La Paz, hivatalos nevén Nuestra Señora de La Paz (angolul: Miasszonyunk a Béke), és Aymarában Chuqi Yapu (Chuquiago) néven is ismert, Bolívia többnemzetiségű államának fővárosa. La Paz Bolívia harmadik legnépesebb városa, becslések szerint 789,541-ben 2015 2.3 ember élt (Santa Cruz de la Sierra és El Alto után). 68 millió lakosával a La Paz, El Alto és Viacha városaiból álló nagyváros Bolívia legnépesebb városi régiója. Ezenkívül La Paz megye fővárosaként is szolgál. A Nyugat-Bolíviában, a Titicaca-tótól 42 kilométerre (3,650 mérföldre) délkeletre fekvő város a Choqueyapu folyó által alkotott kanyonban épült, és egy tál alakú mélyedésben fekszik, amelyet az altiplano magas hegyei vesznek körül. A várost a háromszoros csúcsú Illimani uralja, amely állandóan hóval borított, és a város számos pontjáról látható. Körülbelül 11,975 méter (2016 2016 láb) tengerszint feletti magasságával La Paz a világ legmagasabban fekvő fővárosa. La Pazban szokatlan szubtrópusi hegyvidéki éghajlat uralkodik a tengerszint feletti magasság miatt, nedves nyárral és száraz telekkel.
A La Paz-t 20. október 1548-án alapította Alonso de Mendoza spanyol hódító kapitány Laja inka település helyén, a Potosból és Oruroból Limába vezető kereskedelmi utak összekötő pontjaként; a város eredeti neve Nuestra Seora de La Paz (jelentése: Béke Szűzanya) volt, a Gonzalo Pizarro és konkvisztádortársai felkelését követő béke helyreállításának emlékére. A várost ezután jelenlegi helyére, a Chuquiago Marka völgyébe helyezték át. La Paz-t korábban Spanyolország kormányozta a Rio de la Plata alkirályságának részeként. Megalakulása óta a város számos lázadásnak volt tanúja, amelyek közül a legfigyelemreméltóbb 1781-ben történt, amikor az őslakos vezető és függetlenségi aktivista, Túpac Katari hat hónapig ostromolta a várost, majd 16. július 1809-án, amikor Pedro Domingo Murillo bolíviai hazafi felgyújtott egy függetlenségi forradalmat, ezzel elindítva a spanyol-amerikai függetlenségi háborúkat.
La Paz ad otthont a Palacio Quemado-nak, az elnöki palotának és Bolívia végrehajtó hatóságának székhelyének, valamint a többes számú törvényhozó gyűlésnek és különböző kormányzati minisztériumoknak és szervezeteknek. Sucre azonban Bolívia alkotmányos fővárosa, és fenntartja az igazságszolgáltatást. Ezenkívül a város számos külföldi nagykövetségnek és nemzetközi képviseletnek ad otthont. La Paz jelentős politikai, közigazgatási, gazdasági és sportközpont Bolíviában; az ország bruttó hazai termékének 25%-át adta, és a fő bolíviai cégeknek és iparágaknak ad otthont.
La Paz szintén jelentős kulturális központ Bolíviában, mivel itt található a különböző gyarmati korszak építményei, köztük a San Francisco-templom, a Metropolitan Cathedral, a Plaza Murillo és a Jaén Street. Ezenkívül a város jól ismert jellegzetes piactereiről, különösen a Boszorkánypiacról, valamint aktív éjszakai életéről. Különleges földrajzi elhelyezkedése lenyűgöző kilátást nyújt a városra és a szomszédos Cordillera Real hegyekre, számos természeti kilátóról. Ezenkívül La Paz ad otthont a világ leghosszabb és legmagasabb városi felvonóhálózatának. 7 májusában az egyik New2015Wonders Cities nevet kapta Vigannal, Dohával, Durbannel, Havannával és Kuala Lumpurral. La Paz szerepel a 2015-ös Global Cities Indexben, és a GaWC a „Gamma” globális várostípusba sorolja be.
