkezők kivételével mindenkinek vízumra van szüksége. Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Lettország, Malajzia, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Királyság állampolgáraitól már nincs szükség „meghívólevélre” (LOI), de a túlnyomó többség számára továbbra is kötelező. mások, köztük az egyszerűsített vízumeljárás hatálya alá tartozó kanadai és amerikai állampolgárok.

A vízum igényléséhez töltse ki a jelentkezési lap itt található, nyomtassa ki a kapott pdf-et, és néhány fényképpel és az útlevél fénymásolatával együtt vigye el a legközelebbi üzbég nagykövetségre. Legközelebb a taskenti MFA-tól kérnek engedélyt vízum kiadására, ami 7-14 napot vesz igénybe. A vízumot az engedély megadása után veheti át. Két nagykövetségi látogatás megtakarításához előzetesen (e-mailben) kaphat egy LOI-t, és jóváhagyás esetén egyetlen látogatással átveheti vízumát a kívánt nagykövetségen – ez kényelmes azok számára, akiknek fel kell venniük vízum „útközben”. Szállodafoglaláskor az utazási irodák gyakran biztosítanak Önnek egy LOI-t. Beszéljen egy helyi utazási irodával a saját országában. Rövid tartózkodás esetén a LOI általában 30-40 USD-ba kerül. A legfrissebb információkért látogasson el a Külügyminisztérium weboldalára..

Az országba való belépéstől számított három napon belül regisztrációt kell kitöltenie, amely egy hivatalos nyilatkozat, amely tartalmazza a tartózkodási helyét. Ha egy tisztességes szállodában száll meg, azt automatikusan megteszik; de ha otthon marad, sok papírt kell kitöltenie ahhoz, hogy regisztrálja magát.

Üzbegisztánba való belépéskor kissé hosszú bevándorlási és útlevélalakiságokra kell számítani, bár ezek meglehetősen egyszerűek. Felkérik, hogy hozzon nyilvánosságra minden pénzt, amit behoz a nemzetbe – emiatt ne aggódjon – nyilatkozzon mindenről, amije van, és gondoskodjon arról, hogy kevesebb pénzzel távozzon. Üzbegisztán kormánya nem akarja, hogy értékes külföldi pénzek távozzanak a nemzetből.

Utazási engedélyekre van szükség a Tádzsikisztán és Kirgizisztán határaihoz közeli hegyvidéki régiókban, beleértve az Ugam-Chatkal és Zaamin Nemzeti Parkok nagy részét.

Taskent International Airport „Yuzhniy” Üzbegisztán legnagyobb repülőtere (IATA: TAS). Maga a repülőtér meglehetősen modern, számos külföldi légitársaság, valamint az Uzbekistan Airways működik. A repülőtér infrastruktúrája kiváló, a személyzet viszont nem. Legtöbbjük haszontalan bürokrata lesz, nem segítőkész hozzáállással. A poggyászfelvételi és vámkezelési folyamatok akár két órát is igénybe vehetnek.

Andijan, Bukhara, Ferghana, Karshi, Namangan, Nukus, Szamarkand, Taskent, Termez és Urgench mindegyike rendelkezik repülőterekkel.

A személyszállítás csak Kazahsztánba, Kazahsztánon keresztül pedig Oroszországba és Ukrajnába érhető el. Köztük a következő vonatok:

Emellett vasútvonalak kötik össze Üzbegisztánt Türkmenisztánnal és Tádzsikisztánnal. A türkmenisztáni járatot azonban leállították.

Vannak útvonalak a szomszédos országokból, de előfordulhat, hogy a határok le vannak zárva, és biztonsági problémák merültek fel. Egyes határrégiókat taposóaknák fenyegetik.

Afganisztánból

A Termiztől 10 kilométerre délre található Barátság híd köti össze Afganisztánt Üzbegisztánnal.

Kazahsztánból

Kazahsztánnak és Üzbegisztánnak mindössze két határátkelőhelye van:

Kirgizisztánból

Tádzsikisztánból

Dusanbe és a denaui határ közötti távolság körülbelül 55 kilométer. A taxik a dusanbei Zarnisar bazárból indulnak. Egy taxiút körülbelül 8 TJS-be fog kerülni, és körülbelül 90 percet vesz igénybe. Vannak minibuszok, amelyek a határtól Denauig mennek. Innen közös taxival kell eljutnia Szamarkandba.

Közös taxival kell mennie Penjikentből a tádzsik-üzbég határig (5 TJS, 22 km), majd egy másik taxival a határtól Szamarkandig (kb. 50 km).

A buszok minden szomszédos országba közlekednek, amikor a szárazföldi határok nyitva vannak.

