Guadalajara Mexikó harmadik legnagyobb gazdasága és ipari infrastruktúrája, amely Jalisco állam teljes bruttó hazai termékének 37%-át adja. Gazdasági alapja robusztus és szerteágazó, elsősorban a kereskedelemre és a szolgáltatásokra összpontosul, de a gyártás jelentős szerepet játszik. Latin-Amerika legjobb 10 gazdasága között, Mexikóban pedig a harmadik helyen szerepel a bruttó hazai termék tekintetében. A 2007-es „Jövő városai” című közvélemény-kutatásában az FDi magazin Guadalajarát az első helyre sorolta a mexikói nagyvárosok között, és Chicago után a második legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező észak-amerikai városok közül. 2007-ben az FDI Latin-Amerika legjobb vállalkozásbarát városának nevezte.
A Moody's Investors Service 1-ben Ba1 (globális szinten, helyi pénznemben) és A2009.mx (mexikói nemzeti szintű) minősítést adott ki a Moody's Investors Service-nek. Az önkormányzat pénzügyi teljesítménye az elmúlt öt évben következetlen volt, de az elmúlt két évben stabilizálódni kezdett. Guadalajara rendelkezik az egyik legnagyobb önkormányzati költségvetéssel Mexikóban, és az egy főre jutó bevételi mutató (2,265 dollár) magasabb, mint a Moody's által besorolt városok országos átlaga.
A város gazdasága két különálló szegmensre oszlik. A kereskedelem és a turizmus foglalkoztatja az emberek többségét, a munkaerő mintegy 60%-át. A másik az ipar, amely a gazdasági terjeszkedés motorja és Guadalajara nemzetgazdasági jelentőségének alapja volt, miközben a lakosság kevesebb mint egyharmadát foglalkoztatja. A régió iparágai különféle árukat gyártanak, beleértve az élelmiszereket és italokat, játékokat, textileket, autóalkatrészeket, elektromos berendezéseket, gyógyszereket, lábbeliket és bútorokat. A textil- és lábbeligyártás a két legfontosabb ágazat, jelenleg mindkettő élénk és növekvő. Az előállított cikkek 60%-át a helyi piacon értékesítik, 40%-át exportálják, főként az Egyesült Államokba. Ennek eredményeként Guadalajara gazdasági vagyona elválaszthatatlanul kapcsolódik az Egyesült Államokhoz, mind befektetési forrásként, mind termékei piacaként.
A várost azonban az elektronikai és információs technológiai ipar „Mexikó Szilícium-völgyének” nevezte. Guadalajara Mexikó legnagyobb szoftver-, elektronikai- és digitális alkatrészek gyártója. Guadalajara távközlési és számítástechnikai berendezések exportja Mexikó elektronikai exportjának mintegy ötödét teszi ki. A város és külvárosai olyan cégeknek adnak otthont, mint a General Electric, az IBM, az Intel Corporation, a Freescale Semiconductor, a Hitachi Ltd., a Hewlett-Packard, a Siemens, a Flextronics, az Oracle, a TCS, a Cognizant Technology Solutions és a Jabil Circuit. Ez az eset az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA) ratifikálásakor merült fel. A nemzetközi cégek Mexikóban, különösen Guadalajarában kezdték meg működésüket, felváltva a hazaiakat, különösen az információs technológia területén. Ennek egyik következménye, hogy a gazdasági visszaesések idején a nagy multinacionális vállalatok csökkentik működésüket.
Az fDi magazin szerint Guadalajara rendelkezik a második legnagyobb gazdasági potenciállal az észak-amerikai nagyvárosok közül, Chicago után. Ugyanebben a tanulmányban Guadalajarát a „jövő városaként” azonosították fiatal lakossága, alacsony munkanélküliségi rátája és a közelmúltban lezajlott külföldi befektetési tranzakciók nagy száma miatt; Észak-Amerika harmadik legvállalkozásbarátabb városaként is azonosították.
A városnak versenyeznie kell Kínával, különösen az olyan üzletágakban, mint az elektronika, amelyek nagy mennyiségtől és olcsó fizetésektől függenek. Ennek eredményeként a hangsúlyt a nagy keverékű, közepes volumenű és értéknövelt szolgáltatásokra, például az autóiparra helyezte. Azonban Guadalajara hagyományos előnye, hogy közel van az amerikai piachoz, segíti a versenyképesség megőrzését. Mexikó 2009-ben a harmadik helyen állt Latin-Amerikában az információs technológiai szolgáltatások exportját tekintve, Brazília és Argentína után. Ez a fajta szolgáltatás leginkább technikai segítségnyújtásra vonatkozik e-mailben és telefonon. Az iparág elsődleges problémája az angolul beszélő egyetemi végzettségűek hiánya.
