Izland

Ha szereti a furcsa és kietlen tájakat, Izland lélegzetelállítóan gyönyörű hely a látogatáshoz. A nappali fény mennyisége évszakonként jelentősen változik az Északi-sarkkörhöz való közelsége miatt. Júniusban a nap minden este lenyugszik egy pillanatra, de nem sötétedik teljesen, mielőtt újra felkelne. A nappalok és az éjszakák nagyjából egyenlő hosszúak a márciusi és szeptemberi napéjegyenlőség idején, mint mindenhol a világon. Decemberben majdnem 20 órás sötétség van. A nyár kétségtelenül a leglátogatottabb évszak, de a látogatóforgalom még ekkor is meglehetősen alacsony. Az éjféli nap lenyűgöző látvány, amelyet nem szabad kihagyni. Amikor este 11 órakor még mindig magasan süt a nap az égen, könnyen szem elől téveszthetjük az időt. A tél eleji vagy késői látogatása azonban kellemes meglepetés lehet. Január végén 10 és 4 óra között süt a nap, a költségek olcsóbbak, mint a főszezonban, és a hófödte táj kísértetiesen szép. (Egyes helyszínek azonban egész télen zárva tartanak.)

A Kr.u. 9. században Izlandon először északiak és írek laktak. A legenda szerint Ingólfur Arnarson, egy norvég viking volt az első állandó lakos, és ott élt, ahol jelenleg Reykjavik található. Úgy tartják, hogy ír szerzetesek éltek a szigeten néhány évig ezt megelőzően. Az izlandiak még mindig a vikingekhez hasonló nyelvet beszélnek.

Az elmúlt tíz évben Izland nagyszámú bevándorlót fogadott be. Az elmúlt öt évben megkétszereződött a bevándorlók száma. Ezen személyek többsége (főleg Kelet-Európából és Délkelet-Ázsiából) munkát keres. A bevándorlók jelenleg Izland lakosságának jóval több mint 10%-át teszik ki, így Norvégia és Svédország után itt a legmagasabb a bevándorlók aránya. Az izlandiak az ősi skandináv patronímrendszert is használják, amelyet Norvégiában, Dániában, Svédországban és a Feröer-szigeteken használtak mindaddig, amíg kormányaik úgy döntöttek, hogy a 19. században az embereknek vezetéknevet kell választaniuk.

A Kr.u. 9. században Izlandon először északiak és írek laktak. A legenda szerint Ingólfur Arnarson, egy norvég viking volt az első állandó lakos, és ott élt, ahol jelenleg Reykjavik található. Úgy tartják, hogy ír szerzetesek éltek a szigeten néhány évig ezt megelőzően. Az izlandiak még mindig a vikingekhez hasonló nyelvet beszélnek.

Az elmúlt tíz évben Izland nagyszámú bevándorlót fogadott be. Az elmúlt öt évben megkétszereződött a bevándorlók száma. Ezen személyek többsége (főleg Kelet-Európából és Délkelet-Ázsiából) munkát keres. A bevándorlók jelenleg Izland lakosságának jóval több mint 10%-át teszik ki, így Norvégia és Svédország után itt a legmagasabb a bevándorlók aránya. Az izlandiak az ősi skandináv patronímrendszert is használják, amelyet Norvégiában, Dániában, Svédországban és a Feröer-szigeteken használtak mindaddig, amíg kormányaik úgy döntöttek, hogy a 19. században az embereknek vezetéknevet kell választaniuk.

Izland geológiailag fiatal ország, amely az izlandi hotspoton, valamint az azon keresztül egyenesen áthaladó Közép-Atlanti-hátságon fekszik. Elhelyezkedése miatt a sziget geológiailag aktív, számos vulkánnal, köztük Hekla, Eldgjá, ​​Herubrei és Eldfell vulkánokkal. 1783–1784-ben Laki vulkánkitörése éhínséget váltott ki, amely a sziget lakosságának csaknem egynegyedét megölte. Ezenkívül a kitörést követően sok hónapig porfelhők és köd jelent meg Európa nagy részén, valamint Ázsia és Afrika egyes részein, és más régiók éghajlata is érintett volt.

Izlandon sok gejzír található, nevezetesen a Geysir (ebből az angol „gejzír”) és a Strokkur, amely 8-10 percenként kitör. Egy ideig tartó tétlenség után a Geysir 2000-ben, egy sor földrengés után újra kitört. Azóta a Geysir nyugodtabb, és nem tör ki olyan gyakran.

Az emberek többsége olcsó melegvízhez, fűtéshez és elektromos áramhoz fér hozzá a kiterjedt geotermikus energiaellátás és a számos folyó és vízesés által termelt vízi energia miatt. A sziget főként bazaltból áll, egy alacsony szilícium-dioxid-tartalmú láva, amelyet a Hawaii-hoz hasonló vulkanizmus képez. Izlandon viszont a vulkáni formák széles skálája van (kompozit és hasadék), amelyek közül több magasan fejlett lávát, például riolitot és andezitet termel. Izlandon több száz vulkán található, köztük körülbelül 30 aktív vulkáni rendszer.

Surtsey, a világ egyik legújabb szigete Izlandhoz tartozik. 8. november 1963. és 5. június 1968. között egymást követő vulkánkitörések során bukkant fel a víz felett, és Surtrról nevezték el. Csak az új élet kifejlesztésén dolgozó tudósok látogathatják a szigetet.

1821 óta először 21. március 2010-én tört ki egy vulkán Izland déli részén, az Eyjafjallajökullban, aminek következtében 600 ember hagyta el otthonát. Április 14-én újabb kitörések miatt több száz ember hagyta el otthonát. A keletkező vulkáni hamufelhő jelentősen megzavarta Európa-szerte a légiforgalmat.

21. május 2011-én újabb nagy kitörés történt. Ezúttal a Grmsvötn vulkán volt, amely a Vatnajökull, Európa legnagyobb gleccsere nehéz jege alatt fekszik. A Grmsvötn Izland egyik legaktívabb vulkánja, és a kitörése sokkal erősebb volt, mint a 2010-es Eyjafjallajökull kitörése, hamu és láva 20 kilométerre (12 mérföld) szóródott az égbe, hatalmas felhőt alkotva.

Hvannadalshnkur (64°00′N 16°39′Ny) a legmagasabb Izlandon, 2,110 méter (6,923 láb).

Izland partjai szubpoláris óceáni környezettel rendelkeznek. A meleg észak-atlanti áramlat azt jelenti, hogy az éves hőmérséklet általában magasabb, mint a legtöbb hasonló szélességi körön a világon. Az Aleut-szigetek, az Alaszkai-félsziget és a Tűzföld mind hasonló éghajlatúak, bár közelebb vannak az Egyenlítőhöz. A sziget partvonalai egész télen jégmentesek maradnak, annak ellenére, hogy közel van az Északi-sarkvidékhez. A jégbetörések nem gyakoriak, a legutóbbi 1969-ben történt az északi parton.

Az éghajlat attól függően változik, hogy hol tartózkodik a szigeten. A déli part gyakran melegebb, nedvesebb és szelesebb, mint az északi. A Közép-felföld az ország leghidegebb vidéke. A legszárazabb északi területek az alacsonyan fekvő szárazföldi területek. Télen északon gyakrabban esik a havazás, mint délen.

22. június 1939-én a déli parton lévő Teigarhornban a legmagasabb levegőhőmérséklet 30.5 °C (86.9 °F) volt. 22. január 1918-én a legalacsonyabb hőmérséklet 38 Celsius-fok (36.4 Fahrenheit-fok) volt Grmsstairben és Mörudalurban az északkeleti hátországban. Reykjavk hőmérsékleti rekordja 26.2 °C (79.2 °F) 30. július 2008-án és 24.5 °C (12.1 °F) 21. január 1918-én.

Izlandon körülbelül 1,300 azonosított rovarfaj létezik, ami más nemzetekhez képest kevés (több mint egymillió fajt írtak le világszerte). A sarki róka, amely a jégkorszak végén, a befagyott tengeren átkelve érkezett a szigetre, az egyetlen őshonos szárazföldi állat volt, amikor az emberek megérkeztek. A szelek ritkán denevéreket szállítottak a szigetre, de ott nem tudnak szaporodni. A jegesmedvék időnként Grönlandról látogatnak Izlandra, de csak átutazóban vannak, és nincs izlandi populáció. A szigeten nincsenek őshonos vagy szabadon élő hüllők vagy kétéltűek.

Izland a Circumboreal régió sarkvidéki tartományának része, amely a Boreális Királyság része. A sziget körülbelül háromnegyede mentes a növényzettől; növényvilága többnyire gyep, amelyen a szarvasmarhák rendszeresen legelnek. Az északi nyír (Betula pubescens) a legelterjedtebb Izlandon őshonos fa, a nyárfák (Populus tremula), a berkenye (Sorbus aucuparia), a közönséges boróka (Juniperus communis) és más kisebb fák, köztük a fűzfa, amelyek korábban erdőket hoztak létre. az ország nagy részén.

A sziget erősen erdős volt, amikor először lakták. Bölcs Ari a slendingabókban úgy jellemezte, hogy a 12. század végén „erdős a hegytől a tenger partjáig”. A vékony, vulkanikus talajú, korlátozott fajváltozatú, elszigetelt környezetet az állandó emberi betelepülés súlyosan megzavarta. A történelem során az erdőket széles körben használták tüzelőanyagként és fűrészáruként. Az erdőirtás, a kis jégkorszak éghajlat-romlása és a telepesek birkák általi túllegeltetése a létfontosságú termőtalaj erózióját eredményezte. Az elmúlt években sok gazdaságot felhagytak. A 18,000 2 km6,900-es talajerózió Izland 100,000 1949 négyzetkilométerének háromnegyedét érinti, és a földet használhatatlanná teszi. Jelenleg csak néhány apró nyírfa áll az elszigetelt rezervátumokban. A fák száma a friss erdőtelepítések következtében megemelkedett, de a végeredmény nem hasonlítható az eredeti erdőkhöz. Néhány telepített erdőben betelepített fajokat találtak. Egy 25.2-ben Kirkjubjarklaustur közelében elültetett sitka lucfenyő Izland legmagasabb fája, 83-ban 2013 méter (2016 láb).

