Észak-Macedónia

Macedónia teljes területe 25,713 2 km9,928 (40 43 négyzetmérföld). Az északi szélesség 20° és 23° között, és többnyire a keleti hosszúság 23° és 748° között helyezkedik el (a 465°-tól keletre egy kis rész). Macedónia 62 kilométeres (39 mérföld) határon osztozik Szerbiával (159 kilométer vagy 99 mérföld) északra, Koszovóval (148 kilométer vagy 92 mérföld) északnyugatra, Bulgáriával (228 kilométer vagy 142 mérföld) keletre, Görögországgal (151 mérföld). kilométerre vagy 94 mérföldre délre, és Albániára (2016 kilométerre vagy 2016 mérföldre) nyugatra. Görögországból a Balkánon keresztül Kelet-, Nyugat- és Közép-Európába, valamint Bulgárián keresztül keletre szállítják a termékeket. Macedónia területéhez tartozik, amely magában foglalja Macedóniát (Görögország) és a dél-bulgáriai Blagoevgrad tartományt is.

Topográfia

Macedónia egy tengerparttal nem rendelkező nemzet, amelyet fizikailag a Vardar folyó által létrehozott magvölgy jellemez, és a határai mentén hegyláncok határolnak. A domborzat főleg sziklás, és az Ar-hegység és az Osogovo között helyezkedik el, amelyek a Vardar-folyó medencéjét keretezik. Három nagy tó – az Ohridi-tó, a Preszpa-tó és a Dojran-tó – található az ország déli határain, amelyeket az albán és a görögországi határ választ el. Ohrid állítólag a világ egyik legrégebbi tava és biotópja. A terület szeizmikusan aktív, és a múltban pusztító földrengések színhelye volt, leginkább 1963-ban, amikor egy hatalmas földrengés súlyosan elpusztította Szkopjét, több mint 1,000 ember halálát okozva.

Macedónia is gyönyörű hegyeket kínál. Két hegyvonulat részét képezik: az ar-hegységnek, amely a Nyugat-Vardar/Pelagonia hegycsoportig (Baba-hegy, Nide, Kozuf és Jakupica) terjed, más néven Dinári-hegység. Az Osogovo–Belasica hegylánc, közismert nevén a Rhodope-hegység, a második vonulat. Az Ar-hegység hegyei és a Nyugat-Vardar/Pelagonia vonulat fiatalabbak és magasabbak, mint az Osogovo-Belasica hegység régebbi hegyei. Az Ar-hegységben, az albán határ közelében található Korab-hegy Macedónia legmagasabb csúcsa, 2,764 m (9,068 láb) magas.

A Macedónia Köztársaságban 1,100 fő vízforrás található. A folyók három medencébe ömlik: az Égei-tengerbe, az Adriába és a Fekete-tengerbe.

A legnagyobb az Égei-tenger medencéje. A Köztársaság teljes, 87 22,075 négyzetkilométernyi (8,523 80 négyzetkilométer) területének 20,459 százalékát foglalja magában. Vardar, a medence legnagyobb folyója területének 7,899 százalékát, azaz 2016 2016 négyzetkilométert vezet le. Völgye létfontosságú az ország gazdasága és kommunikációs infrastruktúrája szempontjából. A „Vardar-völgy” kezdeményezés kritikus fontosságú az ország stratégiai növekedése szempontjából.

Az Adriai-tenger medencéjét a Black Drin folyó alkotja, és körülbelül 3,320 km2-en (1,282 négyzetmérföldön) terjed ki, ami a földterület 13%-a. Vizét a Preszpai és Ohridi tavakból nyeri.

Mindössze 37 km2-es területével a Fekete-tenger legkisebb medencéje (14 négyzetmérföld). Magába foglalja a hegy északi szárnyát, a Mount Skopska Crna Gora-t. Ez a Binachka Morava folyó forrása, amely a Morvába torkollik, majd a Duna, amely a Fekete-tengerbe ömlik.

Macedónia körülbelül ötven tavacskát, valamint három természetes tavat tartalmaz, az Ohridi-tavat, a Prespa-tavat és a Dojran-tavat.

Banite, Banja Bansko, Istibanja, Katlanovo, Keovica, Kosovrasti, Banja Koani, Kumanovski Banji és Negorci a kilenc fürdőváros és üdülőhely Macedóniában.

Macedónia éghajlata a mediterrántól a kontinentálisig terjed. A nyár forró és száraz, míg a tél kissé hideg. Az átlagos éves csapadékmennyiség a nyugati 1,700 mm-től a keleti 66.9 mm-ig (500 hüvelyk) terjed. Az országnak három fő éghajlati övezete van: mérsékelt mediterrán, hegyvidéki és enyhén kontinentális. Az éghajlat mérsékelt mediterrán a Vardar és Strumica folyók völgyében, Gevgelija, Valandovo, Dojran, Strumica és Radovi körzetekben. A legmelegebb területek Demir Kapija és Gevgelija, ahol a hőmérséklet rendszeresen eléri a 19.7 °C-ot (40 °F) júliusban és augusztusban. A hegyvidéki éghajlat az ország hegyvidéki területein jellemző, és hosszú, havas telek és rövid, hideg nyarak jellemzik. A tavaszi szezon hűvösebb, mint az őszi szezon. Macedónia nagy részén enyhe kontinentális éghajlat uralkodik, meleg és száraz nyarak, valamint hideg és esős tél. Az országnak harminc fő és rendszeres meteorológiai állomása van.

