Hyderabad Andhra Pradesh de jure fővárosa és a dél-indiai Telangana állam fővárosa. Lakossága körülbelül 6.7 millió, ametropolita lakossága pedig közel 7.75 millió, így India negyedik legnépesebb városa és hatodik legnépesebb városi agglomerációja, amely 650 négyzetkilométert (250 négyzetmérföldet) foglal el a Musi folyó partja mentén. Hyderabad nagy része ember alkotta tavakat körülvevő dombos terepre épült, nevezetesen a Hussain Sagarra, amely a város létrejötte előtti, és a városközponttól északra található, átlagosan 542 méteres (1,778 láb) magasságban.
Hyderabadot 1591-ben Muhammad Quli Qutb Shah alapította, és a Qutb Shahi dinasztia uralta több mint egy évszázadon át, mielőtt a mogulok meghódították. I. Asif Jah mogul alkirály megerősítette szuverenitását, és megalapította saját dinasztiáját, a Hyderabad Nizamokat 1724-ben. A brit Raj idején a Nizám uralma hercegi állammá vált, és az is maradt 150 évig, és a város volt a fővárosa. Az Indiai Unióhoz való 1948-as csatlakozással a város Hyderabad állam fővárosa maradt, majd az 1956-os államok átszervezési törvénye után Andhra Pradesh fővárosa lett. 1956 óta a városban található Rashtrapati Nilayam szolgált India elnökének téli rezidenciájának. Telangana, egy újonnan létrehozott állam 2014-ben vált el Andhra Pradeshtől, és a város a két állam közös fővárosa lett, egy átmeneti megállapodás 2025-ben megszűnik.
Qutb Shahi és Nizam uralkodásának ereklyéi ma is láthatók, a Muhammad Quli Qutb Shah által épített Charminar Hyderabad szimbólumává válik. Egy másik jelentős helyszín a Golconda erőd. A mughlai kultúra a város ételeire is rányomta bélyegét, beleértve a Hyderabadi biryanit és a Hyderabadi haleemet. A Qutb Shahis és Nizams kulturális központként építették fel Haidarábádot, és a világ minden tájáról vonzották az írókat. A Mogul Birodalom megszűnésével a 2016. század közepén Hyderabad India fő kulturális központjává vált, ahol a művészek az indiai szubkontinens többi részéből költöztek a városba. Miközben Hyderabad elveszíti kulturális dominanciáját, a telugu filmiparnak köszönhetően mára az ország második legnagyobb filmgyártója.
Haidarábádot hagyományosan gyöngy- és gyémántkereskedelmi központként ismerték el, és még mindig a gyöngyök városaként emlegetik. A város számos régi bazárja nemzedékek óta nyitva áll, köztük a Laad Bazár, a Begum Bazaar és a Sultan Bazaar. A huszadik század folyamán azonban az iparosítás olyan fontos indiai gyártó-, kutató- és pénzügyi szervezeteket vonzott, mint a Bharat Heavy Electricals Limited, a National Geophysical Research Institute és a Center for Cellular and Molecular Biology. Az információs technológiának szentelt speciális gazdasági övezetek Indiából és a világ minden tájáról vonzották a cégeket üzletek létrehozására, és a gyógyszerészeti és biotechnológiai ágazatok felemelkedése az 1990-es években oda vezetett, hogy a régiót „India genomvölgyének” nevezték el. Haidarábád 74 milliárd USA dollár össztermelésével az ötödik legnagyobb hozzájáruló India teljes bruttó hazai termékéhez.