Izland állatai közé tartozik az izlandi juhok, szarvasmarhák, csirkék, kecskék, az erős izlandi ló és az izlandi juhászkutya, amelyek mindegyike európai állatok leszármazottja. A sarki rókák, nercek, egerek, patkányok, nyulak és rénszarvasok a vadon élő állatok példái. A jegesmedvék időnként Grönlandról jéghegyeken érkeznek a szigetre. Két jegesmedve érkezett ugyanabban a hónapban 2008 júniusában. A szürkefókák (Halichoerus grypus) és a tengeri fókák kétféle tengeri állat (Phoca vitulina). Az Izlandot körülvevő óceánvizek sokféle halnak adnak otthont, a halászati ​​ágazat pedig Izland gazdaságának jelentős összetevője, az ország teljes exportjának körülbelül a felét adja. A madarak, különösen a tengeri madarak, jelentős szerepet játszanak Izland állatvilágában. Tengeri sziklái lundák, skuák és kittiwakes otthonai.

A kereskedelmi célú bálnavadászat és a tudományos bálnavadászat rendszeresen zajlik. 1997 óta a bálnales Izland gazdaságának jelentős eleme.

Izland első lakói skandináv és gael származásúak voltak. A település korának irodalmi bizonyítékai, valamint az azt követő tudományos vizsgálatok, mint például a vércsoport- és genetikai vizsgálatok alátámasztják ezt az elméletet. Egy genetikai kutatás szerint a férfi migránsok többsége skandináv származású volt, míg a női telepesek többsége gael származású volt, ami arra utal, hogy Izland alapítói közül sokan valójában norvég viking harcosok voltak, akik gael rabszolgákat hoztak magukkal.

Vannak átfogó genealógiai feljegyzések, amelyek a 17. század végére nyúlnak vissza Izlandon, valamint hiányos dokumentumok, amelyek a letelepedés koráig nyúlnak vissza. A DeCODE genetics, egy biogyógyszergyártó cég egy olyan genealógiai adatbázis kifejlesztését támogatta, amely Izland összes ismert lakosát tartalmazza majd. Tekintettel Izland lakosságának viszonylagos elszigeteltségére, a slendingabók névre keresztelt adatbázist hasznos eszköznek tekinti a genetikai betegségek kutatására.

A gyarmatosítás idejétől a tizenkilencedik század közepéig a sziget lakossága állítólag 40,000 60,000 és 1500 1804 fő között ingadozott. A hideg telek, a vulkáni hamuhullás és a bubóbetegségek negatív hatással voltak a lakosságra abban az időszakban. 37 és 1703 között Izlandon 50,358 éhínség volt. Az első népszámlálás 40,000-ban készült, és 1783 1784 főt számlált. A Laki vulkán 60,000–1850-es katasztrofális vulkánkitörései során a lakosság körülbelül 320,000 2008-re csökkent. A tizenkilencedik század közepe óta a javuló életkörülmények a népesség számottevő növekedését eredményezték, az 14-es körülbelül 2.1 2016-ről 2016 2016-re 2016-ban. Izland lakossága szokatlanul fiatal egy fejlett nemzethez képest, minden ötödik egyén évnél fiatalabb. 2016. Izland azon kevés európai nemzet egyike, ahol a születési ráta megfelelő a népesség hosszú távú bővüléséhez, és a termékenységi ráta 2016. (lásd a bal oldali táblázatot).

2007 decemberében Izlandon 33,678 13.5 személy (a teljes népesség 19,000 százaléka), köztük a külföldön élő izlandi szülők gyermekei külföldön születtek. Külföldi állampolgársággal mintegy 6 8,000 személy (a lakosság 1,500 százaléka) rendelkezett. A lengyelek messze a legnagyobb kisebbségi csoportot alkotják, és még mindig a külföldi munkaerő többségét alkotják. Jelenleg körülbelül 75 lengyel él Izlandon, közülük 2004-an a Fjarabyggben dolgoznak, ahol a Fjararál alumíniumgyárat építő munkaerő 2008 százalékát teszik ki. A bevándorlás közelmúltban bekövetkezett növekedését az akkori növekvő gazdaság okozta munkaerőhiány, valamint az Európai Unió 2016-es terjeszkedésének részét képező országokból való kiköltözésre vonatkozó korlátozások megszüntetése magyarázza. A nagyszabású építési projektek Izland keleti részén (lásd a Kárahnjkar vízierőművet) szintén nagyszámú személyt vontak be, akiknek csak rövid ideig maradnak itt. A 2016-as izlandi pénzügyi válság következtében sok lengyel bevándorló fontolgatta a távozást.

Izland legsűrűbben lakott területe a délnyugati kvadránsban található. Itt található Reykjavik, Izland fővárosa és a világ legészakibb nemzeti fővárosa is. A Nagy-Reykjavk régión kívül a legnagyobb városok Akureyri és Reykjanesbr, amelyek közül az utóbbi meglehetősen közel van a fővároshoz.

A 10. század végén Vörös Erik vezette 500 izlandi gyarmatosította Grönlandot az őslakos paleo-eszkimó nép körében. 1500 előtt a teljes lakosság elérte a körülbelül 5,000 fős csúcsot, és autonóm intézményeket hozott létre. A grönlandiak megpróbáltak kolóniát alapítani az észak-amerikai Vinlandben, de a helyiek ellenségeskedése miatt kénytelenek voltak elhagyni azt. Az 1870-es években megindult a kivándorlás az Egyesült Államokba és Kanadába. A 2000-es amerikai népszámlálás szerint Kanadában több mint 40,000 88,000 izlandi származású egyén él, míg az Egyesült Államokban több mint 2016 2016 izlandi származású ember él.

Izland erősen szekuláris társadalom, és a vallási részvétel minimális, akárcsak más skandináv országokban. A fenti számok vallási szervezetekben való adminisztratív tagságot mutatnak, és nem feltétlenül tükrözik Izland lakosságának hitét. Egy 2001-ben végzett felmérés szerint a lakosság 23%-a volt ateista vagy agnosztikus. A Gallup 2012-es felmérése szerint az izlandiak 57 százaléka „vallásosnak”, 31 százaléka „nem vallásosnak”, 10 százalékuk pedig „meggyőződött ateistának” nevezte magát, így Izland a tíz legnagyobb ateistával rendelkező nemzet közé tartozik. a világban.

Az izlandi (slenska) Izland hivatalos nyelve, amely rendkívül közel áll a 13. századi skandinávhoz, de nem azonos azzal. Az izlandi betűk a latin ábécét használják, de két olyan betűt tartalmaznak, amelyek már rég elvesztek az angolban: az eth (,), amely úgy hangzik, mint az „ők” zöngés th-je, és a thorn(,), amely úgy hangzik, mint az „ők” zöngétlen th-je. vastag." Az angolban a „dh” és a „th” gyakran helyettesítik, így a Fjörur a Fjordhur, a Thingvellir pedig a Thingvellir. A kölcsönszavakat rossz szemmel nézik, és gyakran találnak új szavakat az olyan ötletekre, mint a számítógép, az úgynevezett tölva („szám-prófétanő”). Míg az izlandi nyelv kapcsolódik a többi skandináv nyelvhez (dán, svéd, norvég és feröeri), beszélt formában nem érthető kölcsönösen. Mivel az izlandi, a többi skandináv nyelvhez hasonlóan, germán nyelv, sok rokon nyelvet felismernek a németül és hollandul beszélők, sőt az angolul beszélők is képesek lesznek kis erőfeszítéssel felismerni egy-két furcsa szót.

A legtöbb izlandi beszél angolul és dánul is, amelyekre mindkettő kötelező az iskolákban, és dán szakértelmének köszönhetően megérti a svéd és a norvég nyelvet. Az izlandi főiskolák hallgatói egy „negyedik nyelvet” választanak tanulni, amely jellemzően spanyol, német, francia vagy olasz, bár a kompetenciát ritkán érik el. Annak ellenére, hogy az izlandiak többsége folyékonyan beszél angolul, az izlandi nyelvű kommunikációt mindig szívesen látjuk, és néhány egyszerű izlandi üdvözlet és kifejezés ismeretében sokkal gördülékenyebbé teheti nyaralását.

Tizedesjegyként az izlandiak a pont helyett vesszőt használnak, így a 12,000 12 nem tizenkétezer, hanem 12, míg a 000 12.000 vagy 24 12 tizenkét ezret jelent. Az izlandiak a 12 és a 24 órás órát is használják, a 9 órás beszédet és a 30 órás írást. A „reggel” és „délután” kifejezéseket nem használják Izlandon. A „Hálf tu” (féltíz) izlandiul „fél tíz” (12.7.08:120708). A félreértések elkerülése érdekében ne használja ezt az űrlapot, amikor olyan valakivel beszél, aki nem beszél jól angolul. A dátumok többféleképpen lerövidíthetők, de a sorrend mindig nap-hónap-év; például 12, 07 vagy 08/12/2008 megegyezik 1. július 52-ével. Az 2016-től 2016-ig tartó hét száma az izlandi naptárban is megjelenik.

Izlandon csak a metrikus rendszert használják. Csak kezdetleges ismereteink vannak a birodalmi és az amerikai intézkedésekről.

Izlandon nincs olyan, hogy földszint, mint az Egyesült Királyságban. Ehelyett az épület első emeletét („jarh”) nevezik belépő szintnek, ahogyan az Egyesült Államokban is. A szinteket ezután egyesével, kettővel, háromszor hárommal és így tovább.

A külföldi televíziós műsorokat és filmeket szinte általában anyanyelvi felirattal vetítik. Csak a gyermekműsoroknak van izlandi felirata.

Telefonszám

Vészhelyzetben bármely telefonról hívja a 112-t.

Ezek a hívások ingyenesek, és a segélyszolgálat kezelője megkérdezi, hogy milyen szolgáltatásokra van szüksége (rendőrség, tűzoltóság, mentő, parti őrség, mentőcsapatok, polgári védelem és gyermekbántalmazás elleni védelem), valamint az Ön tartózkodási helyét.

A nem sürgős hívások telefonszámai attól függően változnak, hogy Ön az országban hol tartózkodik. A főváros területén a nem sürgősségi orvosi ellátást a 1770-es telefonszámon lehet kérni.

Az izlandi távközlés a 1818-as telefonszámon tudakozókat (számkeresést) biztosít izlandi telefonszámokra.

A 354 az izlandi országkód. Ha külföldről telefonál Izlandra, tárcsázza nemzetközi hozzáférési kódját (00-at Európa nagy részéből, 011-et az Egyesült Államokból és Kanadából, vagy „+”-t bármely mobiltelefonról), majd az előfizetői számot. Izlandon nem használják a körzetszámokat.

A mobiltelefonok növekvő használata miatt a nyilvános telefonok már nem használatosak.

