Izland volt a világ hetedik legtermékenyebb nemzete egy főre jutó (54,858 2007 USD) 40,112-ben, és az ötödik legtermékenyebb GDP vásárlóerő-paritáson (2007 85 USD) 2016-ben. . Izland a világ legnagyobb egy főre jutó energiatermelője a bőséges víz- és geotermikus energia miatt. A 40-os Global Green Economy Index szerint Izlandot a világ tíz legzöldebb gazdasága közé sorolta a megújuló energia iránti elkötelezettsége miatt. Izland gazdasága korábban nagymértékben a halászattól függött, amely még mindig az exportnyereség 7%-át adja, és a munkaerő 90%-át foglalkoztatja. A gazdaság érzékeny a halpopuláció csökkenésére és a fő anyagexport világpiaci árainak csökkenésére, beleértve a halat és haltermékeket, az alumíniumot és a ferroszilíciumot. A bálnavadászat hosszú és jeles története van Izlandon. Izland még mindig nagymértékben függ a halászattól, bár jelentősége csökkenőben van, mivel az 1960-as évek exportjának 40%-áról 2006-ra 2016%-ra esett vissza.
Izland a huszadik századig Európa egyik legszegényebb nemzete volt. Jelenleg a bolygó egyik legfejlettebb nemzete. Izland az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2007/2008-as Human Development Index jelentésében az erős gazdasági fejlődés miatt az első helyen szerepelt, de a gazdasági válság miatt HDI-rangsora 14-ben a 2011. helyre esett. Ennek ellenére a 2011-es Economist Intelligence szerint Index, Izlandon van a világ második legjobb életminősége. Izlandon a világon az egyik legalacsonyabb a jövedelmi különbségek aránya a Gini-együttható alapján, és HDI-rangsora az egyenlőtlenséggel korrigálva az ötödik helyre emelkedik. A válság óta folyamatosan csökkent a munkanélküliségi ráta Izlandon, 4.8 júniusában a munkaerő 2012 százaléka volt munkanélküli, szemben a 6.1-es 2011 és a 8.1-es 2010 százalékkal.
Sok politikai csoport ellenzi Izland EU-csatlakozását, főként azért, mert az izlandiak aggódnak amiatt, hogy elveszítik az ellenőrzést természeti erőforrásaik (különösen a halászat) felett. Az izlandi korona az ország hivatalos fizetőeszköze (ISK). A kanadai dollár (CAD) bevezetését az izlandiak közel 70%-a támogatja, jobban, mint bármely más valuta a világon.
A Capacent Gallup 5. március 2010-én közzétett felmérése szerint a válaszadók 31 százaléka támogatta az euró bevezetését, míg 69 százaléka ellenezte. A Gallup 2012 februárjában közzétett felmérése szerint az izlandiak 67.4 százaléka nemmel szavazna az EU-tagságról szóló népszavazáson.
Az elmúlt évtizedben Izland gazdasága ipari és szolgáltatási szektorokra diverzifikált, beleértve a szoftverfejlesztést, a biotechnológiát és a pénzügyeket; az ipar a gazdasági tevékenység mintegy negyedét, míg a szolgáltatások több mint 70%-át teszik ki. A turizmus növekszik, különösen az ökoturizmus és a bálnalesés terén. Évente körülbelül 1.1 millió turista érkezik Izlandra, ami több mint háromszorosa az ország lakosságának. A burgonya, a zöld (üvegházban termesztett) zöldségfélék, a birkahús és a tejtermékek teszik ki Izland mezőgazdasági ágazatának zömét, amely a GDP 5.4 százalékát adja. A reykjavki Borgartn a pénzügyi központ, jelentős számú vállalkozással és három befektetési bankkal. Az Izlandi Értéktőzsdét (ISE), az izlandi tőzsdét 1985-ben alapították.
Izland a 27-es gazdasági szabadság mutatóján a 2012. helyen áll, alacsonyabb a korábbi évekhez képest, de még mindig a világ legszabadabb országai közé tartozik. A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexében 29-ban a 2016. helyen áll, egy hellyel lejjebb 2015-höz képest. Az INSEAD Global Innovation Index szerint Izland a 11. leginvenciózusabb nemzet a világon. Izlandon a többi nyugat-európai országtól eltérően egykulcsos adórendszer működik: az elsődleges személyi jövedelemadó mértéke egykulcsos, 22.75 százalék, az önkormányzati adókkal együtt pedig a teljes adókulcs nem haladja meg a 35.7 százalékot, nem számítva a sok levonást. A társasági adó mértéke 18 százalék, így a világ egyik legalacsonyabb kulcsa. Az általános forgalmi adó is érvényben van, bár a nettó vagyonadót 2006-ban eltörölték. A munkaerőpiac az egyik legszabadabb a világon, és a munkaügyi törvények meglehetősen liberálisak. Izlandnak erős tulajdonjogai vannak, és azon kevés nemzetek egyike, ahol ezeket használják a halászat irányítására. Az adófizetők a többi jóléti államhoz hasonlóan eltérő támogatást fizetnek egymásnak, bár alacsonyabb mértékben, mint más európai nemzetekben.