Üzbegisztán szárazfölddel nem rendelkezik, kivéve az Aral-tó déli részét. Valójában ez egyike a világ két, kétszeresen tengerparttal nem rendelkező nemzetének, a másik pedig Liechtenstein.

Üzbegisztán fő turisztikai városai között a legkényelmesebb módja a vasúti utazás. A Taskent-Szamarkand-Bukhara fővonalon naponta egyszer két gyorsvonat közlekedik, az úgynevezett „Afrosiob” és „Sharq”: Az Afrosiob egy Talgo-250 típusú vonat, amely 2.5 órát utazik Szamarkandba, míg a „Sharq” 600 kilométerre Taskentből Buharába (köztes megállóval Szamarkandban) kevesebb mint 7 óra alatt. A Taskentből Buharába közlekedő napi éjszakai vonat lehetővé teszi, hogy átutazza az éjszakát, és nyerjen egy napot. A kényelmes hálókocsik kellemes éjszakai alvást tesznek lehetővé.

A hagyományos helyi vonatokkal ellentétben az expressz vonatok három osztályt tartalmaznak: gazdaságos (2.), üzleti (1.) és VIP (néhány ingyenes ital és harapnivaló). Az Afrosiob a leggyorsabb és legköltségesebb vonat, 51,000 68,000/98,000 2/1 22,000 somba kerül Taskentből Szamarkandba a 7./1.30./VIP osztályért. Ha a Sharq-ot választja, körülbelül 2016 2016 somot (2016 dollárt) takarít meg minden osztályon, de az utazás időtartama majdnem 2016 órával meghosszabbodik.

Éjszakai vonatok közlekednek Taskent és Szamarkand és Urgench (hetente 3-szor) és Nukus - Kungrad (hetente kétszer) között, ami lehetővé teszi, hogy vasúton menjen Khivába (2 km-re Urgenchtől, taxi/busz elérhető) vagy az Aral-tóhoz. (Moynaq, 30 kilométerre Kungradtól). Csütörtökönként éjszakai vonat indul Urgencsből Buharába.

A talpfákat négy típusba sorolják:

Vásárolja meg jegyét mielőbb (az indulás napján történő foglalás néha lehetetlen: a vonatok megtelhetnek, vagy számítógépes problémák lehetetlenné tehetik a foglalást). Ha személyesen megy a jegypénztárhoz, be kell mutatnia az útlevelét. Néhány alapvető orosz nyelv is hasznos lehet. Alternatív megoldásként utazását üzbég utazási irodán keresztül is megvásárolhatja.

A második legjobb választás, egyben élmény. Ne csüggedjen – ami az embereket illeti, meglehetősen biztonságban vannak; az utak viszont más kérdés – ha léteznek! Azonban ez az egyetlen megvalósítható útvonal Nukusból Khivába, vagy Khivából Urgencsen keresztül Buharába.

A taxisofőrnek lesz egy célvárosa, ezért kérdezze meg a ranglétrán, hogy melyik városba megy. Ha egyezik, kiszámolhat egy árat. Érdeklődjön előre, mert minden utas egyénileg tárgyal a sofőrrel, lehetővé téve számára, hogy rendes árakat számítson fel a helyiektől, és elvigye Önt mindenért, amije van.

Ezek után csak várj. A jármű csak akkor indul el, ha tele van, vagy ha a vezető megunja. Ha egyáltalán lehetséges, válassza az első utasülést – „csak egy citrom foglal helyet a középső ülésen”. Ne légy kedves vele; nem akarod a középső ülést. Amikor 50 Celsius fok van a sivatag közepén, és nincs légkondi (azzal külön kell fizetni egy járműért), akkor a lehető legközelebb akarsz lenni az ablakhoz, és csak egy ember izzad ellened!

Ráadásul az utak lomhák, időnként nem is léteznek – kátyús földutak. Ha szerencséd van, 6-8 órát vesz igénybe az út Urgenchből Bukharába. Ennek ellenére a jármű nagy valószínűséggel sikerül – miután befejezte ezt a részt, látni fogja, miért nem akarja kockáztatni a buszt.

Üzbegisztánban a buszos utazás csak az igazán merészeknek szól, nem a sietőknek. A speciális kirándulásokat leszámítva a buszok régiek, rozoga, túlzsúfolt, rettenetesen lomhák, meghibásodásra hajlamosak. Ha Üzbegisztánban busszal kell utaznia, vigyen magával WC-papírt, és figyelje meg, mit eszik a pihenőidőben.

Menjen a jobb oldali sávba. Érvényes nemzetközi jogosítvány szükséges. Minimális életkor: 17 év. Sebességkorlátozás: városokban 60-80 km/h, autópályán 90 km/h.

