A város kultúrája leginkább a központban összpontosul, különösen a Nemzeti Palota és környéke környékén. A palota területén található az 1938-ban alapított Nemzeti Múzeum. A Nemzeti Palota a város egyik első építménye volt, de 1918-ban megsérült és újjáépítették. A 12. január 2010-i földrengés ismét pusztította, és beomlott a központ kupolás mennyezete.
A Hotel Oloffson, egy 19. századi mézeskalács-palota, amely eredetileg két korábbi haiti elnök magánlakása volt, a város másik híres helyszíne. A belváros neves turisztikai látványosságává vált. A Cathédrale de Port-au-Prince egy jól ismert kulturális emlék, amely neoromantikus építészeti stílusa miatt vonzza a nemzetközi turistákat.
A Musée d'Art Hatien du Collège Saint-Pierre az ország legtehetségesebb művészeinek munkáinak ad otthont, míg a Musée National olyan történelmi tárgyakat, mint például KingHenri Christophe öngyilkos pisztolya és egy rozsdás horgony, amelyet a múzeum üzemeltetői szerint Kolumbusz Kristóftól mentettek meg. ' hajó, a Santa Mara. Az Archives Nationales, a Bibliothèque Nationale (Nemzeti Könyvtár) és az Expressions Art Gallery a figyelemre méltó kulturális intézmények közé tartoznak. A városban született Gesner Abelard, egy nemzetközileg elismert naiv művész, aki a Centre d'Art-hoz kötődött.
5. április 2015-én jelentették be egy új LDS-templom felépítését Port-au-Prince-ben.
A nagyvárosi régió körzetekre (községekre) oszlik. Port-au-Prince települést körzetek gyűrűje veszi körül. Pétionville egy gazdag külvárosi kommuna a város délkeleti részén. Delmas közvetlenül a repülőtértől délre és a belvárostól északra fekszik, míg Carrefour, egy meglehetősen elszegényedett kommuna, a város délnyugati részén található.
A kommuna ad otthont különféle alacsony jövedelmű nyomornegyedeknek, amelyeket szegénység és erőszak sújt, amelyek közül a leghírhedtebb a Cité Soleil. Másrészt a Cité Soleil-t nemrégiben különválasztották Port-au-Prince-től, hogy független kommunává váljon. A közelmúltban jelentős új infrastruktúra-építés kezdődött a Champ de Mars régióban. A belvárosban több jelentős fejlesztési projektet is terveznek.
Port-au-Prince az ország egyik legfontosabb gazdasági és pénzügyi központja. A főváros jelenleg a legnépszerűbb termékeit, a kávét és a cukrot exportálja, korábban pedig más termékeket, például cipőt és baseball-labdát exportált. Élelmiszer-feldolgozó ipar, valamint szappan-, textil- és cementgyártó cégek találhatók Port-au-Prince-ben. A politikai felfordulás ellenére a város gazdaságát a turisztikai és az építőipar támogatja. Port-au-Prince korábban kiemelkedő sétahajó-kikötő volt, de gyakorlatilag az egész turizmusát elvesztette, és többé nem fogad tengerjáró hajókat.
Port-au-Prince-ben magas a munkanélküliségi ráta, amit az alulfoglalkoztatottság súlyosbít. A gazdasági tevékenység továbbra is elterjedt az egész városban, különösen az utcán árusítók és szolgáltatások körében. Az informális munka állítólag mindenütt jelen van a Port-au-slumokban, Prince-ben, mert különben a lakosság éhezne. Port-au-Prince-ben van néhány gazdag terület, ahol sokkal alacsonyabb a bűnözés, mint a városközpontban.
Port-au-Prince-ben van egy turisztikai vállalkozás. A Toussaint Louverture nemzetközi repülőtér (más néven Port-au-Prince nemzetközi repülőtér) az ország elsődleges idegenforgalmi kapujaként szolgál. A turisták gyakran keresik fel Port-au-Prince Pétionville negyedét, ahol további látnivalók közé tartoznak a mézeskalács-házak.
