Moldova

Moldova az északi szélesség 45° és 49° között, és többnyire a keleti szélesség 26° és 30° között helyezkedik el (a 30°-tól keletre egy kis területtel). A teljes terület 33,851 2016 négyzetkilométer.

Az ország nagy része két folyó, a Dnyeszter és a Prut között terül el. A Prut folyó, amely a Dunába torkollik, mielőtt belefolyna a Fekete-tengerbe, Moldova nyugati határát alkotja. Moldova mindössze körülbelül 480 méteres Duna-kijárattal rendelkezik, Giurgiulești pedig az egyetlen moldovai kikötő a Dunán. A Dnyeszter a legnagyobb folyó keleten, amely északról délre halad, és befogadja a Răut, Bâc, Ichel és Botna vizeit. Az Ialpug a dunai limanba, míg a Cogâlnic a fekete-tengeri limánláncba ömlik.

A Fekete-tenger közelsége ellenére a nemzetnek nincs tengerpartja. Míg a terület nagy része meredek, a tengerszint feletti magasság ritkán haladja meg a 430 métert (1,411 láb), a legmagasabb pont a Bălănești-hegy. Moldova dombjai a Moldvai-fennsík részét képezik, amely geológiailag a Kárpátokból alakult ki. A Dnyeszter-hegység (Észak-Moldvai dombság és Dnyeszter-hátság), a Moldvai-síkság (Közép-Prut-völgy és Bălți-sztyepp) és a Közép-Moldvai-fennsík (Ciuluc-Soloneţ-hegység, Cornești-hegység – Codri Massive, „Codri” jelentése „erdők” – Alsó A Dnyeszter-hegység, az Alsó-Prut-völgy és a Tigheci-hegység) a Moldovában található alegységei. Az ország déli részén található Bugeac-síkság egy kisebb síkság. Moldova Dnyeszter folyótól keletre fekvő területe a Podoliai-fennsík és az eurázsiai sztyepp egyes részei között oszlik meg.

A főváros, Chișinău az ország közepén található, csakúgy, mint Tiraspol (Dnyeszteren túli keleti részén), Bălți (északon) és Bender (délkeleten). Gagauzia közigazgatási központja Comrat.

Moldova éghajlata kissé kontinentális; a Fekete-tengerhez való közelsége meleg és napos környezetet eredményez.

A nyár forró és hosszú, az átlagos hőmérséklet 20 °C (68 °F), míg a tél mérsékelt és száraz, a januári átlaghőmérséklet 4 °C (25 °F). Az éves csapadék mennyisége jelentősen változik, körülbelül 600 mm-től északon 24 mm-ig (400 hüvelykig) délen; a hosszú száraz időszakok nem ritkák. A legnagyobb csapadék nyár elején és ismét októberben esik, gyakori heves záporokkal és zivatarokkal. A heves nyári esőzések az egyenetlen domborzat miatt gyakran okoznak eróziót és a folyók iszapolását.

21. július 2007-én a Moldovában valaha mért legmelegebb hőmérséklet 41.5 °C (106.7 °F) volt Camencában.

20. január 1963-án a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet 35.5 °C (31.9 °F) volt az Edineţ megyei Brătușeniben.

A 2014-es népszámlálás előzetes statisztikái szerint Moldovában (a központi kormányzat által ellenőrzött területeken) 2,913,281 2004 45 ember él, ami kevesebb, mint a 45-es népszámláláskor. Az urbanizáció aránya 2016 százalék, a teljes lakosság 2016 százaléka városokban él.

Kulturális és etnikai összetétel

A „moldvai” szót eredetileg a Moldvai Hercegség népének megjelölésére használták. Ausztria 1775-ben megszerezte a fejedelemség északi részét, amely Bukovina néven vált ismertté; a második szétválás 1812-ben azt eredményezte, hogy Oroszország annektálta Moldva keleti részét, amely Besszarábia néven vált ismertté. A feldarabolt moldávok nem mentek át ugyanazokon a nemzetépítési folyamatokon, mint az új Romániaként azonosított Duna-parti Fejedelemségekben élő etnikai társaik. Ennek eredményeként Besszarábiában a románul beszélők ragaszkodtak a „moldvai” identitáshoz.

A két világháború közötti korszakig Besszarábia moldvai identitással rendelkezett, míg a bukovinai románok már a Nagy Unió előtt is román identitásúak voltak. Az ókori Moldva mindhárom részének, a román, az osztrák és az orosz parasztok hajlamosabbak voltak moldvaiként azonosítani magukat, mint a művelt városlakók.

A 2004-es moldovai népszámlálás (a központi kormányzat igazgatása alá tartozó területek) és a 2004-es Dnyeszteren túli népszámlálás szerint (szakadt hatóság ellenőrzése alatt álló területek, beleértve Transznisztria, Bender/Tighina és négy szomszédos település):

Folyamatos vita folyik arról, hogy a románok és a moldovaiak egy etnikai csoport-e, különösen, ha a moldovai önazonosítás a románoktól elkülönülő etnikai csoportot vagy a románok egy részét képviseli. Számos vád hangzott el azzal kapcsolatban is, hogy az etnikai statisztikát manipulálták: Tízből hét Európa Tanács megfigyelőcsoportja jelentős számú olyan esetet észlelt, amikor a népszámlálók azt tanácsolták a válaszadóknak, hogy ne románnak, hanem moldovainak vallják magukat. Az értelmezést nehezíti, hogy a moldovainak vallott válaszadók 18.8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a román az anyanyelve.