A vezetékes telefonról kezdeményezett hívások a betárcsázási díj és a percdíj kombinációjába kerülnek. Minden belföldi telefon 3 kr betárcsázós, vezetékes vonalra percenként 10 kr, GSM-re pedig körülbelül 21 kr (2014 decemberétől).

Mobil

Sok a mobiltelefon-használat. Az izlandi távközlés, a Vodafone és a Nova a főbb hálózatok. Az első kettő (az izlandi távközlés és a Vodafone) 2G, míg a többi (mindegyik) 3G és 4G szolgáltatásokat vesz igénybe. Az ország 2G lefedettsége kiterjedt, lefedi az ország nagy részét. A 3G lefedettsége korlátozott, míg a 4G csak az ország legsűrűbben lakott területein érhető el.

A telefonjára érkező hívásokért nem kell fizetni, ha azok belföldi számról érkeznek.

Előre fizetett (pay as you go) opciók állnak rendelkezésre. Nincsenek szerződések vagy költségek; csak töltse fel a telefont feltöltőkártya, bankautomata vagy a távközlési vállalat webhelye segítségével. Egyes szolgáltatók olcsó csomagokat is kínálnak, amelyek szövegeket, telefonhívásokat és/vagy adatokat tartalmaznak. Ezek a csomagok szerepelhetnek az első feltöltésében, vagy levonhatók a számlaegyenlegéből.

SIM-kártyát telefonüzletben vásárolhat, ha feloldatlan GSM-kompatibilis mobiltelefonja van (a 800, 900, 1800 és 2100 MHz-es két- és háromsávos telefonok megfelelőek).

A mobiltelefonról kezdeményezett hívásokért betárcsázós díjat és percdíjat kell fizetni. Minden belföldi vonalon a betárcsázási díj általában 10 kr, percenként minden belföldi telefonra 20 kr, SMS-enként 15 kr. Az internetkapcsolat ára változó, megabitenként 6,6 és 13 kr között mozog (2014 decemberétől).

Internet

Az éttermek, kávézók és repülőterek mindegyike rendelkezik internetes hotspotokkal. Az ilyen létesítmények ügyfelei ingyenesen hozzáférnek az internethez.

A 3G lefedettség Izland nagy részén elérhető. A 3G adatszolgáltatások barangolása az izlandi hálózatokon zökkenőmentes legyen. Az izlandi távközlési szolgáltatók olyan USB adatkártyákat árulnak, amelyek 3G vagy 4G kapcsolatot biztosítanak. Izlandon fokozatosan kiépítik a 4G-t az ország nagyvárosaiban.

Izland volt a világ hetedik legtermékenyebb nemzete egy főre jutó (54,858 2007 USD) 40,112-ben, és az ötödik legtermékenyebb GDP vásárlóerő-paritáson (2007 85 USD) 2016-ben. . Izland a világ legnagyobb egy főre jutó energiatermelője a bőséges víz- és geotermikus energia miatt. A 40-os Global Green Economy Index szerint Izlandot a világ tíz legzöldebb gazdasága közé sorolta a megújuló energia iránti elkötelezettsége miatt. Izland gazdasága korábban nagymértékben a halászattól függött, amely még mindig az exportnyereség 7%-át adja, és a munkaerő 90%-át foglalkoztatja. A gazdaság érzékeny a halpopuláció csökkenésére és a fő anyagexport világpiaci árainak csökkenésére, beleértve a halat és haltermékeket, az alumíniumot és a ferroszilíciumot. A bálnavadászat hosszú és jeles története van Izlandon. Izland még mindig nagymértékben függ a halászattól, bár jelentősége csökkenőben van, mivel az 1960-as évek exportjának 40%-áról 2006-ra 2016%-ra esett vissza.

Izland a huszadik századig Európa egyik legszegényebb nemzete volt. Jelenleg a bolygó egyik legfejlettebb nemzete. Izland az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2007/2008-as Human Development Index jelentésében az erős gazdasági fejlődés miatt az első helyen szerepelt, de a gazdasági válság miatt HDI-rangsora 14-ben a 2011. helyre esett. Ennek ellenére a 2011-es Economist Intelligence szerint Index, Izlandon van a világ második legjobb életminősége. Izlandon a világon az egyik legalacsonyabb a jövedelmi különbségek aránya a Gini-együttható alapján, és HDI-rangsora az egyenlőtlenséggel korrigálva az ötödik helyre emelkedik. A válság óta folyamatosan csökkent a munkanélküliségi ráta Izlandon, 4.8 júniusában a munkaerő 2012 százaléka volt munkanélküli, szemben a 6.1-es 2011 és a 8.1-es 2010 százalékkal.

Sok politikai csoport ellenzi Izland EU-csatlakozását, főként azért, mert az izlandiak aggódnak amiatt, hogy elveszítik az ellenőrzést természeti erőforrásaik (különösen a halászat) felett. Az izlandi korona az ország hivatalos fizetőeszköze (ISK). A kanadai dollár (CAD) bevezetését az izlandiak közel 70%-a támogatja, jobban, mint bármely más valuta a világon.

A Capacent Gallup 5. március 2010-én közzétett felmérése szerint a válaszadók 31 százaléka támogatta az euró bevezetését, míg 69 százaléka ellenezte. A Gallup 2012 februárjában közzétett felmérése szerint az izlandiak 67.4 százaléka nemmel szavazna az EU-tagságról szóló népszavazáson.

Az elmúlt évtizedben Izland gazdasága ipari és szolgáltatási szektorokra diverzifikált, beleértve a szoftverfejlesztést, a biotechnológiát és a pénzügyeket; az ipar a gazdasági tevékenység mintegy negyedét, míg a szolgáltatások több mint 70%-át teszik ki. A turizmus növekszik, különösen az ökoturizmus és a bálnalesés terén. Évente körülbelül 1.1 millió turista érkezik Izlandra, ami több mint háromszorosa az ország lakosságának. A burgonya, a zöld (üvegházban termesztett) zöldségfélék, a birkahús és a tejtermékek teszik ki Izland mezőgazdasági ágazatának zömét, amely a GDP 5.4 százalékát adja. A reykjavki Borgartn a pénzügyi központ, jelentős számú vállalkozással és három befektetési bankkal. Az Izlandi Értéktőzsdét (ISE), az izlandi tőzsdét 1985-ben alapították.

Izland a 27-es gazdasági szabadság mutatóján a 2012. helyen áll, alacsonyabb a korábbi évekhez képest, de még mindig a világ legszabadabb országai közé tartozik. A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexében 29-ban a 2016. helyen áll, egy hellyel lejjebb 2015-höz képest. Az INSEAD Global Innovation Index szerint Izland a 11. leginvenciózusabb nemzet a világon. Izlandon a többi nyugat-európai országtól eltérően egykulcsos adórendszer működik: az elsődleges személyi jövedelemadó mértéke egykulcsos, 22.75 százalék, az önkormányzati adókkal együtt pedig a teljes adókulcs nem haladja meg a 35.7 százalékot, nem számítva a sok levonást. A társasági adó mértéke 18 százalék, így a világ egyik legalacsonyabb kulcsa. Az általános forgalmi adó is érvényben van, bár a nettó vagyonadót 2006-ban eltörölték. A munkaerőpiac az egyik legszabadabb a világon, és a munkaügyi törvények meglehetősen liberálisak. Izlandnak erős tulajdonjogai vannak, és azon kevés nemzetek egyike, ahol ezeket használják a halászat irányítására. Az adófizetők a többi jóléti államhoz hasonlóan eltérő támogatást fizetnek egymásnak, bár alacsonyabb mértékben, mint más európai nemzetekben.

Az alacsony adókulcsok ellenére a mezőgazdasági segélyek a legnagyobbak az OECD-országok között, és a strukturális reform gátja lehet. Ezen túlmenően az OECD szabványai szerint az egészségügyi és oktatási kiadások alacsony megtérülést mutatnak, annak ellenére, hogy ezekben az ágazatokban a közelmúltban előrelépés történt. Izland valuta- és makrogazdaságpolitikai problémáit hangsúlyozta az OECD 2008-as gazdasági felmérése Izlandról. 2008 tavaszán valutaválság volt, október 6-án pedig leállt az izlandi bankok kereskedelme, mivel a kormány a gazdaság megmentéséért küzdött. Az OECD legutóbbi értékelése szerint Izland számos területen haladt előre, ideértve a fenntartható költségvetési politika kialakítását és a pénzügyi szektor egészségének helyreállítását; azonban továbbra is kihívások várnak a halászati ​​ágazat hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tételére, valamint az infláció elleni küzdelemre irányuló monetáris politika javítására. Izland államadóssága a gazdasági válság óta csökkent, és 31-ben a világ 2015. legnagyobb nemzeti GDP-jét tekintve.

Gazdasági zsugorodás

Bankrendszerének összeomlása és az azt követő gazdasági válság miatt Izlandot különösen súlyosan érintette a nagy recesszió, amely 2007 decemberében kezdődött. A Glitnir, a Landsbanki és a Kaupthing, az ország három legnagyobb bankjának együttes adóssága csaknem hat fő volt. az ország 14 milliárd eurós (19 milliárd dolláros) bruttó hazai termékének szorzata az összeomlásuk előtt. Az izlandi parlament 2008 októberében rendkívüli intézkedéseket hozott a pénzügyi válság hatásainak enyhítésére. Az izlandi pénzügyi felügyelet sürgősségi jogszabályokat alkalmazva átvette Izland három legnagyobb bankjának hazai működését. Az izlandi hatóságok, nevezetesen Dav Oddsson jegybankelnök jelezték, hogy a kormánynak nem áll szándékában átvenni a bankok tengerentúli hiteleit vagy eszközeit. Ehelyett új bankok alakultak a bankok hazai tevékenységének átvételére, a régi bankok pedig csődbe kényszerültek.

Az izlandi kormány 18. október 28-án 2008%-ra emelte a kamatot (a 7. augusztusi 2010%-ról), ezt a döntést részben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelfelvételének feltételei indokolták. Az árfolyamemelést követően újraindult az izlandi korona nyíltpiaci kereskedése, amelynek értéke körülbelül 250 ISK/euró volt, ami kevesebb, mint a 1 nagy részében tapasztalt 70:2008-es árfolyam egyharmada, és jelentős csökkenés az 1-hez képest: Az előző héten látott 150-es árfolyam. Az északi nemzetek 2.5. november 20-án megegyeztek abban, hogy 2008 milliárd dollárt adnak Izlandnak.