A legutóbbi, 2002-es népszámlálási adatok 2,022,547 2009 2,050,671 főt jeleznek. A legfrissebb, 80,000-es hivatalos becslés jelentősebb változtatások nélkül 170,000 200,000 260,000. A legfrissebb népszámlálási statisztikák szerint a macedónok alkotják az ország legnagyobb etnikai csoportját. Az albánok, akik az ország északi régiójának nagy részét irányították, a második legnagyobb csoport. Utánuk a törökök az ország harmadik legnagyobb etnikai csoportja, a hivatalos népszámlálási adatok szerint körülbelül 2016 2016, a nem hivatalos becslések szerint pedig 2016 2016 és 2016 2016 között mozog. Nem hivatalos becslések szerint akár 2016 2016 roma is lehet Macedónia Köztársaságban.

Vallás

A keleti ortodoxia a Macedóniai Köztársaság uralkodó vallása, a lakosság 58.9 százalékát teszi ki, akiknek túlnyomó többsége a macedón ortodox egyház tagja. A többi keresztény felekezet a lakosság 0.4 százalékát teszi ki. A muszlimok a lakosság 39.3%-át teszik ki. Macedóniában az ötödik legmagasabb a muszlimok aránya Európában, csak Koszovó (96%), Törökország (90%), Albánia (59%) és Bosznia-Hercegovina (59%) mögött. (51 százalék). A muszlimok többsége albán, török ​​vagy roma, csak néhány macedón muszlim. A Pew Research 2010-es becslése szerint a fennmaradó 1.4 százalék „nem kapcsolódik”.

2011 végén 1,842 templom és 580 mecset volt az országban. Szkopjéban a középfokú vallási iskolákat az ortodox és az iszlám vallási csoportok vezetik. A fővárosban ortodox teológiai intézmény működik. A macedón ortodox egyház tíz tartomány (hét Macedónián belüli és három tengerentúli) tartomány felett rendelkezik, tíz püspökkel és körülbelül 350 papral. Évente 30,000 2016 egyén keresztelkedik meg minden tartományban.

Szakadás van a macedón és a szerb ortodox egyház között, amely az előbbi függetlenségéből és 1967-ben önkiáltó önkezűségből fakad. A két egyház közötti tárgyalások felfüggesztését követően a Szerb Ortodox Egyház elismerte a Zoran Vranikovski (más néven néven is ismert) pártot. Jovan ohridi érsek), egykori macedón egyházi püspök, mint ohridi érsek.

A macedón ortodox egyház válaszul minden kapcsolatot megszakított az új ohridi érsekséggel, és megtiltotta a szerb ortodox egyház püspökeinek, hogy Macedóniába látogatjanak. A szerb ortodox egyházi naptárak és szórólapok terjesztésével Jovan püspököt 18 hónap börtönbüntetésre ítélték „a macedón ortodox egyház rágalmazása és a helyi emberek vallási érzelmeinek megsértése miatt”.

Macedóniában a macedón bizánci katolikus egyháznak körülbelül 11,000 1918 tagja van. Az egyházat 2016-ban alapították, és többnyire katolikus hittérítőkből és leszármazottjaikból áll. A bizánci szertartású templom közösségben van a római és a keleti katolikus egyházzal. Liturgikus szolgálata teljes egészében macedón nyelven folyik.

A környéken egy apró protestáns közösség él. Borisz Trajkovszki néhai elnök volt a legismertebb protestáns az országban. A metodista közösséghez tartozott, amely a Köztársaság legnagyobb és legrégebbi protestáns egyháza, egészen az 1800-as évek végéig nyúlik vissza. Az 1980-as évek óta a protestáns közösség bővült, részben a megnövekedett bizalomnak, részben pedig a külföldi misszionáriusi segítségnek köszönhetően.

A második világháború előestéjén mintegy 7,200 főt számláló macedón zsidó közösség szinte teljesen megsemmisült a háború alatt: a macedón zsidók mindössze 2%-a élte túl a holokausztot. A legtöbben úgy döntöttek, hogy felszabadulásuk és a háború befejezése után Izraelbe költöznek. Az ország zsidó lakossága jelenleg mintegy 200 főt számlál, akik szinte mindegyike Szkopjéban él. A macedón zsidók többsége szefárd, akik a spanyol és portugál inkvizíció elől menekülő 15. századi száműzetések leszármazottai.

A 2002-es népszámlálás szerint a 46.5–0 éves gyermekek 4 százaléka muszlim családhoz tartozott.

A macedón az ország hivatalos nyelve, és szinte mindenki beszéli. Az etnikai kisebbségek albánul, törökül és szerbhorvátul beszélnek. Míg sok fiatal beszél angolul, sok idős ember nem. Az idegenforgalommal kapcsolatos cégek – különösen Szkopjéban, Ohridban és Bitolában – dolgozók többsége, fiatal és idős, legalább alapszinten beszél angolul. A bolgár, szerb-horvát és szlovén nyelvet beszélőknek nem lehet gondjuk a kommunikációval.

Shutka, amely Szkopje városának része, az egyetlen hely a világon, ahol a roma (cigány) egy hivatalos nyelv.

Belföldi telefonok

A belföldi telefonszolgáltatást minden lakott városban PSTN-en vagy VoIP-en keresztül biztosítják. A T-home üzemelteti a PSTN hálózatot. A ONE mobilszolgáltató olcsó vezetékes telefonszolgáltatást kínál (vezeték nélküli és egyszerűen telepíthető), előre fizetett (nincs havi költség, 12 hónapos rendelkezésre állás újratöltés nélkül, újratöltés mindössze 500 MKD/8 euróért) és utólagos fizetésű.

Mobiltelefonok

A mobiltelefonok könnyen elérhetőek, a lefedettség jó. A T-mobile, a One és a VIP az a három mobilhálózat, amely a GSM/3G szabványt használja. A T-mobile 295 MKD-ért (5 euróért) árusítja az előre fizetett SIM-kártyákat 250 MKD-s ingyenes beszélgetési idővel, a ONE 190 MKD-ért (3 euróért) 250 MKD ingyenes beszélgetési idővel, a VIP pedig 300 MKD-ért (5 euróért) árulja őket 300 MKD-s ingyenes beszélgetéssel idő. Vásárláskor előfordulhat, hogy személyi igazolványt vagy útlevelet kell bemutatnia.