Üzbegisztánban számos kétsávos aszfaltozott autópálya van:

A metró kiváló választás egész nap. Javasoljuk, hogy 12 óra után vegye igénybe a taxi szolgáltatást. Érdemes előre egyeztetni egy taxival (autószerviz), amely elhozza Önt. Néhány autószolgáltatás az idegen nyelvet beszélő látogatók számára elérhető. További információ a szállodában kérhető.

• Ferghana-völgy
  A nemzet leggazdagabb és legnépesebb régiója, de egyben a legingatagabb is, ahol az olyan etnikai csoportok, mint az üzbég és a kirgizek nézeteltéréseik vannak.
• Észak-Üzbegisztán
  Földrajzilag a Kyzylkum-sivatag végtelennek tűnő vörös homokja uralja, és politikailag Karakalpaksztán, a Qaraqalpaks független köztársasága irányítja. Üzbegisztán északi része turisztikai körökben leginkább a történelmi Selyemút városáról, Khiváról, valamint az elhalványuló Aralról ismert. Tenger.
• Szamarkand Bukharán keresztül
  A Zeravshan folyó völgyében átvezető utazás Közép-Ázsia legjelentősebb ősi városain, Szamarkandon és Bukharán keresztül, amelyeket többnyire tadzsikok laknak, valóban a Selyemút magja.
• Dél-Üzbegisztán
  A tadzsikok túlsúlyban vannak az ország egyetlen dombos vidékén, ahol Üzbegisztán találkozik a félelmetes Pamír-hegyekkel.
• Taskent régió
  A nemzet politikai és gazdasági szíve Taskentben, a fővárosban.

• Taskent Üzbegisztán mai fővárosa és legnagyobb városa.
• Andijan Üzbegisztán negyedik legnagyobb városa, a nyüzsgő, de változékony Ferghana-völgy közepén található.
• Bukhara egy 2,500 éves híres Selyemút város, amelynek történelmi magja az UNESCO Világörökség része, amely tele van a kolosszális, középkori iszlám és közép-ázsiai építészet kiemelkedő példáival.
• Khiva az Itchan Kala helyszíne.
• Namangan a Ferghana-völgy harmadik legnagyobb települése, amely a völgy északi határán található.
• Nukus, Qaraqalpakstan fővárosa az Amu-Darja partján, ad otthont a Savitsky Galéria avantgárd művészeti gyűjteményének, és az Aral-tó kiszáradása által okozott környezetromlás által feldúlt terület veszi körül.
• Szamarkand – az ország második legnagyobb városa, az UNESCO Világörökség része, és otthona a leghíresebb Selyemút nevezetességnek, a Regisztánnak.
• Shakhrisabz egy apró város, amelynek történelmi magja az UNESCO Világörökség része, a Timurid-dinasztia csodálatos építményei miatt.
• Termez – az afgán határ legdélibb városa, amelyet Nagy Sándor csapatai hívtak a magas hőmérséklet miatt

Sok szálloda van szerte az országban. Taskentben különböző típusú szállodák találhatók, ahol megszállhat, és ez akár 60 USD-be is kerülhet, attól függően, hogy mennyit hajlandó költeni egy hotelben való élvezetéért.

• Nurata Yurt Camp, az Aydakul-tó közelében, körülbelül 500 km-re (7 óra autóútra) Taskenttől, 250 km-re (3 óra autóútra) Szamarkandtól és Bukarától, 60 USD személyenként teljes ellátással és tevegelés. A jurták 8-10 főt tudnak aludni.
• Ayaz Kala Yurt Camp, mintegy 100 kilométerre Khivától, 70 kilométerre Urgenchtől, 450 kilométerre Bukarától és 150 kilométerre Nukustól. Telefon 2210770, 2210707, 3505909, fax 53243-61. Az Amu Darja folyón átívelő pontonhíd köti össze Khivát Urgenccsel. A jurták egy 30 méter magas dombon találhatók, Ayaz Kala ősi helyszínének közelében. Ayaz Kala történelmi erődítményei a közelben vannak. 60 USD személyenként, amely három étkezést tartalmaz. A jurták 20-25 fő elszállásolására alkalmasak.
• Az Aydar Yurt Camp a Kyzyl Kum sivatag Navoi területén található, 10 km-re az Aydar Kul-tótól. A tevés szafarik népszerűek az Aydar Yurt Camp területén.