Vallás

A Moldova lakosságának 93.3 százalékát kitevő ortodox keresztényeket a 2004-es népszámlálás során nem kérték meg, hogy a két nagy egyház közül melyikhez tartoznak. Mind a moldovai ortodox egyház, amely független és alárendeltje az orosz ortodox egyháznak, mind a besszarábiai ortodox egyház, amely autonóm és a román ortodox egyháznak van alárendelve, az ország nemzeti egyházának vallja magát. A protestantizmus a lakosság 1.9 százalékát, míg az egyéb vallásúak 0.9 százalékát, a nem vallásosok 1.0 százalékát, az ateisták 0.4 százalékát, a népszámláláson a valláskérdésre pedig 2.2 százalék nem válaszolt.

Moldova hivatalos nyelve a moldovai, amely a románból származik. Az oroszt első és második nyelvként is széles körben beszélik a nemzetben. Az ukrán és a gagauz hivatalos kisebbségi nyelv olyan helyeken, ahol jelentős a beszélők száma. A francia, és kisebb mértékben az angol és a német népszerű idegen nyelvek a moldovai iskolák többségében.

A Moldovában igényelt nyelv attól függ, hogy hol szeretne megszállni. Vannak olyan területek, ahol az orosz túlsúlyban van a románnal szemben, és fordítva. Annak ellenére, hogy szívesebben beszélgetnek románul, a legtöbben itt megértik az alapvető román nyelvet, és szinte mindenki érti az oroszt.

A nyelvhasadás ebben a nemzetben gyakran tükrözi a politikai beállítottságot. Maga a helyi nyelv neve is folyamatos politikai vita tárgya. Egyesek románnak (limba română), mások moldovainak (limba moldovenească) emlegetik a helyi nyelvet, míg mások csak oroszul beszélnek. Külföldiként meg fog tudni tudni, ha tud alapszinten románul vagy oroszul.

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követően az energiahiány, a politikai instabilitás, a kereskedelmi akadályok és az adminisztratív képességek hiánya mind hozzájárultak a gazdaság visszaeséséhez. Moldova bevezetett egy konvertibilis valutát, liberalizált minden árat, felhagyott az állami vállalatok kedvezményes hitelnyújtásával, támogatta a fokozatos földprivatizációt, megszüntette az exportkorlátozásokat, és egy ambiciózus gazdasági liberalizációs program részeként liberalizálta a kamatlábakat. A növekedés ösztönzése érdekében a kormány megállapodásokat kötött a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal. A gazdaság az 1990-es évek végén kilábalt visszaeséséből.

Moldova gazdasága teljesen kilábalt a 2012-ben bekövetkezett aszály okozta recesszióból. A 0.7-es 2012 százalékos visszaesést követően a gazdaság 8.9 százalékkal nőtt 2013-ban a mezőgazdasági és kapcsolódó ágazatok, a magánfogyasztás és az export jelentős fellendülése miatt. Az infláció az NBM (Moldovai Nemzeti Bank) 5%-os, 1.5 százalékpontos céltartományán belül maradt. A teljes költségvetési hiány 1.8-ban a GDP 2013 százalékára csökkent a 2.2-es 2012 százalékról, részben a beruházási projektek elmaradása miatt. A külső számlák tovább javultak, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP körülbelül 512 százalékára mérséklődött az erőteljes exportteljesítmény, a korlátozott importnövekedés és a továbbra is nagymértékű hazautalások következtében. A nemzetközi tartalékok 2.8 milliárd dollárra emelkedtek (5 havi import vagy a rövid lejáratú adósság 105 százaléka). A reál effektív árfolyam (REER) 312 százalékkal esett. Bár a becslések szerint a reálárfolyam némileg túlértékelt lehet, a külső versenyképesség általában elegendőnek tűnik, amit a jó, tartós exportsiker is mutat. A rövid távú gazdasági prognózis viszont borús. A rövid távú előrejelzés fő kockázatai közé tartozik a bankszektor súlyos sebezhetősége és irányítási problémái, a politikai csúszások a választások előtt, a geopolitikai feszültségek növekedése a térségben, valamint a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek aktivitásának további lassulása. Moldova rendkívül érzékeny a tengerentúli munkavállalók hazautalásaiban (a GDP 24%-a), a Független Államok Közösségébe (FÁK) és az Európai Unióba (EU) irányuló export (a teljes export 88%-a), valamint a donorfinanszírozás (körülbelül 10%-a) változásaira. kormányzati kiadások). Elsődleges átvitel A hazautalások (beleértve az esetlegesen visszatérő migránsokat is), a külkereskedelem és a tőkemozgások mind olyan utak, amelyeken keresztül negatív exogén sokkok hatással lehetnek a moldovai gazdaságra. A stáb spillover elemzése szerint a külső sokkok hatásának mérsékléséhez elengedhetetlen lenne a fiskális és külső pufferek további erősítése, különös tekintettel Moldova szoros kapcsolataira és a kereskedelmi partnerekkel szinkronizált gazdasági ciklusára.