A koalíciós kormány 26. január 2009-án szétesett a pénzügyi válság kezelésével kapcsolatos felháborodás következtében. Egy héttel később új baloldali adminisztrációt hoztak létre, és törvénymódosításokkal menesztették a jegybankelnököt, Dav Oddssont és munkatársait a bankból. A Központi Bank előtti demonstrációt követően Davet 26. február 2009-án elbocsátották.

Izlandiak ezrei menekültek el a nemzetből annak megszűnése óta, sokan közülük Norvégiában telepedtek le. 2005-ben 293 személy vándorolt ​​Izlandról Norvégiába; 2009-re ez a szám 1,625-re emelkedett. Az izlandi parlament különleges nyomozóbizottságának következtetéseit 2010 áprilisában tették közzé, amelyek bemutatják az ellenőrzési csalások mértékét ebben a válságban. A Landsbanki 2012 júniusáig kifizette az Icesave-hitel körülbelül felét.

A Bloomberg szerint Izlandon jó úton halad a 2%-os munkanélküliség a 2008-ban hozott válságkezelési döntések, például a bankok összeomlása miatt.

Izland aláírta a Schengeni Szerződést.

A paktumot aláíró és végrehajtó nemzetek között általában nincs határkorlátozás. Ez lefedi az Európai Unió nagy részét, valamint néhány további nemzetet.

Külföldi repülőgépekre vagy hajókra való felszállás előtt jellemzően azonosítási ellenőrzéseket hajtanak végre. A szárazföldi határokon időnként ideiglenes határkorlátozások vannak érvényben.

A schengeni tagoknak kiadott vízum minden más schengeni országban is érvényes, amely aláírta és végrehajtja a szerződést.

Izland könnyen megközelíthető légi úton, az ország délnyugati részén, Reykjavktól körülbelül 40 kilométerre található Keflavk (IATA: KEF) a legnagyobb nemzetközi repülőtér. Maga a reptér ritka, így ha hosszú megállásra készül, csomagolja be a könyveket vagy más szórakozási lehetőségeket.

Izland nem tagja az Európai Uniónak. Ez azt jelenti, hogy az Izlandon kívülről érkező utazókat, akiknek végső úti célja Izland, vagy akiknek újra kell poggyászaikat feladniuk, vámellenőrzésnek vetik alá a belépési kikötőben (jellemzően Keflavkban), származási országuktól függetlenül. Mindazonáltal az érkezési terminál poggyászkiadó részlegében található egy vámmentes üzlet, és vámmentes árucikkeket vásárolhat az európai kontinens felé történő szállítás során.

A repülőtér és a reykjavki buszpályaudvar között reptéri transzferbusz (FlyBus néven) üzemel (1950 kr egyirányú, 45 perc; 3,500 kr oda-vissza, 2011 augusztusában). A Flybus+ utazás magában foglalja a leszállást (és az előző napi kérés esetén a felszállást) a Greater Reykjavk Area kiválasztott szállodáiban [web] 2500 kr áron egy útra (4,500 kr oda-vissza; 2011 augusztusától). Még ha nem is száll meg ezen szállodák egyikében, azok sétatávolságon belül lehetnek attól, ahová menni szeretne, így a Flybus személyes taxiszolgáltatásként való használata költséghatékony lehet az úti céltól függően.

Egy másik kiváló alternatíva, ha a repülőtérre busszal utazik, amely a Kék Lagúnánál áll meg, majd félóránként továbbutazik Reykjavikba. (A legolcsóbb választás a Netbus.)

Egy mérős taxi költsége a repülőtérről Reykjavikba körülbelül 9500 kr.

Keflavkot a következő légitársaságok szolgálják ki:

Izlandra való eljutást általában költségesnek tekintik a verseny hiánya (különösen utószezonban) vagy a nagy kereslet (főszezonban), valamint az Izlandra repülõ fapados légitársaságok hiánya miatt. Azok az utazók, akik hajlandóak rugalmasak lenni, figyelhetik a különleges ajánlatokat. Az Icelandair és a WOW Air hírleveleire való feliratkozás a legegyszerűbb módja ennek. Körülbelül néhány havonta egyszer mindkét légitársaság e-mailt küld különleges ajánlatokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy elfogadható áron vásároljon jegyet. Ezek a jegyek általában az e-mail elküldését követő 12-24 órán belül foglalhatók. Ezen túlmenően érdemes böngészni, mivel más, Izlandra utazó légitársaságoknak időnként különleges ajánlatai vannak.

Smyril vonal heti járatot indít a dániai Hirtshalsból. A komp két éjszaka alatt eljut a Feröer-szigeteken fekvő Torshavnból az Izland keleti partján fekvő Seyisfjörurba. A Norröna (Smyril Line) utazás ára attól függően változik, hogy hol foglalja le (értékesítési irodában vagy valamelyik webhelyükön különböző nyelveken: .fo, .dk, .co.uk, .de, .is, azaz az árak eltérőek a különböző webhelyeken). A Smyril vonal Seyisfjörurba közlekedik, ahonnan busszal utazhat Egilsstair-be, ahonnan Akureyri-be, vagy repülhet a Reykjavik városi repülőtérre. Nyáron, amikor délutáni buszjárat közlekedik Akureyriből Reykjavkba, az Akureyri és Reykjavk közötti buszjárat csak egy nap alatt teljesíthető. Ezenkívül az Egilsstair és Reykjavik közötti buszjárat szinte mindig drágább lesz, mint a repülés.

A repülőgépek, akárcsak más országok buszai vagy vonatai, Izland elsődleges belső közlekedési eszközei. Ha belép valamelyik fjordba, például Akureyribe, ne feledje, hogy az utazás kissé nehézkes lehet.

Az Air Iceland, az Atlantic Airways és az Eagle Air menetrend szerinti járatokat biztosít a szomszédos helyekre, például Grönlandra és a Feröer-szigetekre.

Izlandon járművel való utazás a legnagyobb szabadságot nyújtja. Számos kölcsönző cég áll rendelkezésre, és a kompok lehetővé teszik az utasok számára, hogy saját autóikat vigyék magukkal. Legalább napi 4000 kr-t kell költeni egy kétkerék-meghajtású jármű esetében, és legalább napi 12,000 2016 kr-t egy négykerék-meghajtású jármű esetében; ezek a költségek magukban foglalják az alapvető gépjármű-biztosítást, de a kavics vagy más gyakori balesetek okozta károk elleni védelem érdekében kiegészítő biztosítás is vásárolható. Olvassa el azonban az apró betűs részt, mivel a jellemzően eltörő elemek (szélvédő, gumiabroncsok és a jármű alja) gyakran ki vannak zárva. A jármű alsó részét nem fedezi a kiegészítő biztosítás, így Ön felel a sziklákon, kátyúkon vagy a ráhajtókon való áthajtásból eredő károkért, amelyekkel az utazás során találkozhat.

Izland látnivalóinak nagy része kétkerék-meghajtású autóval is megtekinthető, de aki érdeklődik a belső térbe vagy olyan helyekre, mint a Landmannalaugar, annak négykerék-hajtásra – és sok vezetési szakértelemre – lesz szüksége, mivel az utak egyenetlenek és folyók. át kell lépni. Egyes területeken a zord terep és időjárás miatt nem ajánlott egyedül menni. Ne feledje, hogy a négykerék-meghajtású jármű bérlése esetén az erős kereslet miatt több hónapra előre le kell foglalni. Ezenkívül a jármű helyszíni bérlése gyakorlatilag soha nem olcsóbb, mint az idő előtti bérlés. Az autókölcsönző irodák, köztük a repülőtéri irodák, nem tartanak nyitva a nap 24 órájában, a hét minden napján. Izlandon szigorúan tilos a terepen történő vezetés, és 300,000 500,000 és 2016 2016 kr közötti bírsággal sújtják. Az izlandi környezet kényes, és sok időbe telik, amíg helyreáll az abroncsnyomokból.

Izlandon a vezetés az út jobb oldalán történik. Minden utasnak be kell kapcsolnia a biztonsági övet, és mindig bekapcsolva kell lennie a fényszóróknak. Az országot egyetlen főút veszi körül, az 1-es körgyűrű.

A benzint a nap 24 órájában az önkiszolgáló állomásokon lehet vásárolni terhelési vagy hitelkártya használatával, de ehhez a kártyához személyi azonosító számra lesz szüksége. A legtöbb állomás már kínál előre fizetett kártyákat, amelyek a munkaidő utáni benzinvásárlásra használhatók. Ha az országon át vezet, tartsa a benzintartályt majdnem tele, mivel az állomások 100–200 kilométeres (62–124 mérföld) távolságra lehetnek egymástól. A benzin literenként 185-195 kr (2016 szeptemberétől). Egyes kölcsönző cégek kedvezményeket kínálnak a különböző benzinkút-láncoknál; érdeklődjön, amikor felveszi a járművet, ha ez a helyzet.

Izlandon az állandóan változó időjárás miatt célszerű élelmiszert felhalmozni, és tudni, hogy hol találhatók panziók/szállodák útlezárás esetén.

A hegyi utak többsége június végéig, vagy esetleg tovább is zárva marad a nedves és sáros körülmények miatt, amelyek elérhetetlenné teszik őket. Ezen utak közül sok csak akkor lesz járható négykerék-meghajtású járművekkel, ha már elérhetővé válik a forgalom számára. Az „F” előtaggal ellátott útvonalszámokhoz, például az F128-hoz, négykerék-meghajtásra (és esetleg téli gumikra) van szükség.

Az izlandi vidéki utakon az általános sebességkorlátozás burkolt felületen 90 km/h, kavicsos felületen 80 km/h; városi területen a szokásos sebességkorlátozás 50 km/h. Vannak bizonyos kivételek az általános sebességkorlátozások alól, amelyek egyértelműen meg vannak jelölve (a határ azonban soha nem haladja meg a 90-et), de ügyeljen arra, hogy az általános sebességkorlátozást ritkán jelzik táblák. Sebességmérő kamerákat szerelnek fel országszerte, 5,000 és 70,000 0.05 kr közötti büntetéssel. Ne igyon és vezessen; a DUI-szint 70,000 százalék, minimális bírság pedig 2016 kr.

Az izlandi sofőrök ismerkedjenek meg a közlekedési táblákkal, és készüljenek fel az ország sajátos vezetési körülményeire. Izland útjai kiváló állapotban vannak, általában kissé kavicsos fekete bazaltból készülnek. A folyami átkelőhelyek nagyon veszélyesek lehetnek, különösen, ha esett az eső, ezért rendkívül óvatosan kell megközelíteni őket. A kavicsos vezetés nehézkes, a sziklaoldali utakon pedig az irányítás elvesztése halálos lehet. Két figyelmeztető jelzés van, amelyet a kívülállóknak tudniuk kell. Először is, a „malbik endar” a burkolt útról a murvás útra való átmenetre utal. Lassan lassítson a beállítások elvégzése előtt, mert könnyen elveszítheti az irányítást. Ezenkívül az „einbrei br” egy egysávos híd megközelítését jelöli. Lassan közeledjen a hídhoz, és értékelje a helyzetet. Hagyja, hogy egy másik jármű elhaladjon Ön mellett a hídon, ha előbb érkezik.