Üzbegisztán gazdag építészeti múlttal rendelkezik, amelyet megőriztek. A hatalmas építmények létrehozását presztízskérdésnek tekintették, kiemelve az uralkodó dinasztia, a kiemelkedő családok és a magasabb papság tekintélyét. A városok külső megjelenését nagymértékben befolyásolta védekezésük. A falakat szabályos időközönként félkör alakú tornyok vették körül, míg a darwazák a város bejáratait (kapukat) jelölték. Ezeket a kapukat jellemzően két hatalmas torony szegélyezte, és egy magas boltozattal és egy megfigyelési galériával rendelkeztek.

Az ajtókat éjszaka és vészhelyzet esetére bezárták. Különféle termékekre szakosodott üzletsorok sorakoztak a főbb utcákon, és sok tehetséges kézműves alakította ki műhelyét ezekben a standokban. A legjelentősebb fedett piacterek tag, tim vagy bazárok (bevásárlófolyosók), valamint charsu (kereszteződés, szó szerint „négy irány”) néven ismertek. A bárka (erőd) a nagyvárosok közigazgatási központjaként szolgált. Itt kapott helyet az emír palotája, a kancellária, a kincstár, az arzenál és a magas rangú rabok börtöne. A városokban hatalmas nyilvános központok is találhatók, amelyek egy maydan (nyitott tér) voltak, amelyeket hatalmas polgári vagy vallási épületek vettek körül.

Vallási épületek

Polgári építészet

• Jeyran Ökológiai Központ (40 km-re Bukharától). Az elmúlt évszázadban dzsipekkel és helikopterekkel üldözték a jeyran-t (közép-ázsiai gazellát). Az üzbég jeyran mára a veszélyeztetett fajok vörös könyvében szerepel. Az 1985-ben alapított Jeyran ökológiai központ az egyetlen ilyen jellegű Közép-Ázsiában. Eredetileg 42 jeyrant szállítottak ide, de mára 700 különálló lény lakik egy 5000 hektáros, bekerített területen. A rezervátumban a jeyranok mellett Prezhevalskiy lovakat és koulánokat is tenyésztenek.
• Kitab Állami Geológiai Rezervátum.  
• Kyzylkum Tugai és Homokrezervátum (Bukhara tartomány északnyugati részén). A rezervátumot 1971-ben hozták létre. Magába foglalja az Amu Darja folyó ártereit, valamint a közeli homokdűne sivatagot. A folyóparti növényzet 3177 hektáron, míg a homok 2544 hektáron terül el. A rezervátum meglátogatásának ideális szezonja a tavasz. Az ornitológusok szerint a rezervátum 190 madárfajnak ad otthont, köztük gémeknek, folyami cséreknek, vadkacsáknak, récéknek és teknős galamboknak. A rezervátum növényvilága gazdag, nyárfákkal, ezüstolajjal és folyóparti füzekkel. A tugai erdőkben szarvasok, vaddisznók, farkasok, sakálok, rókák, nyulak és nádmacskák élnek, és a jeyran populációt is helyreállítják.
• Nuratau-Kyzylkum bioszféra-rezervátum. A Nuratau-Kyzylkum Bioszféra Rezervátum megvalósítását Üzbegisztán kormánya, a Globális Ökológiai Alap és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja valósítja meg, társfinanszírozásában pedig a Német Természetvédelmi Unió. A rezervátum Közép-Ázsia sivatagi és hegyi rendszerei között található. A Kyzylkum-sivatag déli részéből, az Aydarkul és Tuzgan tavakból, valamint a Nuratau és Koitash hegyláncokból áll. A Tuzgan-tavon a jelenlegi Nurata Rezervátum és Arnasay Madárrezervátum beépül az új Nuratau-Kyzylkum Bioszféra Rezervátumba. A Severtsev kos vagy Kyzylkum kos, a rétisas, a szakállas és a fekete griff keselyű a veszélyeztetett fajok Vörös Könyvében szereplő fajok közé tartozik. Ritka diófajták, közép-ázsiai boróka, buharai mandula, pisztácia, vadszőlő, sárgabarack, almafák és különböző kutyarózsák találhatók a rezervátumban. A Nuratau-Kyzylkum Bioszféra Rezervátum felkerül az UNESCO világ bioszféra rezervátumainak listájára. A levont tanulságokat bioszféra-rezervátumok létrehozására fogják felhasználni a Közép-Kyzilkum-sivatagban, a Dél-Ustyurt-sivatagban és az Amu-Darja folyó tugai-erdőiben.
• Ugam-Chatkal Nemzeti Park (a Nyugat-Tien Shan öblében, mintegy 80 km-re Taskenttől). Az 1947-ben alapított Ugam-Chatkal Nemzeti Park Üzbegisztán egyik legrégebbi természeti rezervátuma. A nyugati Tien Shan 44 állatfajnak, 230 madárfajnak és 1168 növényfajnak ad otthont, köztük számos endemikusnak. Fehérkarmos medvék, farkasok, Tien Shan rókák, vörös mormoták, kövi nyestek, turkesztáni hiúzok, hópárducok, vaddisznók, borzok, szibériai ikra, hegyi kecske és Tien Shan vadkosok, vadpulykák, fogoly, rétisasok, szakállas és saskeselyű, valamint szakállas és saskeselyű A Pskem gerinc lejtőit sűrű erdő borítja diófákkal, vadon termő gyümölcsfákkal és vadon élő cserjékkel. A folyó partján régészek telepedtek le (közép-ázsiai boróka). A 100,000 2016 hektáros Chimgan-Charvak-Beldersay Resort Zone három egészségügyi-rekreációs komplexumot tartalmaz: "Charvak", "Chimgan" és "Beldersay".