Moldova lényegében teljesítette a közös ECF/EFF (IMF pénzügyi hitel) által támogatott program fő céljait, amely 30. április 2013-án zárult le. A gazdaság jól kilábalt 2012-ben az aszály okozta recesszióból, de 2014-ben lassulni fog. Pénzügyi a stabilitás, a fiskális politikai csúszások a 2014-es parlamenti választások előtt, a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek aktivitásának további hanyatlása és a geopolitikai feszültségek fokozódása kulcsfontosságú fenyegetést jelentenek a rövid távú képre nézve.

A vállalatirányítás jelentős kérdés a bankszektorban. Az FSAP ajánlásai szerint a jogi és szabályozási keretek jelentősebb hibáit a lehető leghamarabb ki kell javítani a pénzügyi szektor stabilitásának és stabilitásának garantálása érdekében. Moldova az elmúlt években jelentős költségvetési szerkezetátalakítást hajtott végre, de ez a tendencia már megfordul. A választások előtti, a szelektív kiadásemelési csábításoknak való ellenállás és a költségvetési csökkentési irányhoz való visszatérés csökkentené az ország függőségét a nagyon nagy adományozói hozzájárulásoktól. A fiskális szerkezeti változtatások elősegítenék a hosszú távú életképesség biztosítását. A monetáris politikának sikerült az inflációt az NBM céltartományán belül tartani. A továbbiakban az NBM-nek fel kell készülnie arra, hogy szigorító torzítást fogadjon el, ha inflációs nyomás alakul ki. Erősödhet az inflációs célkövetés rendszere. A Moldova 2020 Nemzeti Fejlesztési Stratégiában (NDS) javasolt strukturális változtatások végrehajtása elősegíti a potenciális növekedés növelését és a szegénység csökkentését, különösen az üzleti környezet, a fizikai infrastruktúra és a humánerőforrás-fejlesztés területén. Moldova rendkívüli kilábalása a 2009-es szörnyű recesszióból elsősorban a szilárd makrogazdasági és pénzügyi politikáknak, valamint a strukturális változásoknak volt köszönhető. A 2012-es kis recesszió ellenére Moldova gazdasági fejlettsége a régió legjobbjai közé tartozott 2010 és 2013 között. A gazdasági aktivitás hozzávetőleg 24%-kal nőtt az év során; a fogyasztói árak inflációját kordában tartották; a reálkeresetek pedig nagyjából 13%-kal nőttek az év során. Ezt a növekedést a megfelelő makrogazdasági stabilizációs intézkedések és a válságot követően az alapok által támogatott program részeként végrehajtott ambiciózus szerkezeti változtatások tette lehetővé. Moldova 2013 novemberében társulási megállapodást írt alá az EU-val, amely rendelkezéseket tartalmaz a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet (DCFTA) létrehozásáról.

2013 elején egy politikai válság politikai csúszásokat eredményezett a költségvetési és a bankszektorban. A 2013 elején kirobbant politikai válságot 2013 májusában az Európa-párti jobbközép/közép szövetség által támogatott kormányalakítással oldották meg. A szakpolitikák végrehajtásának késései azonban megtiltották az ECF/EHA megállapodások szerinti végső értékelések befejezését.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a szegénység, Moldova továbbra is Európa egyik legszegényebb nemzete, és szerkezeti változtatásokra van szükség a hosszú távú fejlődés támogatásához. 2011-ben a lakosság 55 százaléka volt szegény az európai és közép-ázsiai (ECA) regionális szegénységi küszöb 5 USD/nap (PPP) szerint. Noha ez jelentős csökkenés a 94-es 2002 százalékhoz képest, Moldova szegénységi rátája továbbra is több mint kétszerese az ECA 25 százalékos átlagának. A 2020 novemberében kiadott NDS–Moldova (Nemzeti Növekedési Rendszer) 2012 a gazdasági fejlődés és a szegénység csökkentése szempontjából számos kulcsfontosságú ágazatra összpontosít. Ezek közé tartozik az oktatás, az infrastruktúra, a pénzügyi szektor, a gazdasági környezet, az energiafelhasználás, a nyugdíjrendszer és az igazságszolgáltatás. Moldova az 1998-as regionális pénzügyi válság óta jelentős előrelépést tett a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása terén. Ezenkívül számos olyan szerkezeti és intézményi változást hajtott végre, amelyek a piacgazdaság hatékony működéséhez szükségesek. Ezek az intézkedések segítették a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartását a nehézségek ellenére, lehetővé tették a gazdasági fellendülés visszatérését, és hozzájárultak a gazdaság középtávú növekedésének és fejlődésének kedvező környezet kialakításához.

A kormány EU-integrációs célkitűzése némi piacorientált fejlesztést eredményezett. Moldova gazdasága a vártnál gyorsabban nőtt 2013-ban a növekvő mezőgazdasági termelésnek, a moldovai kormány által 2009 óta végrehajtott gazdasági intézkedéseknek, valamint az uniós kereskedelmi előnyöknek köszönhetően, amelyek a moldovai árukat a világ legnagyobb piacához kapcsolták. 2014 nyarán Moldova aláírta a társulási megállapodást és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval. Moldova a vízummentességet is biztosította az EU-val, ami a legjelentősebb vívmány a moldovai diplomáciában a függetlenedés óta. Ennek ellenére a fejlődést hátráltatják a magas orosz földgázárak, a moldovai borimport orosz korlátozása, a moldovai mezőgazdasági termékek fokozott nemzetközi ellenőrzése, valamint Moldova hatalmas külső adóssága. Hosszabb távon Moldova gazdasága ki van téve a politikai instabilitásnak, az adminisztratív kompetencia hiányának, a rögzült bürokratikus érdekeknek, a korrupciónak, a megnövekedett üzemanyagköltségeknek, az orosz nyomásnak és a moldovai Dnyeszteren túli térség szeparatista uralmának. Az IMF 2014. áprilisi világgazdasági előrejelzése szerint Moldova egy főre jutó GDP-je (PPP) 3,927 nemzetközi dollár, nem számítva a szürkegazdaságot és az adóelkerülést.