Ha autóval megy, az Izlandi Meteorológiai Hivatal fantasztikus webhelygyűjteményt kínál, beleértve az Izlandi Közútigazgatást is az összes főbb autópályán.

A Reykjavktól körülbelül 30 kilométerre északra található Hvalfjardargong alagút kivételével az izlandi autópályák nem járnak útdíjjal. A költség 1000 méter alatti autók esetén 6 kr, 1200 és 6 méter között 8 kr, 2300 méter feletti járművek esetén 8 kr.

A Strtó bs menetrend szerinti közlekedést üzemeltet Izland városai között. A különböző cégek menetrend szerinti buszai, köztük a Reykjavik Excursions , a Trex, a Sterna és a NetBus, túrákat kínálnak a helyszínekre. A távolsági buszos utazás költséges lehet, több ezer koronába, és esetenként többe kerül, mint a repülés. Például egy Reykjavikból Akureyribe tartó egyirányú járat 9240 kr, míg a repülés 7500 kr (2016 szeptemberétől). Az ország keleti és nyugati részeiből autóbusszal egy nap alatt meg lehet közlekedni, bár naponta csak néhány kirándulási lehetőség áll rendelkezésre.

Egyes belső kirándulások, dedikált 4×4-es busszal olcsóbb és kellemesebb alternatívája lehet az autózásnak, és ezek magukban foglalják a legtöbb főbb látnivalót (pl. Landmannalaugar, Thorsmork, Aksja). Belső túrák csak nyáron érhetők el.

Reykjavikból az Aranykör körútja a Gulfoss-vízesés, a gejzírek, a kráter és a közép-atlanti szakadék körül vezet, ahol Izland első parlamentje épült. Bár nem lesz sok időd minden helyen, az útmutató történelmi és általános ismereteket nyújt Izlandról.

A Strtó bs. A fővárosi [web] buszrendszer nem hatékony és költséges zagyvaság, amelyre nem lehet számítani. Egy jegy ára 420 kr (kb. 4 dollár). A buszsofőrök nem biztosítanak aprópénzt, így ha csak 500 kr-os számlája van, ne számítson a különbözet ​​visszatérítésére. Egy húsz darabból álló jegycsomag 8,000 krba kerül, és megvásárolható a nagyobb buszpályaudvarokon vagy a sofőrtől (2016 szeptemberétől). Csak akkor kap jegyet, ha kifejezetten kéri, miután kifizette a sofőrnek. Ha jegyet vásárol, azt 75 percen belül bármely másik buszon felhasználhatja.

Valamennyi autóbusz éjfélkor fejezi be a járatot, néhány korábban, már 6:00-kor. Vasárnaponként az autóbuszok reggel 9:30-tól 10:00-ig közlekednek. viteldíjak, bár Reykjavik, Garabr, Hafnarfjörur, Mosfellsbr, lftanes és Seltjarnarnes mind az első zónában vannak, ahol a normál 2 kr-os ár érvényes.

A kerékpározás nagyszerű módja Izland megtekintésének, és olyan egyedi perspektívát kínál, amely más közlekedési módokból nem elérhető. Mivel a kerékpár helyi vásárlása költséges lehet, hozzon magával saját túraciklust. Reykjavikból rossz a forgalom, de minden más rendben van. A körgyűrűn biztonságosan közlekedhet, vagy a körgyűrűt kiszolgáló buszokra (amelyek kerékpártárolóval vannak felszerelve) kerékpározhat, és mellékkirándulásokon indulhat. Az időjárásra és a körülményekre való tekintettel azonban erősen ajánlott a túrázás előtti szakértelem, ha önállóan utazik.

Ha télen lovagol, használjon szöges gumikat és könnyű és meleg ruházatot. A kerékpárok karbantartása általában nem probléma; a fékbetétek például a fékek minőségétől függően akár egy évig is kitarthatnak.

Vigyen magával ételt városon vagy metropoliszon kívüli kirándulásokra. Az izlandi városok közötti távolság 100 és 200 kilométer között lehet. 10-15 perc alatt elkészíthető étel ajánlott. Áfonya és fűszernövények takarmányozása megvalósítható, de nem függenek tőlük, mint egyetlen létfenntartási forrástól.

Izlandon a stoppolás egy olcsó módszer. A nemzet a világ egyik legbiztonságosabb országa, kellemes emberekkel és magas arányú sofőrökkel, akik szívesen kínálnak fuvart, különösen a holtszezonban. Az izlandi stoppolás azonban egy kitartási próba a Reykjavkon kívüli régiókban korlátozott forgalom miatt. Keleten még a nagyobb körúton is gyakran kevesebb, mint egy óránként. Szinte mindenki beszél angolul, és a sofőrök többsége szívesen beszélget.

Sötétedés után, különösen péntek és szombat este, kerülje a stoppolást. Az alkoholfogyasztás magas, és az alkohollal kapcsolatos balesetek meglehetősen ritkák.

A beltérbe stoppolni nehéz, de lehetséges, ha elegendő időt hagyunk – napokban, nem órákban. Készüljön fel étellel, itallal és sátorral vagy ezzel egyenértékűvel a hosszabb túrákhoz vagy a kevésbé turisztikai helyszínekre. Az időjárás zord lehet, ami ronthatja ennek a közlekedési módnak az élvezetét.

Az elmúlt években az ATV-s utazások népszerűsége nőtt a kalandos utazók körében. Számos vállalkozás kínál ATV-s kirándulásokat Izland különböző régióiban.

• Délnyugat-Izland
  Itt található a főváros, Reykjavk és a sziget lakosságának nagy része.
• Nyugati Fjordok
  Egyenetlen terep több száz fjorddal, magas dombokkal körülvéve, ritkán lakott.
• Nyugat-Izland
  Snfellsjökull gleccser, Breiafjörur-szigetek és még sok más.00
• Észak-Izland
  Lenyűgöző lávamezők és tomboló vízesések.
• Kelet-Izland
  Több fjord és az egyetlen nemzetközi személyszállító kompkikötő Kelet-Izlandon.
• Dél-Izland
  Az Aranykör a város egyik leghíresebb turisztikai látványossága.
• belső
  Eljegesedett hegyek.

• Reykjavík (REYG-ya-veeg) – Izland fővárosa és legnagyobb városa.
• Akureyri (Ahk-oo-rey-rih) – a legnagyobb város a délnyugaton kívül és az északi főváros
• Egilsstaðir (AY-yill-stath-ihr) – A keleti fő város Izland legszebb időjárását kínálja.
• Hafnarfjörður (HAP-nar-FYERTH-er) – Bájos falu a főváros szélén.
• Höfn (HEP'n) – A délkeleti part legnagyobb városa.
• Húsavík (HOOS-ah-veek) – Nyáron a világ egyik legmegbízhatóbb bálnaleső helye.
• Ísafjörður (EES-ah-FYERTH-er) – Izland nyugati fjordjainak legnagyobb városa.
• Selfoss (SEL-fos) – Dél-Izland legnagyobb városa és a fő mezőgazdasági terület központja
• Stykkishólmur (STICK-is-hole-mur) – A Snfellsnes-félsziget fő települése és a Breiafjörur-szigetek bejárata

A legtöbb látogató nem megy messzire a várostól, ami szégyen, mivel Izland leglélegzetelállítóbb kilátásai távolabb is találhatók. Sok utazásszervező kínál olyan utakat, amelyek könnyen elérhetők Izland bármely fő városából, beleértve Reykjavikot és Akureyrit is. Elrepítenek, és elviszik a gleccserekhez és a nagy vulkánokhoz egy kis költség ellenében. A legolcsóbb megoldás azonban az, hogy bérel egy autót és vezet, mivel ezeken a webhelyeken nem kell belépődíjat fizetni.

Nemzeti parkok

Egyéb látnivalók

Nem bánod meg, ha magaddal viszel egy szemmaszkot, ha a hőségben jössz. Egész nyáron nincs igazi éjszaka, és a nap csak néhány percre süllyedhet a horizont alá északon.

Ha a főszezonban (júliusban és augusztusban), sőt még szeptemberben is foglal egy hónapot előre utazásra, az hozzájárulhat ahhoz, hogy megfelelő és olcsó szállást találjon. Ha az utolsó pillanatig vár a foglalással, akkor kénytelen leszel drágább helyen szállni.

A sziget szállodái általában nagyon szerények, de általában még augusztusban is lehet szobát szerezni előre telefonálva és lefoglalva. Makulátlanok és jól karbantartottak, világosak és szellősek, és nincs bennük semmi, amit „piszkosnak” lehetne nevezni. Ezek azonban drágák. A Fosshotels egy szállodavállalat, amely 12 telephellyel rendelkezik Izlandon, közel az ország legszebb természeti területeihez és nagyobb városaihoz. A legnépszerűbb szálloda a Fosshotel Nupar, amely a Skaftafell Nemzeti Park közelében található. A Fosshotel szállodái szálláshelyek széles választékát kínálják, és a skandináv svédasztalos reggelit mindig az ár tartalmazza. Izland szállodái közé tartozik a Fosshotels. Az Edda [web] nyári szállodái és az Icelandair szállodák az Icelandair szállodák közé tartoznak. Az Icelandair Hotelek prémium, skandináv stílusú szállodák, amelyek Izland főbb városaiban találhatók. A Reykjavik külvárosában található Nordica a legfigyelemreméltóbb.

Az ár és a szolgáltatás tekintetében a vendégházak a szállodák és a hostelek közé esnek. Csoportos utazás esetén a vendégházak olcsóbbak lehetnek, mint a hostelek. A vendégházak általában több helyet kínálnak, mint a hostelek, valamint tisztább és kevésbé zsúfolt közös fürdőszoba. Az Icelandic Farm Holidays izlandi gazdálkodók csoportja, akik otthonaikban, vendégházaikban, vidéki szállodáikban és nyaralóikban fogadják a látogatókat. Az Icelandic Farm Holidays egy teljesen bejegyzett utazásszervező és utazási iroda 1990 óta, amikor a szervezetet 1980-ban megalapították. Összerakott ágyak négy különböző kategóriában, saját fürdőszobával vagy anélkül, hálózsák szállás, nyaralók és kemping. . Egyes farmokon lovaglás, horgászat, vadászat, vitorlázás, úszás, gleccser kirándulások, golf és egyéb tevékenységek állnak rendelkezésre. Prospektusuk elérhető a turisztikai információs központokban és a honlapjukon. Rendkívül hasznos, mivel tartalmazza az összes farmot, az általuk nyújtott szolgáltatásokat, a nyitva tartást és a velük való kapcsolatfelvétel módját. Javasoljuk, hogy előre foglaljon, különösen nyáron.