Ha egy étterem nem kínál menüt vagy árat, mindig kérjen egyet. Míg egyes jól bejáratott éttermek nyugati mércével mérve váratlanul kiváló ár-érték arányt képviselnek, más véletlenszerű vagy kevésbé ismert éttermek a szokásos ár akár ötszörösét is megkísérlik kihasználni a látogatókat.

Történelmi útkereszteződésként és számos birodalom részeként az üzbég konyha gyökerei nagyon változatosak. Ez az egyedülálló konyha indiai, iráni, arab, orosz és kínai hatásokat tartalmaz.

Üzbegisztánnak két nemzeti itala van: a tea és a vodka (az oroszok több mint egy évszázados uralmának eredménye a földön).

Bor- és vodkamárkák szédületes tárháza szinte mindenhol elérhető.

A látogatóknak tudniuk kell, hogy a csapvíz bizonyos területeken veszélyes, míg Üzbegisztán fővárosában a víz iható. Minden esetben palackozott víz ajánlott.

Éjszakai élet

Taskentben számos éjszakai klub és étterem található. Általában késő estig vagy kora reggelig dolgoznak. Vigyen magával elegendő készpénzt, mivel az italok és harapnivalók sokkal drágábbak, mint a nappali létesítményekben. Vannak éjszakai üzbég "chill-out" éttermek is, ahol hagyományos üzbég ételeket fogyaszthat a nagy fakanapékon fekve (tapchans/suri). Este 11 óra után nem tanácsos az utcán, parkokban ácsorogni. Még ha nincs is gondja a bűnözőkkel, kétségtelenül felhívja a környéken járőröző helyi rendőrség (militsiya) nemkívánatos figyelmét.

Üzbegisztán olcsóbb, mint a szomszédos Kazahsztán, de valószínűleg drágább, mint Kirgizisztán vagy Tádzsikisztán. Egy utcai snack 0.80 USD körüli összeget jelent. Egy tisztességes kétágyas szoba ára 40 USD.

2014 októberében az üzbég so'm hivatalos árfolyama (cirill betűkkel cм, UZS-ként szimbolizálva) USD1 = UZS2,358 volt.

Üzbegisztán azonban abban a szokatlan helyzetben van, hogy nagy kereskedelmi többlettel rendelkezik (az energiaexportja miatt), miközben párhuzamos feketepiaci árfolyammal rendelkezik. 2015 augusztusában a feketepiaci árfolyam körülbelül 4,500 volt, így érdemes volt megkerülni a hivatalos pénzváltókat. Mivel az 1,000 UZS bankjegyek a legelterjedtebbek, pénztömbök körül fog cipelni, ezért kérje az 5,000 UZS bankjegyeket, amelyek kérésre könnyen hozzáférhetők. Kétségtelenül az amerikai dollár volt a preferált deviza, de az eurót egyre szélesebb körben ismerik el. A pénzváltás legjobb helye Taskentben a Chorsu Bazaar, de pénzváltás mindenhol megoldható.

Az ATM-ek elfogadják a nemzetközi kártyákat, de csak a hivatalos árfolyamon, és jellemzően üresek. Ennek eredményeként jobb, ha elegendő pénzt takarít meg, hogy elkerülje az ehhez hasonló forgatókönyvet. Egyes pénzkiadó automaták elfogadnak amerikai dollárt; mindazonáltal legyen óvatos, amikor jelentős összeget vesz fel, majd több pénzzel hagyja el Üzbegisztánt, mint amennyit megérkezésekor jelentett.