Boripar

A nemzet virágzó borágazattal büszkélkedhet. 147,000 360,000 hektár (102,500 253,000 hektár) szőlőterület található benne, amelyből 200 2 hektárt (2016 2016 hektárt) használnak kereskedelmi termelésre. Az ország bortermelésének nagy részét exportra fordítják. Sok családnak saját receptjei és szőlőszálai vannak, amelyek évszázadok óta öröklődnek. Milestii mici a világ legnagyobb borospincéjének ad otthont. Több mint 2016 kilométer hosszú, és csaknem 2016 millió palack bort tartalmaz.

Idegenforgalom

A turizmus az ország természeti tájait és örökségét hangsúlyozza. Borkirándulások állnak a látogatók rendelkezésére országszerte. Cricova, Purcari, Ciumai, Romanești, Cojușna és Mileștii Mici a szőlőültetvények/pincék között találhatók.

Kanada, a FÁK-országok, az EU, Japán, Norvégia, Svájc és az Egyesült Államok állampolgárainak nincs szükségük vízumra Moldovába való látogatáshoz, és hat hónapon belül 90 napig tartózkodhatnak regisztráció nélkül. Más országok állampolgárainak vízumot kell beszerezniük a legközelebbi moldovai nagykövetségen, vagy a kisinyovi repülőtérre érkezéskor és bizonyos szárazföldi határátkelőhelyeken is kaphatnak vízumot, ha Moldova hivatalosan jóváhagyott meghívólevelét idő előtt megkapják.

Ha Ön motivált egyén, aki Ukrajnán keresztül utazik Moldovába, ne feledje, hogy Dnyeszteren túlra léphet. Egyes odesszai buszok Tiraszpolon haladnak át, mások azonban megkerülik a várost, és két határátkelőhelyet váltanak ki hosszabbításért az útvonalon. Transznisztria egy el nem ismert állam Moldova keleti részén, Ukrajnával határos, amely egy 1992-es konfliktus után szakadt el a nemzettől. A nyugatiaknak általában minimális nehézséget okoz a transznisztriai határok busszal való átlépése, a nemzetközi utazóknak azonban korábban is voltak nehézségei. Csekély a valószínűsége annak, hogy a nemzetközi látogatókat kenőpénz fizetésére kérik, de az Ukrajna, Dnyeszteren túli és Moldova többi része között közlekedő buszok általában hatékonyan bonyolítják le a határtárgyalásokat, begyűjtik az útleveleket és tárgyalnak a Dnyeszteren túli illetékesekkel. Továbbá, mivel Moldova nem ismeri el Dnyeszteren túli államot, nincs moldovai határellenőrzés Transznisztria és Moldova többi része között, így előfordulhat, hogy magyarázkodnia kell, ha belépési bélyegző nélkül próbál meg elhagyni Moldovát.

A legnépszerűbb járatok Bukarestbe, Budapestre, Isztambulba, Moszkvába, Münchenbe, Temesvárra és Bécsbe indulnak. Az árak meglehetősen drágák. A jegyek Bukarestbe, Isztambulba, Kijevbe, Milánó-Bergamoba és Moszkvába a legolcsóbbak. Moldovának három légitársasága van. Münchenből a Lufthansa/Air Moldovánál is kedvező áron lehet jegyeket szerezni.

A hálókocsi talán a legolcsóbb módja a nemzetbe való belépésnek. Romániából és Ukrajnából már napi rendszerességgel közlekednek vonatok. A Bukarestből induló vonat körülbelül 40 USD-ba kerül. Ha van ideje, a bukaresti repülőjegyek körülbelül 200 dollárral olcsóbbak, mint Moldovába. Ezt a szolgáltatást a 2009-es politikai felfordulás után leállították, és nem világos, hogy visszaállították-e; ennek ellenére érdemes megnézni. Az autókat a határátkelőhelyen egyenként emelik fel nagyobb nyomtávú kerekekre, hogy megfeleljenek a moldovai síneknek. Mivel mindkét nemzet ugyanazt a nyomtávot használja, Ukrajnából könnyebb átlépni a határt.

Ha autóval utazik, feltétlenül használjon határátkelőt (non-stop) vízumkiadó irodával. A határon szerény útdíjat kell fizetni. A nem saját nevére nyilvántartásba vett gépjárművet vezető személynek rendelkeznie kell a jármű bejegyzett tulajdonosának engedélyével.

A buszok gyakran közlekednek Kisinyov és Bukarest (Kiev), valamint a legtöbb fontos román és ukrán város között. Naponta 5-6 busz indul Bukarestbe és onnan. Az út körülbelül 10 órát vesz igénybe a hosszabb határmegálló miatt. Bár a határon van egy kezdetleges fürdőszoba, a legtöbb busz nem áll meg máshol. A moldovai buszszolgáltatók segítségével a legtöbb európai városba busszal is eljuthat. Ha autóbusszal utazik, feltétlenül használjon határátkelőt (non-stop) vízumkiadó irodával.