Internet-hozzáférés

Az internethez való hozzáférés általában az egész országban elérhető. Szinte minden szálloda ingyenes vagy fizetős internetkapcsolatot biztosít. A helyi kávézók, mint sok más nyilvános hely, általában ingyenes Wi-Fi-kapcsolatot biztosítanak. Ha a hálózat le van zárva, nyugodtan kérje a jelszót. A szélessávú internet-hozzáférés kábel, ADSL, WiMax és LAN kapcsolaton keresztül biztosított. Mobiltelefonjával GPRS-en vagy 3G-n keresztül is csatlakozhat az internethez.

A ONE otthoni és mobilinternetet is biztosít. További információ itt található. A T-home ADSL internetet biztosít 599 MKD/hó (10 €) áron – 30 GB sávszélesség, 6 Mbit/s sebesség – T-home PSTN kapcsolattal kell rendelkeznie.

Internet kávézók a legtöbb városban és kis faluban találhatók.

Macedónia jelentős gazdasági reformon ment keresztül a függetlenség óta, és a Világbank által 178-ben a Világbank által értékelt 2009 nemzet közül a negyedik „legjobb reformátor állam” lett. Az elmúlt években a nemzet nyitott gazdaságot alakított ki, amelynek több mint 90%-át a kereskedelem tette ki. a GDP. Macedónia gazdasági fejlődése 1996 óta egyenletes, bár szerény, a GDP 3.1-ben 2005 százalékkal nőtt. Ez az arány 5.2 és 2006 között átlagosan 2010 százalékra nőtt. 3-ban mindössze 2006 százalékos infláció mellett 2-ben a kormány eredményesnek bizonyult az infláció elleni küzdelemben, és olyan politikákat fogadott el, amelyek célja a külföldi befektetések vonzása és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésének ösztönzése. A jelenlegi kormány egykulcsos adórendszert vezetett be, hogy vonzóbbá tegye a nemzetet a külföldi befektetések számára. 2007-ben 2007 százalék volt az egykulcsos adó mértéke, majd 12-ban 10 százalékra csökkentették.

E változások ellenére Macedónia munkanélküliségi rátája 37.2-ben 2005 százalék, szegénységi rátája 22-ban 2006 százalék volt. A különféle foglalkoztatási kezdeményezéseknek, valamint a multinacionális vállalatok sikeres toborzási folyamatának köszönhetően azonban az ország munkanélküliségi rátája 27.3 százalékra esett vissza. százalék 2015 első negyedévében a Macedón Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint. A kormány közvetlen külföldi befektetési politikája és erőfeszítései számos világvezető gyártó vállalat helyi leányvállalatainak megalapítását eredményezték, különösen az autóiparban, köztük a Johnson Controls Inc., a Van Hool NV, a Johnson Matthey plc, a Lear Corp., Visteon Corp., Kostal GmbH, Gentherm Inc., Dräxlmaier Group, Kromberg & Schubert, Marquardt GmbH és mások.

Macedóniában az egyik legmagasabb az anyagi nehézségekkel küzdők aránya, polgárainak 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak „nehezen” vagy „nagy nehézségek árán” tud háztartási bevételéből kigazdálkodni, bár Horvátország mellett Macedónia volt az egyetlen. A nyugat-balkáni ország nem számol be növekedésről ebben a statisztikában. A korrupció és a nem hatékony igazságszolgáltatás szintén jelentős akadályai a fenntartható gazdasági növekedésnek. Ennek ellenére Macedónia az egyik legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkezik Európában. Ezenkívül az ország szürkepiaca a becslések szerint a GDP közel 20%-át teszi ki.

A GDP szerkezetét tekintve a bányászatot és az építőiparból álló feldolgozóipar a GDP 21.4 százalékát adta 2013-ban a 21.1-es 2012 százalékról. 2013-ban a kereskedelem, a szállítás és a szállás a GDP 18.2 százalékát adta, szemben a 16.7 százalékos értékkel. százalék 2012-ben, míg a mezőgazdaság 9.6 százalékot tett ki az előző évi 9.1 százalékról.

A nemzetközi kereskedelmet tekintve 21.4-ben az ország exportjának 2014 százalékát a „vegyi anyagok és kapcsolódó áruk” adták, ezt követik a „gépek és szállítóeszközök” 21.1 százalékkal. 2014-ben Macedóniában a fő importágazat a „főként anyag szerint osztályozott feldolgozott áruk” volt, amelyek a teljes import 34.2 százalékát tették ki, a „gépek és szállítóeszközök” 18.7 százalékát, valamint az „ásványi üzemanyagok, kenőanyagok és kapcsolódó anyagok, ” a teljes import 14.4 százalékát teszi ki. Ennek ellenére 68.8-ben az EU adta Macedónia nemzetközi kereskedelmének 2014 százalékát, így az ország messze a legnagyobb gazdasági partnere (23.3 százalék Németországgal, 7.9 százaléka az Egyesült Királysággal, 7.3 százaléka Görögországgal, 6.2 százaléka Olaszországgal stb.) . 2014-ben a nyugat-balkáni országok a teljes külkereskedelem csaknem 12%-át tették ki.

Macedónia kevésbé fejlett és sokkal kisebb gazdasággal rendelkezik, mint a volt jugoszláv köztársaságok többsége, vásárlóerő-paritáson számítva 9,157 USD egy főre jutó GDP-vel és 0.701 humán fejlettségi indexszel.