Üzbegisztánban általában a bazárok vásárolják meg termékeiket. Csak az áruházak határozták meg az árakat. Az alkudozás a játék része a bazárokban, magánboltokban és magán szuvenírboltokban. A bazárok a legjobb helyek, ahol meg lehet nézni az embereket a mindennapi életben. Az Alayski Bazár Közép-Ázsia egyik legrégebbi és leghíresebb bazárja. A Taskent óvárosában található Eski Djouva és Chor Su bazárok kiváló szőnyegeket, selymet, fűszereket, kézműves termékeket és hagyományos ruhákat tartalmaznak.

Újév, január 1. (Yangi Yi Bayrami)

A nemzetközi nőnapot március 8-án tartják (Xalqaro Xotin-Qizlar Kuni)

Navroz (perzsa újév) (Navro'z Bayrami) március 21-én ünneplik.

Május 9-e az emléknap, a béke napja vagy a felszabadulás napja (Xotira va Qadirlash Kuni), amely az üzbég csapatok szovjet hadseregben való részvételére és 500.000 2016 üzbég katona halálára emlékezik a második világháború során.

A függetlenség napját (Mustaqillik Kuni) szeptember 1-jén ünnepeljük a Szovjetuniótól való függetlenség 1991-es kikiáltásának emlékére.

Október 1-jén ünneplik a tanárok napját (O'qituvchi va Murabbiylar Kuni).

December 8. az alkotmány napja (Konstitutsiya Kuni), amely Üzbegisztán első alkotmányának 1992-es kihirdetésére emlékezik.

Üzbegisztán sokféle etnikai csoportnak és kultúrának ad otthont, többségükben az üzbégek. 1995-ben Üzbegisztán lakosságának körülbelül 71%-a volt üzbég. Az oroszok (8%), a tadzsikok (5-30%), a kazahok (4%), a tatárok (2.5%) és a karakalpakok (2.5%) alkották a legtöbb kisebbségi csoportot (2 százalék). Az Üzbegisztánban élő nem üzbégek száma azonban a jelentések szerint csökken, ahogy az oroszok és más kisebbségi csoportok távoznak, és az üzbégek visszatérnek a volt Szovjetunió más területeiről.

Amikor Üzbegisztán 1991-ben elnyerte függetlenségét, attól tartottak, hogy az iszlám szélsőségesség elterjed a régióban. A feltételezés az volt, hogy egy olyan nemzet, amely régóta megtagadja a vallásszabadságot, drámai növekedést fog tapasztalni uralkodó vallásának kifejezésében. 1994-ben Üzbegisztán lakosságának több mint felét muszlimnak vallották, de egy hivatalos tanulmány szerint ennek a számnak csak egy kis százaléka értett igazán a valláshoz, vagy értette, hogyan kell gyakorolni. A térségben azonban növekszik az iszlám ragaszkodás.

A Shashmaqam, vagyis a közép-ázsiai klasszikus zene a 16. század végén Bukharából származik, amikor a város regionális központ volt. Shashmaqam kapcsolódik az azerbajdzsáni muqamhoz és az ujgur muqamhoz. A név, amely „hat maqams”-nak felel meg, a zene szerkezetére utal, amely hat különböző zenei módban hat részt tartalmaz, a klasszikus perzsa hagyományos zenéhez hasonlóan. A beszélt szufi költészet közjátékai megtörik a zenét, általában alacsonyabb hangsávban kezdődnek, és fokozatosan a csúcspontig emelkednek, mielőtt visszatérnek a kezdeti hanghoz.

A hallgatás kitartása és az olyan eseményekre, mint például a bazmokra vagy esküvőkre látogató állandó tömeg teszi népszerűvé a folk-pop zenét. Üzbegisztánban a klasszikus zene nagyon különbözik a popzenétől. A srácok reggeli vagy esti találkozója során a legtöbb férfi szóló vagy duett előadást hallgat. A klasszikus zene elsődleges összetevője a shash maqam. A felsőbb osztályú háztartásokból származó zenészek erős támogatása azt jelentette, hogy a Shash maqam-ot mindenekelőtt előtérbe kellett helyezni. A zenék egy részét a költészet ihlette. Bizonyos esetekben a két nyelv akár egy dalban is keveredik. A népzene az 1950-es években kevésbé népszerűvé vált, és kitiltották a rádiókból. Nem irtották ki teljesen a zenét, de a kifejezést feudális zenére változtatták. A tiltás ellenére a népzenei együttesek továbbra is a maguk egyedi módján mutatták be és terjesztették zenéjüket. Sokan azt állítják, hogy ez volt a legfelszabadítóbb zenei élmény, amit valaha átéltek.