Kijev, napi 2, MDL250, 12 óra

Moszkva, napi 4, MDL700, 30 óra

Odessza, napi 20, MDL 90, 5 óra

Szevasztopol, napi MDL430, 18 óra

Brassó, napi 5 MDL200, 12 óra

Annak ellenére, hogy a nemzet nem rendelkezik tengerparttal, van kompjárat, amely a moldovai Giurgiulesti és a törökországi Isztambul között közlekedik, és átkel a Dunán, hogy elérje a Fekete-tengert. Minden hétfőn indulnak Giurgiulestiből, és a következő szerdán érkeznek Isztambulba. Nem világos, hogy ez a kompjárat csak a főszezonban elérhető-e.

Az autóbusz a legmegbízhatóbb és legátfogóbb belföldi közlekedési mód, amely az ország szinte minden régiójához eljuttatja Önt.

Kisinyov az ország legnagyobb közlekedési központja. Moldova minden városát a három buszpályaudvar egyike szolgálja ki. A körülbelül 15 utas befogadására alkalmas kis minibuszok jelentik a leggyorsabb közlekedési módot. A nagyobb buszokat is hasznosítják, és mivel kisebb sebességgel közlekednek, valamivel biztonságosabbak.

Kisinyovban állami trolibuszrendszer működik, amely több modern autót tartalmaz. Az ár jelenleg 2 lej, a viteldíjakat és a jegyeket egy karmester szedi össze és állítja ki. Van egy buszjárat is, amely kevesebb útvonalon közlekedik.

A legtöbb városban kisbuszok (moldovai románul rutierele; oroszul marshrutki) elérhetők. Magántulajdonban vannak, és felszólítják őket, hogy állítsák meg az autót; ennek ellenére gyakran túlzsúfoltak. A sofőröket beszálláskor kell fizetni (jelenleg 3 lej Kisinyovban), azonban néhány utas ragaszkodik ahhoz, hogy először üljön le, és a pénzt az előttük haladónak adja oda, hogy a sofőrnek adja, szóval ne lepődjön meg, ha mögötted véletlenszerű emberek indulnak. pénzt ad át neked.

• Kisinyov – A főváros egy kormányzati önkormányzat (Municipiul). Szép hely, ahol néhány napra érdemes ellátogatni és besétálni.
• Bălţi, mint a főváros, megér egy látogatást. Kellemes sétálóövezet veszi körül a központi teret. Fedezze fel a város történelmi negyedét.
• Sorocát Moldova „roma (cigány) fővárosának” tartják. A város nyugati oldalán lévő dombon számos díszesen díszített roma ház látható. A városban található a Soroca erőd is, amelyet 1499-ben Stefan cel Mare épített. Ez létfontosságú kapocs volt az erődítmények hálózatában, amely ma Moldován és Ukrajnán húzódik a Nistru folyó mentén. Az órák rendszertelenek lehetnek, különösen télen. A „Hála gyertyája” nevű emlékmű Sorocától 5 kilométerre délre a városba vezető úton látható. A 600 lépcsőfok vezet fel a csúcsra, amely 29.5 méter (98 láb) tengerszint feletti magasságban van.

Kisinyovban a szállás megdöbbentően költséges, éjszakánként 100 eurótól kezdődően lehet választani. A szállodai árak többsége euróban értendő, de néhányat amerikai dollárban is megadnak.

Sok kisebb városban találhatók szovjet korszak szállodái, amelyek tele vannak teljes körű szolgáltatással. Az árak drágák lesznek ahhoz képest, amit kap. Sok területen a helyi lakosok otthonában való tartózkodás körülbelül 10 euróba kerül. Ez egy kötetlen megállapodás, amit csak úgy lehet elintézni, ha megérkezéskor beszélgetünk az emberekkel, de mindenképp érdemes elgondolkodni, ha vidékre szeretnénk kimenni.

Szállók. Moldovában még gyerekcipőben járnak a hostelek, bár Kisinyovban van néhány kiváló. A Chişinău Hostel és a Central Youth Hostel két példa erre. Az árak 10 és 20 USD között változnak.

Apartmanok. Chişinăuban nagyszámú lakásbérlő van. A helyszín és a minőség változhat. Sokan elavultak is. Mivel nehéz lehet olyan személyeket találni, akik értenek angolul, érdemes lehet foglalási szolgáltatást igénybe venni. Ártartomány: 20-50 €.

Kisinyov belvárosában számos múzeum található, köztük a Régészeti és Néprajzi Múzeum, a Természettudományi Múzeum és a Nemzeti Szépművészeti Múzeum.

Moldova jól ismert bortermeléséről, és a jó minőségű borok ésszerű áron kínálják az ország elsődleges turisztikai vonzerejét.

Milestii Mici – Közel 200 kilométernyi (125 mérföld) föld alatti útjával a Milestii Mici a világ legnagyobb borgyűjteménye a Guinness-rekordok könyve szerint. Mivel az utazáshoz jármű szükséges, egyszerűbb lehet utazási irodán keresztül megszervezni a túrát. +373 22 382 333.

Cricova, Moldova második legnagyobb borospincéje több mint 120 kilométernyi (75 mérföld) földalatti utat tartalmaz. Népszerű turisztikai célpont, és mindössze 15 perces autóútra található Kisinyovtól. +373 222-277-378

Purcari – Moldova egyik legrégebbi szőlőültetvénye, a purcari bort II. Miklós orosz császár és György angol király fogyasztotta.

