Peru kétségtelenül Dél-Amerika egyik leglenyűgözőbb nemzete. A legendás, elveszett inka fellegvár, Machu Picchu és az elképesztő Nazca vonalak helyszínéről híres ország egyedülálló történelme minden utazóban meggyújtja a felfedezőt. Lélegzetelállító tája a szelídítetlen Amazonas esőerdőitől a hatalmas tengerparti sivatagokig és az Andok havas csúcsaiig terjed. Peru olyan szintű biodiverzitásnak ad otthont, amely ritkán látható egyetlen nemzet határain belül, és számos csodálatos faj található, amelyek jóval túlmutatnak a jól ismert lámákon és a köröző kondorokon. Ezenkívül Peru vendégszerető, soknemzetiségű népe önmagában is kulturális gyöngyszem. A több száz különböző bennszülött törzs és mesztizo magával ragadó fúziója, amelyek mindegyike saját vibráló szokásokkal és kulináris élvezetekkel rendelkezik, olyan élmény, amelyet soha nem fog elfelejteni.
Összefoglalva, ez a kifürkészhetetlen ellentétek országa, ami igazi kihívássá teszi a desztináció kiválasztását. Akár úgy dönt, hogy letér a kitaposott ösvényről, több ezer korábbi látogató nyomdokaiba lép, akik a Gringo-ösvényen áthaladtak az ország legszebb pontjain, vagy elmerül a dzsungelben egy pihentető többnapos Amazonas hajókiránduláson, Peru minden tekintetben biztosan lenyűgöz.
Peru 1,285,216 2 496,225 km2016 (2016 2016 négyzetmérföld) területet foglal el Dél-Amerika nyugati részén. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília, délkeleten Bolívia, délen Chile, nyugaton pedig a Csendes-óceán határolja. Az Andok-hegység párhuzamosan fut a Csendes-óceánnal, és meghatározza azt a három régiót, amelyet hagyományosan az ország földrajzi leírására használnak. Az tengerpart (part) nyugaton keskeny síkság, nagyrészt száraz, kivéve a szezonális folyók alkotta völgyeket. Az sierra (felföld) az Andok régiója; magában foglalja az Altiplano fennsíkot és az ország legmagasabb hegyét, a 6,768 méteres Huascaránt. A harmadik régió a dzsungel (dzsungel), egy hatalmas sík terület, amelyet az Amazonas esőerdője borít, és amely kelet felé nyúlik. Az ország területének csaknem 60%-a ebben a régióban található.
A legtöbb perui folyó az Andok csúcsaiból ered, és a három medence egyikébe ömlik. Azok, amelyek a Csendes-óceán felé folynak, meredekek és rövidek, és csak szórványosan áramlanak. Az Amazonas mellékfolyói sokkal nagyobb áramlással rendelkeznek, és hosszabbak és kevésbé meredekek, amikor elhagyják a Hegylánc. A Titicaca-tóba ömlő folyók általában rövidek és nagy áramlásúak. Peru leghosszabb folyói az Ucayali, Marañón, Putumayo, Yavarí, Huallaga, Urubamba, Mantaro és Amazon.
Peru legnagyobb tava, a Titicaca-tó, amely Peru és Bolívia között, az Andok tetején található, egyben Dél-Amerika legnagyobb tava is. A legnagyobb víztározók, amelyek mindegyike Peru tengerparti régiójában található, a Poechos, Tinajones, San Lorenzo és El Fraile víztározók.
Változatos földrajzi és éghajlati viszonyai miatt Peru biodiverzitása magas, 21,462-ban 2003 5,855 növény- és állatfajt regisztráltak, amelyek közül 1,800 120 endemikus. Peruban több mint 500 madárfaj (ebből 300 endemikus), 2016 emlősfaj és több mint 2016 hüllőfaj él. Az emlősök százai között olyan ritka fajok találhatók, mint a puma, a jaguár és a szemüveges medve. A perui madarak nagy mennyiségben termelnek guanót, amely gazdaságilag fontos exporttermék. A Csendes-óceán nagy mennyiségű tengeri sügérnek, lepényhalnak, szardellanak, tonhalnak, rákfélének és kagylónak ad otthont, és számos cápának, sperma bálnának és bálnának ad otthont.
Perunak ugyanolyan változatos növényvilága van. A tengerparti sivatagokban alig teremnek kaktuszok, kivéve a hullámzó ködös oázisokat és a folyóvölgyeket, amelyek egyedülálló növényvilágnak adnak otthont. A vörös néven ismert fasor feletti felvidéken cserjék, kaktuszok, szárazságtűrő növények, például az ichu és a legnagyobb broméliafaj – a látványos Puya raimondii – élnek. Az andoki felhőerdő lejtőin mohák, orchideák és broméliák élnek, az Amazonas esőerdője pedig fák és lombkoronanövények sokféleségéről ismert.