Az üzbég konyhát a legtöbb más országhoz hasonlóan a helyi mezőgazdaság ihlette. Üzbegisztánban sok a gabonatermesztés, ezért a kenyér és a tészta fontos, az üzbég konyhát pedig „tésztában gazdagnak” nevezik. A birkahús népszerű húsfajta Üzbegisztánban, az ország juhainak mennyisége miatt, és számos üzbég receptben használják.

A Palov (plov vagy osh) főétel, amelyet általában rizzsel, húsdarabokkal, valamint felaprított sárgarépával és hagymával készítenek, Üzbegisztán védjegye. Az Oshi nahort vagy reggeli plovot kora reggel (6 és 9 óra között) adják a vendégek nagy csoportjainak, általában egy folyamatos esküvői ünnepség részeként. Shurpa (shurva vagy shorva), nagy darab zsíros húsból (általában birkahúsból) és friss zöldségekből készült leves; norin és langman, tészta alapú ételek, amelyek levesként vagy főételként is tálalhatók; manti, chuchvara és somsa, töltött tésztazsákok előételként vagy főételként szolgáltak; dimlama, hús- és zöldségpörkölt; és különféle kebabok, általában tálalva

A zöld tea a nemzeti forró ital, amelyet egész nap használnak, és a teaházak (chaikhanák) kulturális szempontból jelentősek. Taskentben a fekete teát kedvelik, bár a zöld és a fekete teát is rendszeresen fogyasztják, tej és cukor nélkül. A teát mindig az étkezéshez tálalják, de a vendéglátás itala is, amelyet mindig minden vendég megkap: zöldet vagy feketét. Nyáron népszerű az Ayran, a hűtött joghurtos ital, bár nem helyettesíti a forró teát.

Bár az alkoholfogyasztás alacsonyabb, mint Nyugaton, a bor az üzbegisztáni szekularizmus miatt meglehetősen népszerű egy muszlim országban. Üzbegisztán legrégebbi és leghíresebb pincészete a Szamarkand melletti Khovrenko Pincészet (1927-ben alapították). A Szamarkand Pincészet desszertborokat készít olyan helyi szőlőfajtákból, mint a Gulyakandoz, Shirin, Aleatiko és Kabernet likernoe (oroszul Cabernet desszertbor). Az üzbég borok világszerte ismertté váltak, és Oroszországban és más országokban értékesítik őket.

Üzbegisztán és Afganisztán határrégióit el kell kerülni, hacsak nem feltétlenül szükséges. A Ferghana-völgy Tádzsikisztánnal és Kirgizisztánnal határos részein is rendkívüli elővigyázatosság javasolt. Számos biztonsági esemény történt ezen a területen, valamint számos lövöldözés történt az üzbég/kirgiz határon. Egyes határvidékeken is bányásznak. Az utazóknak kerülniük kell ezeket a helyeket, és csak engedélyezett határátkelőhelyeken kell átkelniük.

Üzbegisztán általában biztonságos a turisták számára, ami egy rendőrállam mellékterméke lehet. Sok anekdotikus (és jelentős számú feljegyzett) állítás érkezett az utcai bűnözés felfutásáról, különösen a nagyvárosokban, például Taskentben. Ennek eredményeként megnövekedett az erőszakos bűncselekmények száma. Mivel az állami irányítású sajtó ritkán, ha egyáltalán nem foglalkozik az utcai bûnözéssel, a bûnözéssel kapcsolatos információk többnyire kizárólag szájhagyomány útján hozzáférhetõk – mind a lakosok, mind a külföldön élõ lakosság körében. Ahogy Üzbegisztán gazdasági helyzete romlik, az utcai erőszak növekszik.

Normális körültekintéssel kell eljárni, akárcsak bármely más országban. Legyen óvatos sötétedés után, különösen a városokban (kevés utazó töltene sok időt éjszakánként apró városokban), kerülje a kivilágítatlan helyeket, és ne sétáljon egyedül. Még napközben is kerülje a nagy összegek nyilvános bemutatását. Férfiaknál a pénztárcákat az elülső zsebben, a hölgyeknél a pénztárcákat a karjukon áthúzott pántban kell tartani. Kerülje a mutatós vagy drága ékszerek viselését, amelyeket könnyen ellophatnak.

A csalások nem ritkák. Az egyik leggyakoribb (és nem csak Üzbegisztánra jellemző), amikor egy idegen közeledik az áldozathoz, és azt állítja, hogy készpénzt talált az utcán. Ezután megpróbálják beszervezni az Ön részvételét egy komplex tervbe, amelynek eredményeként Ön „megosztja” a pénzt – de csak azután, hogy feltette a sajátját. Az egész helyzet abszurd, mégis úgy tűnik, elég önző külföldi bukott neki, hogy folytatódjon. Ha valaki a „talált készpénz” technikával keresi meg, azonnal mondja meg neki (bármelyik nyelven is), hogy nem érdekli, és menjen el.

