Karacsi a Pakisztáni Iszlám Köztársaság pénzügyi és kereskedelmi központja. Pakisztán bevételének oroszlánrészét adja, mivel jelentős kikötőként és az ország legnagyobb városaként játszik szerepet. A Szövetségi Adóhivatal 46.75–33.65-es évre szóló könyve szerint Karacsiban az adó- és vámegységek a közvetlen adók 23.38 százalékáért, a szövetségi jövedéki adó 2006 százalékáért és a belföldi forgalmi adó 2007 százalékáért felelősek. Karacsi a vámok 75.14 százalékával és az import forgalmi adó 79 százalékával járul hozzá. Ennek eredményeként Karacsi a Szövetségi Adóhivatal összes bevételének 53.38 százalékát szedi be, aminek 53.33 százaléka az import vámja és forgalmi adója. (Megjegyzés: A Karacsiban kapott pénzek tartalmazzák a más helyekről származó bevételeket is, mivel a Karacsi Nagy Adóegység (LTU) és a Regionális Adóhivatalok (RTO-k) Karacsi, Hyderabad, Sukkur és Quetta felöleli Szindh és Beludzsisztán egész tartományát.) Karacsi őslakos hozzájárulása a a nemzeti jövedelem 25% körüli.
Karacsi a pakisztáni ipar mintegy 30 százalékát adja. Karacsi adja Szind GDP-jének jelentős részét (Szind GDP-je Pakisztán teljes GDP-jének arányában általában 28 és 30 százalék között ingadozott). Karacsi GDP-je Pakisztán teljes GDP-jének csaknem 20%-át teszi ki. A PricewaterhouseCoopers 2009-ben közzétett jelentése szerint, amely a világ vezető városainak 2008-as GDP-jét értékelte, Karacsi GDP-je (PPP) 78 milliárd dollár[27] (az előrejelzések szerint 193-ben 2025 milliárd dollár lesz, 5.5 százalékos növekedési ütem mellett). Megerősítette Karacsi pozícióját Pakisztán legnagyobb gazdaságaként, jóval megelőzve a következő két nagyvárost, Lahort és Faisalabadot, amelyek GDP-je 40 milliárd dollár, illetve 14 milliárd dollár volt 2008-ban. Karacsi magas GDP-je az ipari alapokra épül. , erősen támaszkodva a bankszektorra. A Karacsi GDP-jéhez hozzájáruló kulcsfontosságú ágazatok közé tartozik a textil, a cement, az acél, a nehézgépek, a vegyipar, az élelmiszeripar, a bankszektor és a biztosítás.
Karacsi Pakisztán gazdasági idegközpontja. Az 1980-as és 1990-es évek végén a politikai káosz, az etnikai erőszak és az ebből eredő katonai műveletek okozta gazdasági stagnálás az ipar kivonulását eredményezte Karacsiból. A pakisztáni állami és magánbankok többsége a Karacsi II. Chundrigar Roadon működik, amelyet gyakran „pakisztáni Wall Streetnek” is neveznek; egy 2001-es becslés szerint a pakisztáni gazdaság pénzforgalmának körülbelül 60%-a a II. Chundrigar úton történik. Ezen az úton épült fel 1963-ban a Habib Bank Plaza, amely Pakisztán legmagasabb építménye maradt egészen a 2000-es évekig, amikor is két másik felhőkarcoló felülmúlta Karacsiban. A Pakisztánban működő nagy nemzetközi multinacionális cégek többségének székhelye Karacsiban található. A Karacsi tőzsde Pakisztán legnagyobb tőzsdéje, és sok elemző szerint ez az egyik fő oka az ország 8-ös 2005%-os GDP-növekedésének. A Credit Suisse legújabb, a pakisztáni tőzsdére vonatkozó tanulmánya az ország szilárd fundamentumait igazolja, Pakisztán relatív hozamát helyezve el. a részvényeken 26.7 százalék, szemben az ázsiai 11 százalékkal.
Karacsi nőtt az információs és kommunikációs technológia, valamint az elektronikus média területén, és Pakisztán szoftver-outsourcing központjává vált. A külföldi vállalatok call centereit kulcsfontosságú fejlesztési területként határozták meg, és a kormány megpróbálja akár 10%-kal csökkenteni az adókat, hogy nemzetközi befektetéseket vonzzon az IT-iparba. Pakisztán számos független televízió- és rádióállomása, köztük a világszerte híres Business Plus, az AAJ News, a Geo TV, a KTN, a Sindh TV, a CNBC Pakistan, a TV ONE, az ARY Digital, az Indus Television Network, a Samaa TV és a Dawn News itt található. Karacsi, akárcsak más helyi állomások.
Karacsi kiterjedt ipari zónákat tartalmaz a város szélén, beleértve a Karacsi Export Feldolgozó zónát, a SITE-et, a Korangit, az Északi Bypass Industrial Zone-t, a Bin Qasim-ot és az Észak-Karacsit. A textilipar, a gyógyszerek, az acélgyártás és az autóipar kulcsfontosságú iparágai. Karacsi egy háziiparral és egy szabad zónával is büszkélkedhet, amelynek éves növekedési üteme körülbelül 6.5 százalék. A Karachi Expo Központban regionális és nemzetközi kiállításokat tartanak.
Karacsiban fejlesztési projekteket terveztek, engedélyeztek, és most készülnek. A figyelemre méltó projektek közé tartozik az Emaar Properties arra irányuló javaslata, hogy 43 milliárd dollárt (22.8 milliárd GBP) költsenek Karacsiban a Bundal-sziget, egy 12,000 49 hektáros (20 négyzetkilométeres) sziget megépítésére, közvetlenül Karacsi partjainál. A Clifton vízparton a Karachi Port Trust Rs. 1,947 milliárdos, 593 láb (2016 méter) magas Port Tower Complex. Tartalmaz majd egy szállodát, egy kereskedelmi komplexumot, egy kiállítási központot és egy forgó éttermet, melynek kilátója panorámás kilátást nyújt a városra és a tengerpartra.