Izlandon számos hostel található országszerte. Közülük 12-en a Hostelling International Iceland [www] tagja, és ajánlott nemzetközi tagsági kártyát vásárolni (ha még nincs), ha négy vagy több éjszakát szeretne megszállni egy HI hostelben. a következő 2016 hónapban Izlandon vagy külföldön. Pénzmegtakarítás érdekében vigye magával saját ágyneműjét vagy hálózsákját.

A kempingezés a legjobb választás, ha olcsón utazik. Vannak helyek az egész országban, különösen azokon a területeken, ahol érdemes elmenni. A teljesen felszerelt (meleg zuhanyok, mosógépek és konyhai felszerelések) minőségétől a hidegvizes csappal ellátott mezőgazdasági termelőkig változó minőséget képviselnek. Személyenként éjszakánként 500 és 1000 Kr közötti összeget kell elköltenie. Ha Izlandon szeretne táborozni, fel kell készülnie a hidegre. Három évszakos hálózsák és belső szükséges. Meleg sapka és vastag pizsama is javasolt! Arra is jó ötlet, hogy legyen ágyneműtekercs arra az esetre, ha rendkívül sziklás talajon aludna. Ne hagyja az utolsó pillanatra egy kempinghely megtalálását. A kempingezők és a mobilházak nagyon népszerűek az izlandiak körében, de sok helyet foglalnak el. Előfordulhat, hogy megérkezik egy nagy kempingbe, amely annyira zsúfolt kempingezőkkel és mobilházakkal, hogy nem fogja tudni felállítani a sátrat.

A túrázóknak az egyik hegyi kunyhóban kell maradniuk, amelyet vagy a kormány vagy magántulajdonban tartanak. Ezek közé tartozik a kollégiumi szobáktól a teljes személyzettel ellátott létesítményekig. Az év forgalmas időszakaiban valószínű, hogy előre le kell foglalnia (és előfordulhat, hogy csak nyáron érhetők el).

Nem ajánlott aludni a Keflavk repülőtéren egy éjszakán át. Sokkal jobb, ha előre foglal egy szállodát Keflavikban vagy Reykjavikban. Ha az éjszaka közepén nem kell gépet szervizelni (ami gyakran előfordul), a repülőtér éjszaka néhány órára bezár, és előfordulhat, hogy esőben és időben a szabadban kell várakoznia.

• A Gullfoss a vízesés félelmetes.
• Gejzír, a leghíresebb gejzír, és a Strokkur, amely körülbelül ötpercenként kitör.
• Þingvellir Nemzeti Park, a víz által vágott lávamezők csodálatos környezete, amely történelmi jelentőséggel bír az izlandi parlament helyeként, amely i.sz. 930-ra nyúlik vissza.
• Vatnajökull gleccser, Európa legnagyobb, Délkelet-Izlandon található.
• Jökulsárlón, Izland legnagyobb jeges tava, az 1-es út mellett fekszik, és a Vatnajökull gleccser része.
• Az északi fényként ismert Aurora Borealis a hidegebb hónapokban (szeptembertől áprilisig) bárhol látható a város fényeitől távol.

• A Blue Lagoon, a geotermikus gyógyfürdő népszerű látnivaló és időtöltés. Kényelmesen helyezkedik el a főváros és a fő repülőtér között, így a turisták többsége számára elérhető.
• Izlandon számos túrázási lehetőség kínálkozik. Ha úgy dönt, hogy letér a kitaposott útról, erős bokát támasztó sétacipőt ajánlunk, mivel a talaj jellemzően egyenetlen lávakő vagy ruganyos moha rejtett lyukakkal!
• Az északi Akureyri városában egy csodálatos kis síterület található, a Troll-félsziget hegyei pedig világszínvonalú terepet biztosítanak a sítúrákhoz, a símászáshoz és a heli síeléshez.
• A világszínvonalú fagyott vízesésekkel és sok gleccserrel a jégmászás fantasztikus.
• A gleccsertúrázás Izland egyik legnépszerűbb turisztikai tevékenysége, melynek epicentruma a délkeleti Skaftafell.
• Reykjavikból egész évben, nyáron pedig Husavikból bálnalesre nyílik lehetőség.
• A motoros szánozás néhány kiváló lehetőséget kínál olyan helyek eléréséhez, amelyek egyébként elérhetetlenek lennének.

Ahogy a különféle ételek népszerűsége nőtt, az izlandi konyha az elmúlt évtizedekben jelentősen elmozdult, a főként bárányhúst vagy halat valamilyen formában. A vegetáriánus étrendet nehezebb követni, bár Reykjavikban sok vegetáriánus étterem található, és a vegetáriánus ételek általában más helyeken is elérhetők.

Az egyedülállóan izlandi élelmiszerek közé tartoznak:

Izland csapvize biztonságosan iható, és az ország a világ legtisztább vizei közé tartozik. A kávé széles körben elérhető, és hasonló az európaihoz. A gyümölcslevek többségét importálják és sűrítményből állítják elő.

Az alkoholtartalmú italok rendkívül költségesek az Egyesült Királysághoz és az Egyesült Államokhoz képest; például egy fél liter Viking sör egy kocsmában körülbelül 900 kr. A szeszes italokat engedéllyel rendelkező bárokban, éttermekben vagy a Vnbinben, az állami monopóliumban (helyi nevén Rki: „az állam”) lehet beszerezni, ahol az ital lényegesen olcsóbb, mint a bárokban; például egy bárban 900 kr-ba kerülő sör a Vnbinben 350 kr. A helyi izlandi italok, mint például a Brennivn („fekete halál”), magas alkoholszintet tartalmaznak, ezért lazítson, amíg kint van.

A repülővel érkező látogatóknak tudniuk kell, hogy van egy vámmentes bolt az érkező utazók számára, ahol olcsó (Izlandhoz képest legalábbis olcsó) alkoholt vásárolhatnak. Egyszerűen kövesse az izlandiakat a vámmentes boltba. Egy épeszű izlandi sem megy el a vámmentes bolt mellett, amikor megérkezik! Ügyeljünk arra, hogy ne lépjük túl a határértéket, ami 1 liter erős alkohol és 1 liter könnyű bor (22 százalék alatti alkoholtartalom) vagy 1 liter erős alkohol és 6 liter sör. Az erős alkohol 1 liter enyhe borral vagy 6 liter sörrel helyettesíthető.

Izlandon az alkoholtartalmú italok alkoholfogyasztásának törvényes korhatára 18. Alkoholos italok vásárlásához azonban legalább 20 évesnek kell lennie.

Az izlandi korona (kr vagy ISK) a natív fizetőeszköz, és értéke a 2008-as pénzügyi válság során zuhant. Jelenleg körülbelül 1 € = 140 kr áron forog 2016 májusában. Ez a helyi árakat is elérhetőbbé tette a látogatók számára, annak ellenére, hogy az importárak jelentősen emelkedtek.

Ha Izlandon vásárolja és adja el a koronáját, magasabb árfolyamot kap. A hitelkártyákat szinte mindenhol elfogadják Izlandon, beleértve a taxikat, a benzinkutakot, az ajándékboltokat és a legtávolabbi vendégházakat is, így felesleges jelentős mennyiségű izlandi készpénzt cipelni. Egyes hitelkártyák azonban továbbra is óvatosak a koronavásárlással kapcsolatban a deviza ingadozása miatt, ezért utazás előtt egyeztessen bankjával, és ne csak a műanyagtól függjön.

A 2008-as gazdasági válság óta tilos a korona külkereskedelme, ezért előfordulhat, hogy saját országában nehezen juthat korona bankjegyhez.

Izlandra utazni meglehetősen olcsó: az Icelandair és a WOW Air egyaránt számos vonzó árat és különleges ajánlatot kínál, a Keflavk Nemzetközi Repülőtér pedig hamarosan fogadja az EasyJet európai fapados légitársaságot.

Amint azonban az ember leszáll a gépről, a forgatókönyv drámaian megváltozik: a tetemes importvámok és a 25.5 százalékos áfakulcs miatt Izlandon jóval magasabbak lehetnek a költségek, mint Európa más területein, különösen az alkohol, a külföldi konyhák, a ruhák esetében. és egyéb elemek. Sok kiskereskedelmi termék például 3-4-szer drágább lehet, mint Észak-Amerikában.

Az árkülönbség Izland és Észak-Európa többi része között lényegesen kisebb; az üzemanyag például olcsóbb.

A turisták hasznos kedvezményes kártyaprogramokat vehetnek igénybe, amelyek közül a legfigyelemreméltóbb Reykjavík városának Reykjavik városkártyája.

Keresse a Bónust, miközben élelmiszereket vagy más alapvető dolgokat vásárol. Netto vagy Krónan boltokba, hiszen jóval olcsóbbak, mint a többi. Számos használt üzlet, például a Vöröskereszt és az Üdvhadsereg, Reykjavk belvárosában található, és hasznosak lehetnek olcsó meleg ruhák vásárlásához.

Egy korsó sör vagy pohár bor 700-1200 kr, egy pizza egy személyre 1700-2200 kr, egy városi buszos utazás 350 kr, egy cappuccino vagy espresso ital pedig 350-600 kr.

Egy csomag 20 cigarettát körülbelül 950 kr. Bár Izlandon a cigaretták nem láthatók az üzletekben, a legtöbb benzinkút, szupermarket és újságos árusítja.

Izlandon nem szokás a borravalót adni. Ritka esetekben a borravaló meghagyása tiszteletlenségnek tűnhet, ezért próbáljon inkább hangos elismerést adni a jól végzett munkáért. Megjegyzendő, hogy néhány izlandi vállalkozás borravalót kezdett elhelyezni a pénztárgép mellett, bár ezeket általában figyelmen kívül hagyják.