Legyen óvatos azokkal is, akik azt ígérik, hogy megmutatják az „éjszakai életet”. Ezt mindenáron el kell kerülni, de úgy tűnik, néhány turista otthon hagyta a józan eszét.

Bár ezeket az intézkedéseket meg kell tenni, amikor a világ más részein utaznak, úgy tűnik, hogy Üzbegisztánban sok látogató lazít az őrségén. Nem szabad így tenniük.

Valószínű az is, hogy a rendőrség (Militsiya) kihallgathatja papírokért. Ez nem túl gyakran fordul elő, de előfordulhat, és erre törvényes felhatalmazásuk van. A törvény értelmében Üzbegisztánban magával kell vinnie útlevelét és vízumát; mindazonáltal célszerű az útlevél és az üzbég vízum első két oldalának színes szkennelését érkezés előtt elkészíteni. Vigye magával a színes másolatokat, amikor kimegy, az eredetiket pedig tartsa a szálloda széfjében. A beszkennelt papírok szinte mindig elegendőek. Ha nem, tájékoztassa a Militsiya tisztet, hogy el kell jönnie az Ön szállodájába, hogy megnézze az eredetiket. Hacsak nem gondolnak valami szokatlanra (például megvesztegetésre), szinte mindig vigyorognak, és arra buzdítják, hogy kövessen. Mindig légy udvarias, de mégis erőteljes, miközben a Militsiyával foglalkozol. Míg szinte valamennyien kenőpénzt fogadnak el, többségük helyiektől fogadja el. Többnyire felismerik, hogy ha túl messzire mennek egy külföldivel, az csak nehézségeket okoz számukra, különösen, ha a külföldi nem agresszív vagy nem rémült.

Egy dolgot érdemes szem előtt tartani a körbevezetni vágyó helyiekkel kapcsolatban: Az angolul beszélő fiatalabb üzbégekre (főleg férfiakra) jellemző, hogy „találkoznak” turistákkal a helyi szállodákban, és önkéntesként tolmácsként és idegenvezetőként tevékenykednek. Ez fényes nappal történik, jellemzően néhány kisebb, de szebb szállodában vagy annak közelében. Mind a helyiek, mind a turisták profitálhatnak ebből. A bennszülött általában megpróbálja javítani angol vagy francia (néha más nyelvek, de főleg angol) tudását, miközben néhány dollár/eurót is keres. Ha megkeresi Önt egy ilyen szolgáltatásokat nyújtó, letisztult személy, és érdeklődik, kérdezze meg a hátteréről, arról, hogy mit javasol az Ön számára, és mennyit akar fizetni Önnek (napi 10 és 25 USD között ésszerű, attól függően szolgáltatásaikról és arról, hogy mennyi időt töltenek Önnel). A valódi javaslatok többsége olyan fiataloktól érkezik, akik Nyugaton csereprogramokon és/vagy a taskenti Világdiplomáciai és/vagy Nyelvi Egyetemen tanultak. Gondolkodni kell rajta, ha úgy tűnik, hogy minden egyezik, a nyelvtudásuk kiváló, és lelkesnek és udvariasnak tűnnek, de nem agresszívnak. Fel kell ajánlaniuk múzeumok, történelmi helyek, kávézók, bazárok, kulturális tanácsok és általános útmutatások bemutatását. Érdeklődniük kell, hogy mit szeretne látni és/vagy csinálni. Ez sokszor jól sikerül. Mindazonáltal ne próbáljon meg semmilyen politikai vitában részt venni saját vagy az ő biztonságuk érdekében.

Ismétlem, ha „éjszakai élet” (vagy hasonló) szolgáltatásokat kínálnak, NE VEGYE FEL AZ AJÁNLATUKBAN.

Az Egyesült Államok és Üzbegisztán között az elmúlt években megromlott kapcsolatok miatt az Egyesült Államok külügyminisztériuma határozottan elvette az amerikai állampolgárok kedvét attól, hogy Üzbegisztánba utazzanak.

Sok nyugati országtól eltérően Üzbegisztánban nincs tilos a dohányzás a kocsmákban és éttermekben. Ennek eredményeként a zárt helyek, különösen hideg időben, rendkívül kényelmetlenek lehetnek a nemdohányzók számára.

A gyümölcsök és zöldségek fogyasztása előtt meg kell őket pucolni. Az üzbég (helyben készült) vodka fogyasztása nem ajánlott. Az üzbég vodkák többsége nemcsak rossz, hanem egészségre is veszélyes.