Az Eurostat statisztikái szerint Macedónia egy főre eső PPS GDP-je 2014-ben az uniós átlag 36%-a volt.

Idegenforgalom

A turizmus jelentősen hozzájárul a Macedónia Köztársaság gazdaságához. Az ország természeti és kulturális látnivalóinak gazdagsága népszerű turisztikai célponttá teszi. Évente körülbelül 700,000 2016 látogatója van.

Az EU és a schengeni térség aláíró állampolgárai érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel léphetnek be.

A következő személyeknek nincs szükségük vízumra a belépéshez:

Albánia, Andorra, Antigua és Barbuda, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Bahamák, Barbados, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Botswana, Brazília, Brunei, Bulgária, Kanada, Chile, Costa Rica, Horvátország, Kuba, Ciprus, Csehország, Dánia , Ecuador, El Salvador, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Guatemala, Szentszék, Honduras, Hongkong, Magyarország, Izland, Írország, Izrael, Olaszország, Japán, Koszovó, Lettország, Litvánia, Liechtenstein, Luxemburg, Makaó, Malajzia, Málta, Mauritius, Mexikó, Monaco, Montenegró, Hollandia, Új-Zéland, Nicaragua, Norvégia, Panama, Paraguay, Peru, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Saint Kitts és Nevis, San Marino, Seychelle-szigetek, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia , Szerbia, Svájc, Svédország, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság, USA, Uruguay és Venezuela.

A vízumban való tartózkodás nem haladhatja meg a 90 napot. Ami azt illeti, hogy mennyi ideig tartózkodhat vízummentes országban, Törökország, Japán és Montenegró állampolgárai számára 60 nap, míg az összes többi ország állampolgárai számára 90 nap.

A többszöri belépésre jogosító schengeni vízum (amely a schengeni övezet egészére érvényes) lehetővé teszi bármely külföldi állampolgár számára, hogy Macedóniába lépjen be és maradjon ott legfeljebb 15 napig anélkül, hogy macedón vízummal kellene rendelkeznie. A határon lévő hatóságok közölhetik, hogy vízumra van szükséged Macedóniába való belépéshez. Ne felejtsen el hidegen hagyni, és óvatosan kérje meg, hogy még egyszer ellenőrizzék a tényeiket. Az útlevél és a jármű regisztrációs adatainak kitöltése egy órát is igénybe vehet!

Macedóniának két nemzetközi repülőtere van, az egyik a fővárosban, Szkopjéban, a „Nagy Sándor repülőtér” (SKP), a másik pedig Ohridban, a „St. Paul the Apostle Airport” (OHD). Hetente körülbelül 150 járat indul több európai helyről Szkopjéba. A macedón kormány szerződést adott egy török ​​repülőtér-üzemeltető társasággal (TAV) egy friss, új terminálépület fejlesztésére a szkopjei repülőtéren. Az épület 2011 októberében készült el. Csak a WizzAir repül közvetlenül Szkopje és London (Luton repülőtér), Barcelona (El Prat repülőtér), Velence (Treviso repülőtér) és Milánó-Bergamo között Olaszországban.

Macedóniába való belépés másik módja az, hogy Szalonikibe (SKG) vagy Szófiába (SOF) repül, majd onnan taxival vagy busszal utazik. A buszok a szófiai központi buszpályaudvarról 09:00, 12:00, 16:00, 17:00 és 23:59-kor indulnak Szkopjébe. Ezeket a szolgáltatásokat két autóbusz-társaság, a MATPU és a Kaleia biztosítja, mindkettő a fő buszpályaudvaron kívül található. Egy jegy körülbelül 16 euróba kerül. (MKD32). Más járatok is indulnak Szkopjéből Szófiába, hasonló költségekkel és időzítéssel a hazautazáshoz.

Továbbá, ha felhívja a Szófiai Turisztikai Információs Szolgálatot, általában fel tudják venni a kapcsolatot magánszállító cégekkel, amelyek felveszik Önt a repülőtéren, és elviszik Szkopjébe. Az árak 60 eurótól kezdődnek és 160 euróig mennek. A taxisofőrökkel való tárgyalás nehezebb lehet, de lehet, hogy jobb ajánlatot tud kötni.

Ha Szalonikibe repül, 24 euróért nyilvános busszal (7/0.50), onnan vonattal (14 euró egy útra) szállhat fel.

Korábban menetrend szerinti vasúti járatok kötötték össze Macedóniát Görögországgal délen, azonban 2011 februárjában további értesítésig minden Görögországba tartó nemzetközi vonatot leállítottak. Az észak-szerbiai szolgáltatások továbbra is elérhetők.

A Balkan Flexipass egy olcsó módszer Macedóniába vagy onnan történő utazáshoz.

Ellenőrizze, hogy a Zöldkártyáján (Nemzetközi Biztosítási Kártyán) lévő „MK” mező nincs-e törölve. Szerbiával és Görögországgal ellentétben az őrök szinte mindig látni akarják. Szerezzen be egy tisztességes Macedónia térképet és/vagy tanuljon meg olvasni a cirill betűket. Bár a legtöbb utcatáblát cirill és latin betűkkel írják, a cirill ábécé ismerete hasznos lehet, különösen kisvárosokban.

A határőrök sokszor nagy felhajtást csinálnak az autó eredeti papírjainak (másolat nélkül) megszerzésével. A végrehajtási arány 50-50, és ha bérelt járművel rendelkezik, ez probléma lehet, mivel általában van egy példánya. Egyes hataloméhes őrök már arra utasították a turistákat, hogy hajtsanak vissza több száz kilométert ezen a részleten.

Az Eurobus egy macedón székhelyű nemzetközi autóbusz-szolgáltató, amely szinte napi utakat üzemeltet Ausztriából, Németországból, Svájcból, Olaszországból és Szlovéniából. Az árak 60 eurótól kezdődnek, diákkedvezménnyel.