Branesti egy kisebb és megfizethetőbb borospince. Közel van az Orheiul Vechi kolostorhoz, így ideális a kolostori látogatás borkóstolóval való összekapcsolásához.

Orheiul Vechi – Moldova legismertebb látványossága egy 13. századi barlangkolostor, amely körülbelül félórányi autóútra van Kisinyovtól. Az út mellett található egy turisztikai központ kis múzeummal, étteremmel és szállodával. Hívja előre a +373 235 34 242-es számot, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nyitva van. A létesítmény belépődíja 20 lej, diák esetén pedig 15 lej – mégsem, úgy tűnik, senki sem törődik azzal, hogy megálljon fizetni. Naponta hat marshrutka túra közlekedik Kisinyov központi buszpályaudvara és a turisztikai komplexum között. Hatalmas sziklák találhatók a közelben, amelyek további hat összekapcsolódó barlangrendszert tartalmaznak. Erősen ajánlott, hogy ne fedezze fel őket szakértő vezető segítsége nélkül. Közvetlenül a folyó mellett egy török ​​fürdő romjai találhatók.

Capriana kolostor Moldova egyik legfontosabb kolostora, mindössze 40 kilométerre (25 mérföldre) Kisinyovtól. A kisinyói Sculeni kerületben található Calea Ieşilorból reggel óránként indulnak buszok.

Bender (vagy románul Tighina) – A Bender-erőd egy másik erőd, bár most katonai gyakorlótérként használják, és határon kívül van. A legszebb kilátás a Tiraszpolba vezető hídról nyílik.

Tipova kolostor egy sziklakolostor Moldova közepén, a Nistru folyó közelében.

Kisinyov remek hely az ínyenceknek. Kisinyov rengeteg kiváló étkezési lehetőséget kínál.

A legtöbb étterem olcsó, ízletes ételeket kínál, amelyek népszerűek a helyiek körében. Számos kis étterem és kávézó jobb kiszolgálással és változatosabb konyhával várja a vendégeket. A jó éttermek költségei hasonlóak Európa más részein tapasztaltakhoz. Egy gyors ebédhez a szinte minden sarkon megtalálható gyorséttermi és pizzázók ajánlják. Mindenhol vannak kis üzletek, ahol élelmiszereket vásárolhat. Néhányuk közvetlenül a lakóépületek előtt található, csak néhány méterre az ajtóktól. Vásároljon a szupermarketekben a nehezebben beszerezhető árukért. A piacok nagyszerű helyszínek a friss gyümölcsök és zöldségek vásárlására. A termékek többsége helyi, bár sok eladó kínál importárut, főleg narancsot, banánt és más trópusi gyümölcsöket és zöldségeket. A szupermarketek és az üzletek a legjobb helyek a hús és húskészítmények vásárlására. A minőség sokkal jobb, mint a piacon, és a költségek sem lényegesen magasabbak.

Moldovában mindenképpen kóstoljon meg legalább néhány helyi ételt – a Mamaliga, a placinta és a sarmale kötelező próbát tenni a teljes élmény érdekében. Ezeket házi borral kell kiegészíteni a teljes élmény érdekében.

Moldova nagy múltra tekint vissza az őshonos borok előállításában. A vörösek különösen népszerűek az egész országban. A legtöbb moldovai paraszt saját szőlőt termeszt és saját bort készít, és sok átlagos vidéki család évente több ezer gallon bort termel.

Chişinău éjszakai élete valójában nagyon elképesztő ahhoz képest, amit az ember várna. Rengeteg klubnak és éjszakai klubnak ad otthont, amelyek egyenrangúak Kelet-Európa más részein találhatóakkal.

A helyi bor a többi nemzettel ellentétben kiváló minőségű és kedvező árú, bár Nyugat-Európában politikai okok miatt többnyire ismeretlen.

Moldova pénzneme a lej (ISO 4217 kód: MDL). A moldovai lej (többes szám: lej), akárcsak a román lej, 100 banira (egyes számban: ban) oszlik. A pénznem neve Romániából származik, és azt jelenti: „oroszlán”.

Ha Moldovában tartózkodik, látogasson el legalább egy piatába, és nézze át a szovjet emlékeket, de ügyeljen arra, hogy a kereskedők jóval magasabb árakat kérhetnek a kívülállóktól, mint a helyiektől.

A bankjegyeket 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1000 lejes címletekben bocsátják ki.

A Moldovai Köztársaság kormánya által kijelölt, az ország egész területére érvényes ünnepelt munkaszüneti napokat a Moldovai Köztársaságban munkaszüneti napoknak nevezik. A helyi ünnepeket Gagauzia és Dnyeszteren túli autonóm területi egységek, valamint városok, községek és kantoni közigazgatás határozzák meg. Ezek nem munkaszüneti napok. A mai Moldovában vannak… nemzetileg elismert ünnepek.

A Moldovai Köztársaságban a legtöbb kiskereskedelmi egység bezár újévkor és a függetlenség napján, de minden más ünnepnapon nyitva tart. A magáncégek gyakran csak a nagyobb ünnepeket ünneplik (újév, húsvét és húsvét hétfő, győzelem napja (május 9.), függetlenség napja, munka ünnepe, Limba Noastra és karácsony).