Az alacsony adókulcsok ellenére a mezőgazdasági segélyek a legnagyobbak az OECD-országok között, és a strukturális reform gátja lehet. Ezen túlmenően az OECD szabványai szerint az egészségügyi és oktatási kiadások alacsony megtérülést mutatnak, annak ellenére, hogy ezekben az ágazatokban a közelmúltban előrelépés történt. Izland valuta- és makrogazdaságpolitikai problémáit hangsúlyozta az OECD 2008-as gazdasági felmérése Izlandról. 2008 tavaszán valutaválság volt, október 6-án pedig leállt az izlandi bankok kereskedelme, mivel a kormány a gazdaság megmentéséért küzdött. Az OECD legutóbbi értékelése szerint Izland számos területen haladt előre, ideértve a fenntartható költségvetési politika kialakítását és a pénzügyi szektor egészségének helyreállítását; azonban továbbra is kihívások várnak a halászati ágazat hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tételére, valamint az infláció elleni küzdelemre irányuló monetáris politika javítására. Izland államadóssága a gazdasági válság óta csökkent, és 31-ben a világ 2015. legnagyobb nemzeti GDP-jét tekintve.
Gazdasági zsugorodás
Bankrendszerének összeomlása és az azt követő gazdasági válság miatt Izlandot különösen súlyosan érintette a nagy recesszió, amely 2007 decemberében kezdődött. A Glitnir, a Landsbanki és a Kaupthing, az ország három legnagyobb bankjának együttes adóssága csaknem hat fő volt. az ország 14 milliárd eurós (19 milliárd dolláros) bruttó hazai termékének szorzata az összeomlásuk előtt. Az izlandi parlament 2008 októberében rendkívüli intézkedéseket hozott a pénzügyi válság hatásainak enyhítésére. Az izlandi pénzügyi felügyelet sürgősségi jogszabályokat alkalmazva átvette Izland három legnagyobb bankjának hazai működését. Az izlandi hatóságok, nevezetesen Dav Oddsson jegybankelnök jelezték, hogy a kormánynak nem áll szándékában átvenni a bankok tengerentúli hiteleit vagy eszközeit. Ehelyett új bankok alakultak a bankok hazai tevékenységének átvételére, a régi bankok pedig csődbe kényszerültek.
Az izlandi kormány 18. október 28-án 2008%-ra emelte a kamatot (a 7. augusztusi 2010%-ról), ezt a döntést részben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelfelvételének feltételei indokolták. Az árfolyamemelést követően újraindult az izlandi korona nyíltpiaci kereskedése, amelynek értéke körülbelül 250 ISK/euró volt, ami kevesebb, mint a 1 nagy részében tapasztalt 70:2008-es árfolyam egyharmada, és jelentős csökkenés az 1-hez képest: Az előző héten látott 150-es árfolyam. Az északi nemzetek 2.5. november 20-án megegyeztek abban, hogy 2008 milliárd dollárt adnak Izlandnak.
A koalíciós kormány 26. január 2009-án szétesett a pénzügyi válság kezelésével kapcsolatos felháborodás következtében. Egy héttel később új baloldali adminisztrációt hoztak létre, és törvénymódosításokkal menesztették a jegybankelnököt, Dav Oddssont és munkatársait a bankból. A Központi Bank előtti demonstrációt követően Davet 26. február 2009-án elbocsátották.
Izlandiak ezrei menekültek el a nemzetből annak megszűnése óta, sokan közülük Norvégiában telepedtek le. 2005-ben 293 személy vándorolt Izlandról Norvégiába; 2009-re ez a szám 1,625-re emelkedett. Az izlandi parlament különleges nyomozóbizottságának következtetéseit 2010 áprilisában tették közzé, amelyek bemutatják az ellenőrzési csalások mértékét ebben a válságban. A Landsbanki 2012 júniusáig kifizette az Icesave-hitel körülbelül felét.
A Bloomberg szerint Izlandon jó úton halad a 2%-os munkanélküliség a 2008-ban hozott válságkezelési döntések, például a bankok összeomlása miatt.