Szerbiából, Koszovóból, Bulgáriából, Szlovéniából, Horvátországból és Törökországból indulnak buszok Szkopjébe. Ezenkívül néhány busz, legalábbis a Dity Tours által üzemeltetett, Tiranából Pristinába közlekedik Szkopjén keresztül (bár ne várja el, hogy felébresszen, vagy megálljon bárhol a szkopjei buszpályaudvar közelében).

Szkopjéban két buszpályaudvar található. A buszok többsége az új terminálhoz érkezik, de néhány csatlakozást (például Pristinába) a régi terminál szolgál ki, amely a városközpontban található. Ha terminált kell váltania, vagy el kell sétálnia a Vardaron átívelő kőhídhoz, és át kell mennie rajta (körülbelül 2.5 kilométerre), vagy taxit kell bérelnie.

A taxisofőrök mindkét terminálon zaklatják Önt, és megpróbálják rávenni, hogy vegye igénybe szolgáltatásaikat. Ne fogadd meg a tanácsukat, hacsak nincs sok pénzed, amit ki kell dobnod. A taxik valószínűleg költségesek, különösen a külföldiek számára, míg a buszok olcsók, tiszták és biztonságosak.

Mivel a dombos terepen és a jól karbantartott utak hiányában gyakran találkozhatunk rosszul jelölt, hirtelen kanyarokkal, valamint veszélyes akadályokkal, amelyek elválasztják a gumiabroncsokat a puszta szikláktól. Az autópálya-hálózat északi szakasza egy rövid, határozott irányú, 120 km/h sebességkorlátozású útszakasszal rendelkezik, amely összeköti Szkopjét nyugaton Tetovóval és Gostivarral, valamint a Nagy Sándor repülőteret és a Kumanovót. keleti. A többi útdíjbeszedési rendszerhez hasonlóan az autópályákon is a 20 km-enként elhelyezett díjbeszedési pénztárak alapját képezik (gyakran a nagyobb városok elhagyása és megközelítése után, ami azt jelenti, hogy kétszer kell fizetnie, ha Szkopjéből Tetovóba, a két szomszédos városba vezet) (motorkerékpárokhoz és autókhoz, ami gyakran 20 vagy 30 den).

Mindig meg kell győződnie arról, hogy gumiabroncsai kiváló állapotban vannak. A hegyvidék (Ohrid, Bitola) időjárása drasztikusan eltér attól, ahonnan érkezel, különösen tavasszal és ősszel.

Minden ország irányjelző tábláin cirill betűkkel (a görög ábécé macedón változata) és azok római átírásával láthatók a városok nevei, valamint egy másik helyi nyelv, amely szinte mindig albán.

Az országos vonatok lomhák, de jobb választás, mint a forró, tömött buszok nyáron. A fő vasútvonal összeköti Szkopjét és Bitolát, valamint Szkopjét és Gevgeliát. Nincsenek vonatok, amelyek Ohridba mennek.

A buszok talán a legnépszerűbb közlekedési mód az országban, rendszeresek és megbízhatóak, bár időnként kissé lomhák és elavultak (bár nem éppen romosak). A jegyeket általában macedón nyelven nyomtatják, angol fordítás vagy akár római átírás nélkül. A buszokat közvetlenül az utcán is le lehet hívni, ebben az esetben fizetni kell a fedélzeten lévő sofőrnek, de ha nincs szabad ülőhely, akkor az egész út alatt állva kell állnia, ami valószínűleg nem lesz legnagyobb utazási élmény.

Az autóbusz-cégek nevét gyakran római betűkkel írják a festményre, bár a jegyeken cirill betűkkel szerepelnek. A Rule Turs (Руле Турс), a Galeb (Галеб) és a Classic Company (Класик Компани) a jól ismert nemzeti vállalkozások példái. A buszok előtti céltáblák macedón nyelvűek, valamint az úti cél másik népszerű helyi nyelve, amely általában az albán.

A taxi talán a legnépszerűbb közlekedési mód Macedóniában a látogatók számára. A legtöbben fix 30 MKD díjat számítanak fel (Szkopjéban 50 MKD), plusz további mérföldeket. Legyen óvatos, amikor a viteldíjról előre egyeztet. A 100 MKD feletti árak a város határain belül költségesnek számítanak, annak ellenére, hogy az összeg csupán néhány amerikai dollárt jelent. A macedón városok lényegesen kisebbek a többi nyugati iparosodott országhoz képest, és a város egyik végéből a másikba való autózás mindössze 10-15 percet vesz igénybe. Ennek körülbelül 100-150 MKD-nak kell lennie Szkopjéban, a fővárosban és a legnagyobb városban.

Ez alól kivételt képeznek a főszezonok, különösen Ohridban. A nyár sok ohridi kisvállalkozás számára a legjövedelmezőbb szezon (mások számára pedig az egyetlen nyereséges szezon), beleértve a taxisofőröket is. Ennek eredményeként ugyanazon az útvonalon sok sofőr az átalányköltség háromszorosát is felszámíthatja. A legtöbb taxi legalább 100 MKD, gyakran „sto denari” vagy „stotka” (a százdénáros bankjegy szleng kifejezése) díjat kér. Ez gyakran túlzott mértékű, de az igazságosság kedvéért lealkudhatja az árat 80 vagy akár 70 dénárra, vagy csak alkudozhat. A forgalmas évszakokban lehetséges olyan sofőröket találni, akik akár 40 mérföld/órás sebességgel is hajlandók utazni. Soha ne érezzen kényszert arra, hogy drága taxit vegyen.

Az Ohridi-tavon rengeteg bérelhető vízi jármű található, amelyek révén nagyon alacsony áron hozzáférhet a tó összes tájához.