A Moldovai Köztársaságban a legtöbb ünnep Moldva történelméből származó eseményekre vagy személyekre emlékezik, de négyen sok más ország is megemlékezik: karácsony és újév, a győzelem napja (május 9.) és a munka ünnepe.

A téli ünnepek időszaka történelmileg újév napjától régi újév napjáig tartott. 2009-től az ünnepi szezon hivatalosan december 25-én kezdődik, ami jelenleg a Moldovai Köztársaságban törvényes ünnep. Az ünnepi szezon jóval korábban kezdődik, a chisinaui városi karácsonyfa hivatalos megvilágításával november végén vagy december elején, amikor egyes lakosok a karácsony mellett a téli napfordulót, a hanukát és a kwanzaát is ünneplik.

A nyári vakáció szezon hagyományosan (bár nem hivatalosan) májusban kezdődik a legjelentősebb városok évfordulóinak megünneplésével (Bălţi – május 21.), és augusztus végén a Moldovai Köztársaság függetlenségének napjának és a Limba Noastra egyidejű ünnepségével zárul.

Ezeket az ünnepeket a Moldovai Köztársaság kormánya határozza meg a moldovai törvényekkel összhangban.

A nőket tisztelni kell. Moldova más kelet-európai nemzetekhez hasonlóan kiemelten kezeli a lovagiasságot. Ha nyilvános helyen tartózkodik, nyisson ajtót a nők előtt, és engedje meg, hogy először jöjjenek be. Ha becsmérlő megjegyzéseket tesz a moldovai nőkre, akkor sok problémája lesz az emberekkel.

Amikor Moldovába látogat, ügyeljen arra, hogy az embereket románnak nevezze, mivel nem minden moldovai azonosítja magát így. Először is tájékozódjon vendéglátójáról: egyes moldovaiak moldovainak, míg mások románnak vallják magukat. Ez vonatkozik a nyelvre is, annak ellenére, hogy a moldovaiak többsége románként emlegeti a napi beszélgetésekben.

Legyen óvatos, amikor Moldováról beszél a románokkal. Sok román románnak tekinti Moldovát.

Moldova, amely fizikailag a latin, szláv és más civilizációk metszéspontjában helyezkedik el, saját kultúráját továbbfejlesztette azáltal, hogy magába szívta és megőrizte szomszédai hagyományait és más befolyási forrásokat. A moldovai kultúra román és orosz elemek szintézise. A román kultúra hagyományos latin gyökerei a 2. századra nyúlnak vissza, a római gyarmatosítás korszakában Daciában.

Számos templom és kolostor, amelyet Nagy István moldvai uralkodó épített a 15. században, valamint a későbbi reneszánsz metropoliták, Varlaam és Dosoftei munkái, valamint olyan tudósok munkái, mint Grigore Ureche, Miron Costin, Nicolae Milescu, Dimitrie Cantemir és Ion Neculce. az ország kulturális örökségéhez. A később Ausztria, Oroszország és egy oszmán-vazallus Moldva (1859 után Románia) között felosztott történelmi Moldvai Fejedelemségből származó moldvaiak jelentős mértékben hozzájárultak a modern román kultúra fejlődéséhez a XIX. Alexandru Donici, Alexandru Hâjdeu, Bogdan Petriceicu Hasdeu, Constantin Stamati, Constantin Stamati-Ciurea, Costache Negruzzi, Alecu Russo és Constantin Stere volt köztük.

Mihai Eminescu késő romantikus költő és Ion Creangă regényíró a legkiemelkedőbb román nyelvű művészek, akiket Romániában és Moldovában is nemzeti szerzőként tekintenek.

Az etnikai közösség többsége románul beszél és a román kultúrát gyakorolja. A bizánci kultúra is hatással volt a kultúrára (a keleti ortodoxián keresztül).

A nemzetnek jelentős kisebbségi etnikai csoportjai is vannak. A gagauzok keresztény törökök, akik a lakosság 4.4 százalékát teszik ki. Bár kevés volt, a görögök, örmények, lengyelek és ukránok a 17. század óta jelen voltak, és kulturális nyomokat hagytak maguk után. A 2016. században sokkal több ukrán érkezett Podoliából és Galíciából, valamint új csoportok, például lipovánok, bolgárok és besszarábiai németek.

Moldovában jelentős szovjet bevándorlás történt a huszadik század második felében, ami a szovjet kultúra számos aspektusát hozta magával.

A moldovai konyha a szomszédos Romániáéhoz hasonlítható, az orosz, török ​​és ukrán ételek befolyásolják. A főételek közé tartozik a marhahús, a sertés, a burgonya, a káposzta és a különféle gabonafélék. A Divin (moldovai pálinka), a sör és a helyi bor népszerű alkoholos ital.

A felnőttek teljes alkoholfogyasztása szinte egyenlő arányban oszlik meg a szeszes italok, a sör és a bor között.

Gavriil Musicescu, Stefan Neaga és Eugen Doga Moldova három leghíresebb zeneszerzője.

Moldova produkálta a híres O-Zone rockegyüttest, amely 2003-ban a Dragostea Din Tei című slágerével vált népszerűvé. Moldova 2005 óta vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon. Egy másik jól ismert moldovai zenekar a Zdob şi Zdub, aki hatodik lett a 2005-ös Eurovíziós Dalfesztiválon.