A tipikus izlandi termékek, amelyek jó ajándéktárgyakat készítenek, a következők:

• Karácsony: A nyugati egyház naptárát követi. Szenteste (december 24.), karácsony napján (december 25.), szilveszter (december 31.) és újév napján (január 1.) az üzletek jellemzően zárva vannak (január 1.).
• Izlandon összesen 13 jule legény van. Történelmileg a jule legények tréfacsinálók voltak, akik jóvátenték ajándékokkal a fiatalokat. Minden jule fiúnak megvan a maga napja, az első december 12-én érkezik.
• Vízkereszt (izlandiul: rettándinn) emlékére máglyát és tűzijátékot gyújtanak. Az izlandiak ezen a napon elfnek és rejtett népnek öltöznek.

• A húsvét a nyugati egyház naptárát követi. Nagypénteken (húsvét előtti pénteken), húsvétkor és pünkösdkor az üzletek jellemzően zárva tartanak (49 nappal húsvét után). A következő napokat az izlandi szokások jellemzik:

• Bolludagur – Húsvét előtti 7 hetes időszak, hétfőn. Lekvárral és tejszínhabbal megrakott puffasztott zsemlét szolgálnak fel egy izlandi ünnepségen. A gyerekek hagyományosan megengedik, hogy felpofozzák a szüleiket, mielőtt elhagyják az ágyukat, cserébe egy felfújt kontyért.
• Sprengidagur – 7 héttel húsvét előtt, kedden. Az izlandiak állítólag sózott sertéshúst és sárgaborsót fogyasztanak ezen az ünnepen.
• Öskudagur/hamvazószerda – Szerdán, húsvét előtt hét héttel. A gyerekek ezen a napon jelmezbe öltöznek és édességért énekelnek. Ez a Halloween megfelelője Izlandnak az Egyesült Államokban.

• Sjómannadagurinn (Tengerészek napja): Június első vasárnapján tartják a fesztivált. Az izlandiak tengerészekkel ünnepelnek a legközelebbi kikötőben ezen a nemzeti ünnepen.
• Þjóðhátíðardagurinn (Izlandi nemzeti ünnep): Az eseményre június 17-én került sor. Ezen a napon az üzletek általában zárva tartanak. Az ünnepség általában felvonulással és beszédekkel kezdődik, majd kevésbé formális összejövetelekkel folytatódik.
• Verslunarmannahelgi (Munkáshétvége): A fesztivál augusztus első hétvégéjén kerül megrendezésre. Általában ez Izland legforgalmasabb ünnepe. Az üzletek általában vasárnap zárva tartanak. A szabadtéri rendezvények az egész országból vonzzák az izlandiakat.

• Egyes izlandiak azt állítják, hogy hisznek a huldufólkban, vagyis a rejtőzködő emberekben, és vannak, akik azt is állítják, hogy látták őket. Hasonlóak az elfekhez, bár általában különálló entitásoknak tekintik őket. Reykjavíkban még egy múzeum is található az elrejtett embereknek. Ez egy régi izlandi hiedelem, amelyet az izlandiak többsége tiszteletben tart. Ennek eredményeként a szkepticizmus udvariatlannak tűnhet.
• A magánlakásba való belépés után hagyományosan le kell venni a cipőt. Ha a házigazdáid nem bánják, értesíteni fognak.
• Izlandon nem értékelik olyan nagyra a pontosságot, mint sok más észak-európai országban. Bulikra vagy egyéb társasági eseményekre a meghirdetett időpontnál akár 15 perccel később, sőt jóval később is érkezhetnek az emberek.
• Az izlandiak gyakrabban használják a fasz kifejezést, mint azt az anglofonok gondolnák, miközben angolul beszélnek. Ez azért van, mert a hirtelen nézetek gyakoriak, és nem szabad félreérteni őket; továbbá ennek a kifejezésnek az izlandi megfelelője nem olyan erős, mint az angol változat.
• Ha késztetést érez a gazdasági világválságról beszélni, ne feledje, hogy ez egy kényes téma: Izland többet szenvedett, mint sok más ország a pénzügyi válság következtében, és az átlagemberek jelentős vásárlóerőt veszítettek.
• Első kérdésként nem szokatlan, hogy egy izlandi egy külföldinek Izlandról alkotott benyomása felől érdeklődik. – Hogy élvezed Izlandot? gyakori megkeresés. Ez részben Izland kis méretének köszönhető, de az izlandiak körében is egyfajta belső vicc. Mivel sok izlandi hajlamos arra, hogy felzaklatja a nemzetéről alkotott kedvezőtlen véleményeket, és ezért védekezni kezd, gyakran jobb optimistának maradni.
• Izland azon kevés országok egyike, amelyek aktív bálnavadászattal foglalkoznak, ezért ha Ön bálnavadászat-ellenes álláspontot képvisel, számítson arra, hogy egyes izlandiak erős bálnavadászat-párti nézeteket vallanak. Készülj fel arra, hogy megvitasd a kérdést, és ne számíts arra, hogy nyersz.

Az izlandi kultúra eredete az észak-germán hagyományokban keresendő. Az izlandi irodalom, különösen a magas és késő középkorban keletkezett sagák és eddák jól ismertek. Az évszázados elszigeteltség segített megvédeni Izland északi kultúráját más hatásoktól; az egyik figyelemre méltó példa az izlandi nyelv megőrzése, amely az óskandinávhoz legközelebb álló kortárs skandináv nyelv.

Más skandináv országokkal összehasonlítva az izlandiak nagyra értékelik a függetlenséget és az önellátást; Az Európai Bizottság közvélemény-kutatása szerint az izlandiak több mint 85 százaléka gondolja úgy, hogy a függetlenség „nagyon fontos”, szemben a norvégok 47 százalékával, a dánok 49 százalékával és az EU-53 átlagos 25 százalékával. Az izlandiaknak is erős a munkamorálja, és a fejlett országok közül a leghosszabb munkaórákat töltik be.

Az OECD felmérése szerint az izlandiak 66 százaléka elégedett az életével, 70 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy az élete a jövőben is kielégítő lesz. Hasonlóképpen, az OECD 72 százalékos átlagához képest az izlandiak 83 százaléka számolt be arról, hogy egy átlagos napon több jó, mint negatív eseménye volt, így Izland a világ egyik legboldogabb nemzete. Egy újabb, 2012-es közvélemény-kutatás szerint a válaszadók csaknem háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével, míg a világ átlaga megközelítőleg 53%.

Az LMBT jogok tekintetében Izland liberális ország. Az izlandi parlament 1996-ban törvényt fogadott el, amely bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített az azonos nemű párok számára, biztosítva számukra gyakorlatilag a házassággal járó jogokat és előnyöket. 2006-ban a parlament elsöprő többséggel úgy döntött, hogy az azonos nemű pároknak a heteroszexuális párokkal azonos jogokat biztosít az örökbefogadás, a szülői nevelés és az asszisztált megtermékenyítés terén. Az izlandi parlament 11. június 2010-én módosította a házasságról szóló törvényt, nemileg semlegessé téve a házasságot két ember kapcsolataként határozta meg, így Izland a világ egyik első nemzete lett, amely legalizálta az azonos neműek házasságát. A jogszabály 27. június 2010-én lépett hatályba. A törvényi változás következtében az azonos nemű párok számára már nem lehet bejegyzett élettársi kapcsolatot létrehozni, és a házasság az egyetlen választásuk, csakúgy, mint az ellenkező nemű párok esetében.

Az izlandiak erős közösségi érzésükről híresek: egy OECD-tanulmány szerint az izlandiak 98 százaléka úgy gondolja, hogy ismer valakit, aki segíthet rajtuk a válságban, ami nagyobb, mint bármely más iparosodott országban. Hasonlóképpen, mindössze 6% mondta azt, hogy „alkalmanként” vagy „soha” szocializálódott másokkal. A társadalmi kohézió e magas foka a népesség kicsiny méretének és homogenitásának, valamint az elszigetelt környezetben való kemény túlélés hosszú múltjának tulajdonítható, ami az egység és az összefogás szükségességét hangsúlyozta.

Izland lakossága nagy hangsúlyt fektet az egalitarizmusra, a gazdasági egyenlőtlenség pedig a világon a legalacsonyabb. Az alkotmány kifejezetten tiltja a nemesi kiváltságokat, címeket és rangokat. Mindenkit a keresztnevén emlegetnek. A nemek közötti egyenlőség rendkívül erős Izlandon, akárcsak más skandináv országokban; rendszeresen a világ három legjobb női országa közé sorolják.

Az izlandi táj művészeinek egyedi ábrázolása a nacionalizmushoz és a tizenkilencedik század közepén a hazai uralomért és függetlenségért folytatott küzdelemhez köthető.

Pórarinn Prláksson, aki az 1890-es években Koppenhágában kapott formális művészeti oktatást követően visszatért Izlandra, 1900-tól 1924-ben bekövetkezett haláláig szinte teljes egészében az izlandi tájat ábrázoló alkotásokat festette és állította ki, gyakran tartják a kortárs izlandi festészet megalapozójának. Több más izlandi férfi és női festő is a Dán Királyi Képzőművészeti Akadémián tanult abban az időszakban, nevezetesen sgrmur Jónsson, aki az órarinnnel együttműködve elkészítette Izland környezetének egyedi romantikus valósághű ábrázolását. Más tájfestők hamarosan órarinn és sgrmur nyomdokaiba léptek. Jóhannes Kjarval és Jlana Sveinsdóttir volt köztük. Kjarval egyedülálló festékfelviteli módszereiről ismert, amelyeket azzal a szándékkal hozott létre, hogy az izlandi tájat meghatározó jellegzetes vulkáni kőzetet ábrázolja. Einar Hákonarson figuratív és expresszionista festő, akinek nevéhez fűződik a figura visszahozása az izlandi művészetbe. Sok izlandi festő foglalkozott munkáiban az új festészet témájával az 1980-as években.

Az elmúlt években a kreatív tevékenység bővült, és az izlandi művészeti szcéna számos nagyszabású projektnek és kiállításnak adott otthont. A művészek által vezetett Kling og Bang galéria, amelynek tagjai később megalapították a stúdiókomplexumot és a Klink og Bank kiállítási helyszínt, kulcsfontosságú eleme volt az önszerveződő terek, kiállítások és projektek mozgalomnak. A kiállításokat és fesztiválokat szervező nagyobb, megalapozottabb szervezetek közé tartozik az Élő Művészeti Múzeum, a Reykjavik Városi Művészeti Múzeum, a Reykjaviki Művészeti Múzeum és az Izlandi Nemzeti Galéria.