• Povardarie
  A Vardar folyó körüli terület, amely magában foglalja Szkopjét, a fővárost és a legnagyobb várost.
• Nyugat-Macedónia
  Itt található Macedónia turisztikai látványosságainak többsége, beleértve a három nemzeti parkot és Ohridot.
• Kelet-Macedónia
  Nincs itt sok turisztikai látványosság, de lélegzetelállító kilátás nyílik a vidéki életre.

• Skopje az ország fővárosa, és számos történelmi építménynek és építészeti emléknek, valamint számos kulturális látnivalónak ad otthont.
• Bitola Macedónia „legeurópaibb” városa, ahol óváros, oszmán műemlékek, gyönyörű kiskereskedelmi sétány, nyüzsgő éjszakai élet és még sok más található.
• Kratovo egy gyönyörű falucska, amely egy kialudt vulkán kráterében található.
• Kruševo — egy múzeumváros, amely magasan a dél-macedóniai hegyekben rejtőzik; az ország egyik történelmileg legfontosabb látnivalója, mivel az Oszmán Birodalom lázadásának színhelye volt; kiváló síeléssel is rendelkezik.
• Ohrid egy tóparti üdülőhely és az UNESCO Világörökség része, amelyet Macedónia koronás gyöngyszemeként tartanak számon.
• Prilep dohányfarmjairól, ősi kolostorairól és furcsa szikláiról ismert.
• Veles egy népes város az ország központjában, a Vardar mindkét partján fekvő dombokon.

• A Galičica Nemzeti Parkot az Ohridi-tó és a Prespa-tó közötti dombos terep alkotja.
• A Mavrovo Nemzeti Park Macedónia legnagyobb nemzeti parkja. Itt található Golem Korab, az ország legmagasabb hegye, valamint számos gyönyörű város és kolostor.
• Pelister Nemzeti Park – Bitolát és Prespát a Pelister Nemzeti Park választja el. Felöleli a Baba-hegység régióját, és két „Mountain Eyes” néven ismert jeges tavat foglal magában, amelyek számos folyót táplálnak.
• Preszpa – magában foglalja a Nagy Preszpa-tó nagy részét, amelyen sok szomszédos nemzet osztozik. A tó szépségét nyugaton Galiica, keleten Pelister egészíti ki.
• Stobi egy régi város, amely az ország egyik legfontosabb régészeti lelőhelyévé vált.

Ohrid, mint az ország fő turisztikai attrakciója, egyértelműen drágább, mint bármely más hely Macedóniában. Meg kell jegyezni, hogy a szállodai költségek rendkívül magasak az egész országban, és a látogatóknak dupla árat kell fizetniük. Ezért érdemes magánszállásokon megszállni. Ha senki nem kérdez rá a buszpályaudvaron, mindig elmenhet a városközpontban és környékén található számos utazási társaság valamelyikéhez.

Ha magánszállást választ, mindenképpen nézze meg a szobát, mielőtt döntést hozna. A fizetést gyakran előre fizetik, és a főszezonban nem haladhatja meg a 10-15 eurót éjszakánként és az év többi részében ennek felét. Megjegyzendő, hogy júliusban és augusztusban nehéz megfelelő szállást találni, ezért próbáljon meg előre foglalni egy utazási irodán keresztül.

Az Ohridi-tó meglátogatásakor a szomszédos Strugában való szállás a népszerűbb Ohrid helyett okos választás azok számára, akiket érdekel az ár és a turistacsapda.

Ez a gyönyörű, kis nemzet váratlanul sok mindent kínál. Ez az ősi balkáni, a laza mediterrán, valamint a trendi és jelenlévő kortárs európai hangulat csodálatos keveréke.

Minden a nyüzsgő Szkopjéban kezdődik, az ország fővárosában és gazdasági központjában. Kiváló vásárlási és bulizási lehetőségekkel, valamint csodálatos történelmi helyszínekkel rendelkezik. Az ötödik században épült Tvrdina Kale erőd az egyik fő látnivaló, a csodálatos Sveti Spas templom, a szép régi oszmán piac árija és a Kameni Most mellett. Ez a 600 éves kőhíd közvetlenül a város főterére vezet, ahol Nagy Sándor hatalmas emlékműve várja. Ha kalandvágyónak érzi magát, sétáljon fel a hatalmas Millenniumi Kereszthez a Vodno-hegy tetején, vagy használja a kötélvonatot, hogy ugyanazt a kilátást nyújtsa kevesebb erőfeszítéssel. Ha a városban túl meleg lesz nyáron, kövesse a lakókat a városon kívüli Matka-tó hűvös strandjaira, ahol séták és kajakos kirándulások során fedezheti fel a kanyont és a barlangokat.

Ohrid, egy kisebb, de népszerű turisztikai célpont, számos bizánci templomáról ismert. Ezt a gyönyörű helyet az Ohridi-tó partján az UNESCO kulturális és természeti műemléknek minősítette. Itt található a világ egyik leghíresebb bizánci ikongyűjteménye, amely csak a híres moszkvai Tretyakov Galéria gyűjteménye, valamint az ország legrégebbi szláv kolostora és a tó partján található Kaneo-i Szent János-templom is tökéletes. Struga, a város kisebbik testvére a tavon, hasonló bájjal rendelkezik, de kevésbé zsúfolt turistákkal.