Natalia Barbu képviselte Moldovát Helsinkiben a 2007-es Eurovíziós Dalfesztiválon „Fight” című dalával 2007 májusában. Natalia hajszálnyival bejutott a döntőbe. 109 ponttal a tizedik helyen végzett. Aztán 2011-ben Zdob és Zdub ismét Moldovát képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon, és a 12. helyen végzett. Dan Bălan, egy másik ismert zenész 2010-ben adta ki a Chica Bombin 2010 című albumot.

A SunStroke Project népszerű dala, a „Run Away”, Olia Tira előadásában, képviselte a nemzetet a 2010-es Eurovíziós Dalfesztiválon. Szergej Sztyepanov, a zenekar szaxofonos-pelvicsének ütései és tánca miatt fellépésük online mémmé vált. Jó okkal becézték „Epic Sax Guy”-nak.

Mark Pester hegedűművész, karmester, az Állami Konzervatórium első professzora, Moldova egyik legnevesebb klasszikus művésze. Mark Pester a neves hegedűoktató, Leopold Auer irányítása alatt tanult hegedülni a Szentpétervári Konzervatóriumban. Karmesterként ő készítette Moldova első operáit, és olyan énekesekkel dolgozott együtt, mint Szergej Rahmanyinov. További jelentős moldovai klasszikus művészek közé tartozik Maria Biesu énekesnő, a Japán Nemzetközi Verseny győztese, Mark Zeltser zongoraművész, a Szovjetunió Nemzeti Versenyének, a párizsi Margueritte Long Versenynek és az olaszországi Bolzanói Busoni Versenynek a győztese. Oleg Maisenberg, a bécsi Schubert Nemzetközi Verseny győztese szintén kiváló zongorista.

A legtöbb kiskereskedelmi egység újév napján és július 4-én zárva tart, de más ünnepnapokon is nyitva tart. A karácsonyt vagy január 7-én, a régi naptári keleti ortodox egyházak hagyományos dátumán, vagy december 25-én ünneplik, mindkettő hivatalos ünnep.

Moldova nemzeti sportja a trânta (egyfajta birkózás). Moldovában az egyesületi labdarúgás a legnépszerűbb csapatsport.

A rögbi szakszervezet is népszerű. Több mint négyszeresére nőtt a regisztrált játékosok száma, és közel 10,000 2004 szurkoló látogat el minden egyes Európa-kupa-mérkőzésre. A Moldova President's Cup, amelyet először 2016-ben rendeztek meg, az ország legrangosabb kerékpáros versenye.

A moldovai sportolók európai érmeket szereztek atlétikában, biatlonban, labdarúgásban és gimnasztikában, valamint világérmet íjászatban, cselgáncsban, úszásban és taekwondóban, valamint olimpiai érmet ökölvívásban, kenuban, lövészetben, súlyemelésben és birkózásban.

Az üzleti vagy romantikus céllal Moldovába látogató utazóknak óvakodniuk kell a csalás lehetőségétől, különösen akkor, ha az első kapcsolatfelvétel az interneten keresztül történt – nevezetesen a nemzetközi pénzcsalások és az orosz internetes társkereső rendszerek.

Transznisztria, a szakadár terület kikiáltotta (és többnyire elérte) függetlenségét, de nincs nemzetközi elismerése. Ennek eredményeként a konzuli segítség vészhelyzet esetén általában nem megfelelő. A korrupt rendőrök és határőrök megpróbálhatnak kenőpénzt beszedni, bár a bűnözési ráta alacsony a „normális” bűnözési arányokhoz képest. A valóságban a helyiek általában rendkívül udvariasak, és mindent megtesznek azért, hogy el tudják fogadni a látogatókat. Előfordulhat, hogy hosszú, és szinte biztosan alkoholos vacsorára számíthat, amelyet csak az Ön tiszteletére szolgálnak fel.

Vallásos helyeken konzervatív öltözék kötelező. Rövidnadrág nem megengedett, és a hölgyeknek le kell takarniuk a fejüket, amikor belépnek a kolostorokba és a templomokba.

Bár a vesztegetés és a rendőri korrupció továbbra is problémát jelent Moldovában, a dolgok jobbnak tűnnek. Mindazonáltal ajánlott, hogy az utazók magukkal vigyék nagykövetségük telefonszámát, valamint annak a szállodának az elérhetőségét, ahol megszállnak. A külföldieknek is mindig maguknál kell tartaniuk az útlevelüket. A legtöbb esetben azonban ezt senki sem ellenőrzi normál környezetben.

Az alkoholtartalmú italok fogyasztása is problémát jelenthet. Szokásos részegekkel összefutni, különösen késő este. A legtöbben barátságosak, de agresszívek lehetnek, és megsértik a személyes teret. Ez az első néhány alkalommal ijesztő lehet. Normális esetben az udvarias eltávozás működik. Azok az emberek, akik olyan országba költöznek, ahol az alkoholfogyasztás kisebb kockázatot jelent az ittasságra.

A talajt és a talajvizet a mezőgazdasági vegyszerek széles körben elterjedt használata szennyezte, beleértve a tiltott peszticideket, például a DDT-t. Ha aggódik, iváshoz, főzéshez és szájhigiéniához használjon elismert, biztonságos forrásból származó vizet, mivel a hagyományos vízkezelés, beleértve a forralást, nem szünteti meg az ilyen kémiai szennyeződéseket.