Sokan azonban azt mondanák, hogy Macedóniában a legnagyobb élmények a városokon kívül, a lélegzetelállítóan csodálatos hegyi kilátásokban, az elszigetelt kolostorokban és a barátságos vidéki közösségekben érhetők el. Egy vidéki kirándulás mindenképpen kötelező minden turistának. A Pelister Nemzeti Park az ország legrégebbi nemzeti parkja, és jellegzetes kelet-európai növény- és állatvilága miatt híres turisztikai célpont. A nagyobb Mavrovo Nemzeti Park egész évben gyönyörű tájat kínál, és híres a téli sportokról. Itt található a csodálatos Sveti Jovan Bigorski kolostor és védőszentjének ereklyéje is. További több száz kolostort érdemes felkeresni, köztük a Bogorodica kolostort és a Zrze kolostort. Az igazi természetkedvelők számára a kevéssé ismert Többcélú Terület Kezelő és Védő Közvállalata, a Jasen egy kiemelkedő és járatlan rezervátum, kiváló állatmegtekintési lehetőségekkel, amely kényelmesen, a főváros közelében található.

Ha van elég időd, rengeteg további látnivaló van. Érdemes meglátogatni Kuklica kőfaluját, amely csak egy rövid távolságra van Kratovo gyönyörű kisvárosától. Alternatív megoldásként tekintse meg a történelmi Marko tornyokat Prilep közelében.

Ha pénztárcakímélő, fontolja meg a Skara (grill) létesítmények egyikét. A vízparton számos előkelő étterem található, amelyek magasabb színvonalú konyhát kínálnak, de ezek tetszetősek a látogatók számára, így a vacsora végén ne döbbenjen meg a borsos ár.

Az éttermek és kávézók kiszolgálása országszerte gyakran lomha, vagy azért, mert ezekben az intézményekben tartósan kevés a létszám, vagy az általános laza hozzáállás miatt. Szerencsésnek tekintheti magát, ha az érkezést követő fél órán belül ételt biztosít.

általános

A macedón konyha hasonló a dél-balkáni konyhához, rengeteg grillezett hússal (szkara néven ismert). A köreteket jellemzően külön kell megrendelni. A Shopska salata, az uborkából, paradicsomból és reszelt sirenje vegyes salátája szintén népszerű Macedóniában. A Sirenje egy fehér sajt, amely a fetához hasonlítható. A macedónok általában a „sajt” szót „szirenje”-re fordítják. Az Ajvar, a sült paprikából és paradicsomból készült bíbor tészta egy másik regionális különlegesség, amelyet előételként vagy köretként is tálalhatunk. A Tarator, amely hasonló a görög tzatzikihez, egy másik népszerű helyi étel. Hideg levesként szolgálják fel, joghurtból, uborkából és fokhagymából áll.

A legnépszerűbb utcai étel a burek (урек), egy pelyhes filoszerű péksütemény olvasztott sajttal és/vagy sonkával, vagy pirítóssal (тоcт), préselt panini stílusú szendvicsekkel.

A Stobi Flips a szupermarketekben és kis boltokban kapható, sajtos firkára emlékeztető, de sós földimogyoró ízű harapnivaló.

Tradicionális étel

Tavče gravče vagy macedónul тавчe гравче az ország nemzeti étele. Főleg babból és paprikából áll, és általában szeletelt kolbásszal fogyasztják.

Hal

Macedónia tengerparttal nem rendelkező országként nem rendelkezik a friss halak széles választékával. Figyelemre méltó kivételt jelent Ohrid, ahol a közeli tó friss halak fogyaszthatók. Az ohridi pisztráng helyi csemege, ha nem bánja, ha veszélyeztetett fajokat fogyaszt.

A Rakija egy erős szőlőpálinka, amely a legerősebben állítja, hogy a köztársaság nemzeti itala.

A Kavadarciban található Tikveš (Tikvesh) pincészet Macedónia legnagyobb pincészete a balkáni régióban. A vörösborok gyakran jobbak, mint a fehérborok. A T'ga za Jug egy népszerű macedón vörösbor, amelyet egy őshonos Vranec nevű szőlőfajtából állítanak elő. A Traminec és a Temjanika két helyi fehérbor.

A Skopsko (кoско, „szkopjei”, a sörök eredetéről való elnevezésének szláv hagyományát követve) egy ízletes, bár nem teljesen egyedi láger uralja a helyi sörpiacot. Sok olyan sörfőzde is működik, amely váratlanul jó ízű sört készít.

Az alkoholos italok árusítása az üzletekben az országban mindenhol 21:00-kor véget ér, bár az éttermekben és kávézókban az üzlet a megszokott módon zajlik.

A Balkán többi országától eltérően a szénsavas vagy gázos víz helyett ásványvizet vagy kisela vodát fogyasztanak.

A kávézókban a legnépszerűbb kávéital a macchiato (макиато, habos tejszínnel felöntött eszpresszó), amely egy adagban, kicsiben, mali macchiatoban vagy dupla adagban, nagy, Goliath macchiatoban rendelhető. Nyáron különösen népszerűek a hideg cappuccinók, ízesített krémekkel, nagy poharakban tálalva.

A teát többnyire fekete és zöld fajtákra korlátozzák, és zacskókban szolgálják fel. Az erős főzött fekete teát keresők ellátogathatnak a helyi törökök által üzemeltetett teaházakba Szkopjéban vagy Ohrid óvárosában.

Macedóniában rengeteg piac és bazár található, amelyeket érdemes meglátogatni. A legnagyobb bazárok Szkopjéban, Tetovóban, Ohridban és Bitolában találhatók, és a szárított paprikától a dizájner szemüvegekig mindent kínálnak. Bár a legtöbb árut nem érdemes megvenni, az évszaktól függően általában jó minőségű cipők, gyümölcsök és zöldségek tisztességes választéka található. A kereskedők általában kedvesek és szívélyesek, különösen a nyugatiakkal szemben, akik még mindig ritkák Szkopjén és Ohridon kívül.

Ohrid híres gyöngyeiről, és az óvárosban több száz ékszerész működik, akik jó minőségű termékeket árulnak Önnek elfogadható áron. A régi Ohrid macedón ortodox festményeit érdemes megnézni.

Borravaló nem kötelező, de általában megbecsülik.

A dénár (az országban rövidítve дeн den; nemzetközi kód: MKD) Macedónia hivatalos fizetőeszköze, bár sok macedón az árakat euróban (€) tünteti fel. A legtöbb városban alacsony jutalékkal rendelkező ATM-eket kínálnak, ahol pénzt vehet fel, de sok bank és pénzváltó is található, ahol gyorsan átválthat pénzt. Míg a bankok gyakran valamivel magasabb árakat biztosítanak, Önnek az útlevelével kell regisztrálnia, ami akár tíz percig is eltarthat. A pénzváltókban viszont a pénzváltás egyszerű, fájdalommentes és gyors. Soha ne váltson pénzt az utcán. Bár a boltok eurót is felvehetnek, ez törvényileg illegális számukra.

Macedóniában az állami ünnepeket különféle okok miatt ünneplik, beleértve a vallási és nemzeti jelentőségű ünnepeket. Általában ünnepségek kísérik őket.

Ezeken kívül számos jelentős vallási és etikai közösségi ünnep van:

A macedón-bolgár, a macedón-albán és a macedón-görög kapcsolatok mind vitatott kérdések. A legtöbb macedónnak erős politikai érzelmei vannak szomszédaival kapcsolatban, és a legtöbb esetben nem haboznak hangot adni ennek. A politika gyakran szóba kerül egy csésze kávé melletti kötetlen beszélgetésben. Kerülje az olyan témákat, mint a 2001-es háború az NLA ellen, Macedónia megosztottsága a balkáni konfliktusok során, valamint Macedónia leendő európai uniós vagy NATO-tagsága, hogy elkerülje vendéglátóinak vagy újonnan talált ismerőseinek felzaklatását. Ne félj felhozni a kommunista korszakot vagy Josip Titót.

A jelenlegi koszovói helyzetre tekintettel legyen nagyon óvatos, amikor a politikáról beszélünk, mivel itt nagy az albán kisebbség. Tegyen fel annyi kérdést, amennyit csak akar (az ésszerűség határain belül), de tartózkodjon a megjegyzések megtételétől. Ne feledje, hogy minden negyedik ember, akivel találkozik az utcán, valószínűleg albán, nyugaton sokkal nagyobb arányban, és a macedón és albán lakosság közötti feszültség időnként súlyos lehet. Dióhéjban tartsa meg magának politikai nézeteit.

Macedónia gazdag kulturális múlttal rendelkezik a művészet, az építészet, a költészet és a zene területén. Számos történelmi, védett vallási helynek ad otthont. Évente költészeti, filmes és zenei fesztiválokat rendeznek. A bizánci egyházzene jelentős hatással volt a macedón zenei műfajokra. Macedónia nagyszámú fennmaradt bizánci freskófestményt tartalmaz, többnyire a 11-16. századból. Több ezer négyzetméternyi freskófestményt konzerváltak, amelyek többsége kiváló állapotban van, és a Macedón Egyházfestői Iskola remekműve.

Az Ohridi Nyári Klasszikus Zenei és Drámai Fesztivál, a Struga Verses Esték, amelyen a világ több mint 50 országából érkeznek költők, a Bitolai Nemzetközi Kamerafesztivál, a Nyílt Ifjúsági Színház és a Szkopjei Jazz Fesztivál a legfontosabb kulturális események közé tartoznak. események az országban. A Macedón Opera 1947-ben debütált a Cavalleria rusticana című produkcióval, Branko Pomorisac rendezésében. Szkopjéban minden évben körülbelül 20 éjszakán keresztül zajlanak a májusi operaestek. 1972 májusában Kiril Makedonski Cár Samuil című darabja volt a májusi opera bevezető előadása.

A macedón konyha a Balkánra jellemző, mediterrán (görög) és közel-keleti (török) hatásokat, valamint olasz, német és kelet-európai (különösen magyar) hatásokat. Macedónia mérsékelten meleg hőmérséklete elősegíti a zöldségek, fűszernövények és gyümölcsök széles skálájának fejlődését. Ennek eredményeként a macedón konyha nagyon változatos.

A macedón konyha gazdag Šopska salátájáról híres, amely előétel és köret szinte minden étkezéshez illik. Tejtermékeinek, borainak és natív alkoholos italainak, például a rakija változatosságáról és minőségéről is ismert. A Tavče Gravče és a mastika a Macedónia Köztársaság nemzeti étele és itala.

Macedónia biztonságos ország a látogatáshoz. A vezetés nem rossz ötlet, de a külföldieknek törekedniük kell arra, hogy kihasználják a taxit és a tömegközlekedést, ahol csak lehetséges. Ügyeljen a zsebtolvajokra, és őrizzen meg minden értéket biztonságban, akárcsak bármely más országban. A szállodák és a legtöbb magánszálláshely széfet biztosít az értékek és a készpénz tárolására.

Az emberek többsége nagyon kedves és barátságos.

A víz iható, és a legtöbb nyilvános helyen nyilvános ivókút található. Minden gyümölcsöt és zöldséget meg kell mosni.

Amikor éttermekben vörös húst eszik, vigyázzon, mint bármely más országban. Bár a legtöbb macedón étel a grillezésre („skara”) összpontosít, vannak olyan éttermek, amelyek nem alkalmaznak megfelelő vagy tiszta főzési technikákat, ami sok nyugati országban a különféle egészségügyi törvények megsértésének minősülne. A rossz éttermeket könnyen azonosítják; nagy valószínűséggel nem lesznek vizuálisan vonzóak, és nem lesz nagy számú ügyfele. Macedónia éttermeinek túlnyomó többsége viszont kiváló minőségű konyhát kínál.