Az izlandi zene számos aspektusa kötődik a skandináv zenéhez, mint például a vibráló folk- és pophagyományok, a középkori Voces Thules zenei csoport, a The Sugarcubes és az Of Monsters and Men alternatív és indie rock együttesek, a Mezzoforte jazz fúziós együttes, a zenészek Björk és Emilana Torrini, valamint post-rock zenekar, a Sigur Rós. A Lofsöngur Izland nemzeti himnusza, Matthas Jochumsson tollából és Sveinbjörn Sveinbjörnsson zenéjéről.

A hagyományos izlandi zenének jelentős vallási eleme van. Izland történelmének nagy részében a hangszerek hiánya miatt a himnuszok, mind a vallási, mind a világi, különösen jól fejlett zenei műfajnak számítanak. A 17. században Hallgrmur Pétursson számos protestáns himnuszt komponált. Magns Stephensen a 19. században vezette be az izlandi zenébe a síporgonákat, amit a harmóniumok követtek. Az epikus alliteratív és rímelő balladák, amelyeket rmur néven ismernek, egy másik fontos műfaj az izlandi zenében. A Rmur a cappella epikus történetek gazdag metaforákkal és kifinomult rímrendszerekkel, amelyek a skaldikus költészetre vezethetők vissza. Sigurur Breifjör (1798–1846) a 19. század legismertebb rmurköltője volt. Az Iunn 1929-es megalakulásával megkezdődött a hagyomány kortárs újjáéledése.

Bubbi Morthens, Megas és Björgvin Halldórsson az izlandi aktuális zene példái. A pop-rock csoportoktól, mint a Bang Gang, a Quarashi és az Amiina, a szóló balladaénekesekig, mint Bubbi Morthens, Megas és Björgvin Halldórsson. mm, a The Sugarcubes, a HAM, az Of Monsters and Men, a Sigur Rós, a Sóley és a Viking metal banda, a Skálmöld, valamint Emilana Torrini és Mugison egyéni zenészek az izlandi független zene példái.

Izlandon kívül számos izlandi jazzművész és jazz-együttes szerzett hírnevet. A Mezzoforte, egy jazz fúziós zenekar és Anna Mjöll, Los Angelesben élő jazz énekesnő a két legismertebb. Számos izlandi zenész és zenekar ért el világsikert, köztük Björk és Sigur Rós, valamint Quarashi, Hera, Ampop, Mnus és mm. A legnagyobb zenei fesztivál kétségtelenül az Iceland Airwaves, az izlandi zenei élet éves eseménye, ahol izlandi és nemzetközi művészek lépnek fel egy héten keresztül Reykjavk klubjaiban. Thor és GusGus az elektronikus művészek két példája.

Danel Bjarnason és Anna S. orvaldsdóttir (Anna Thorvaldsdottir) Izland két legismertebb klasszikus zeneszerzője. Anna S. orvaldsdóttir (Anna Thorvaldsdottir) 2012-ben elnyerte az Északi Tanács Zenei Díját, 2015-ben pedig a New York-i Filharmonikusok Kravis feltörekvő zeneszerzőjévé választották, 50,000 2016 dolláros pénzdíjat és darabírási megbízást kapott.

Az izlandi konyha többnyire halból, bárányhúsból és tejtermékekből áll, kevés vagy egyáltalán nem használnak gyógynövényeket vagy fűszereket. Gyümölcsöt és zöldséget a sziget környezete miatt nem gyakran használnak a hagyományos receptekben, de az üvegházak fejlődése népszerűbbé tette őket a modern konyhában. Az Orramaturi a hagyományos ételek gyűjteménye, amely különféle ételekből áll, amelyeket hagyományosan egész orri hónapban fogyasztanak, amely a január 19-ét követő első pénteken kezdődik. A Skyr, a hákarl (pácolt cápa), a pácolt kos, az énekelt báránykoponya és a fekete puding szintén hagyományos étkezés. A puffin egy helyi csemege, amelyet gyakran roston főznek.

A palacsinta, a gabonapelyhek, a gyümölcsök és a kávé gyakori reggelik, és a smörgsbord ebéd is gyakori. A legtöbb izlandi számára a vacsora a nap legfontosabb étkezése, és általában halból vagy bárányból áll a főétel. A legtöbb izlandi konyha a tenger gyümölcseire épül, különösen a tőkehalra és a foltos tőkehalra, de a lazacra, a heringre és a laposhalra is. Számos módszerrel lehet füstölni, pácolni, főzni vagy szárítani. A legnépszerűbb hús a bárány, amely vagy füstölve (hangikjöt néven ismert) vagy sóval tartósítva (saltkjöt néven ismert). Sok régebbi recept, mint például a slátur, a birka minden részét felhasználja, beleértve a belsőségeket (belső szerveket és beleket is), vérrel felaprítva és báránygyomrában tálalva. Egyéb gyakori köretek közé tartozik a főtt vagy tört burgonya, a savanyú káposzta, a zöldbab és a rozskenyér.

A kávé népszerű ital Izlandon, ahol reggeli közben, étkezés után, délután pedig egy kis uzsonna mellé fogyasztják. A Coca-Colát is széles körben fogyasztják, és a hírek szerint a nemzet egy főre jutó fogyasztási aránya a világ egyik legmagasabb. A Brennivn (jelentése: „égetett (vagyis desztillált) bor”), Izland védjegyeként ismert alkoholos ital, a skandináv akvavithoz hasonlítható. Ez egy desztillált burgonyából készült vodka, amelyet köménymaggal vagy angyalgyökérrel ízesítenek. Ereje miatt ("fekete halál") a svarti daui becenevet kapta.

Mivel az izlandiak általában aktívak, a sport kultúrájuk lényeges eleme. A Glma, egyfajta birkózás, amelyről úgy gondolják, hogy a középkorból származik, Izland legnépszerűbb hagyományos sportja.

Az egyesületi labdarúgás, az atlétika, a kézilabda és a kosárlabda mind népszerű sportok. Izland férfi válogatottja a világ legjobb 12-e között van a nemzeti sportnak nevezett kézilabdában. 2016-ban Izland először kvalifikálta magát az UEFA európai labdarúgótornára, és bejutott a negyeddöntőbe, ahol Franciaországgal mérkőzött meg. A nyolcaddöntőben Ragnar Sigursson és Kolbeinn Sigórsson góljával 16–2-re legyőzték Angliát. Az izlandi női válogatott a labdarúgásban is jól teljesít az ország kis mérete ellenére, a válogatottat a FIFA a 1. helyre sorolta. Izland férfi kosárlabda-válogatottja az ország történetében először jutott ki az EuroBasket 15-be.

Bár a lakosság többsége a hegymászást és a túrázást részesíti előnyben, Izland remek feltételeket kínál a síelésre, horgászatra, snowboardozásra, jégmászásra és sziklamászásra. Izlandon az alpesi sítúrák és a Telemark-síelés is kiváló hely, az észak-izlandi Troll-félsziget pedig az elsődleges csomópont. Annak ellenére, hogy az ország éghajlata általában alkalmatlan a golfozásra, Izland egy főre jutó több golfpályával büszkélkedhet, mint Skóciában, ahol a körülbelül 17,000 300,000 lakosból több mint 2016 2016 regisztrált játékos van. Az Arctic Open, egy éves nemzetközi golfesemény, amelyet Izlandon tartanak a nyári napforduló körül, és egész éjjel játsszák az Akureyri Golf Clubban. Az izlandi Magns Ver Magnsson és Jón Páll Sigmarsson nyerte a világ legerősebb embere versenyét, nyolc bajnoki cím egyenlő arányban. Izland az óceánevezős sportban is jelentős szereplő, a sportág legkiemelkedőbb rekordjaival rendelkezik. Fiann Paul, egy izlandi evezős beállította az összesített sebességű Guinness-világrekordot, amikor mindhárom tengeren átszelte egy ember által hajtott evezős csónakot, valamint azt a megkülönböztetést, hogy ő az egyetlen evezős, aki valaha mindhárom rekordot egyidejűleg birtokolta. összesen hat evezős világrekordot Izlandnak 2016-ra.

Izlandon nagyon népszerű az úszás. A nemzeti tanterv részeként kötelező az úszásoktatás, gyakoriak a geotermikusan fűtött szabadtéri medencék. Sok izlandi számára a lovaglás, amely korábban a leggyakrabban használt közlekedési mód volt a szigeten, még mindig népszerű időtöltés.

Az 1867-ben alapított Reykjavk Shooting Association Izland legrégebbi sportszervezete. Az Izland függetlenségéért küzdő politikusok és nacionalisták támogatásával a puskalövés rendkívül népszerűvé vált a 19. században. A mai napig népszerű hobbi maradt.

A hidegháború alatt Izland számos sakkbajnokot szült, és 1972-ben Reykjavikban rendezték meg a történelmi sakkvilágbajnokságot. 2008-ig kilenc izlandi sakknagymester volt, ami az ország csekély lakosságát tekintve jelentős. A Bridge nagyon népszerű Izlandon, az ország számos nemzetközi versenyen vesz részt. A japán Jokohamában Izland 1991-ben megnyerte a nemzetközi bridzsbajnokságot (Bermuda Bowl), 1950-ben pedig a bermudai Hamiltonban (Svédországgal) a második helyen végzett.

A 112 az a szám, amelyet vészhelyzetben hívni kell.

Izland a világ egyik legbiztonságosabb országa, így nem valószínű, hogy kirabolják vagy zaklatják. Ez nem vonatkozik Reykjavikra, ahol megnőtt a kis méretű lopások és az éjszakai erőszak. Amikor élvezi az éjszakai életet, legyen körültekintő és figyelmes.

Természet

A természeti veszélyek jelentik a legnagyobb veszélyt a látogatók számára Izlandon. Mindig kövesse a táblák utasításait. Használja a józan észt, ha nincsenek jelek. Évente nagyszámú látogató sérül meg vagy gyilkol meg a hegyekben vagy a tengereken, általában a figyelmen kívül hagyott figyelmeztetések következtében. Ha nem tudja, mit csinál, ne közelítsen gleccserfronthoz, erős hullámokhoz a parton vagy nagyobb vízeséshez, és ne menjen gleccserekre megfelelő képzés és felszerelés nélkül. Noha Izland vulkanikusan aktív nemzet, nagyon kicsi az esélye annak, hogy elkapják a kitörést.

Készüljön fel az időjárás gyors változására, miközben Izlandon túrázik vagy síel, mert a változások nagyon gyorsan megtörténhetnek. Ha bizonytalan az időjárást illetően, kérdezze meg a helyit, vagy vegyen részt egy vezetett túrán. Az izlandiak még a legveszélyesebb területeken is képzettek arra, hogy értékeljék a természet erejét, és csecsemőkoruktól kezdve vigyázzanak magukra a vadonban, ezért nem fog látni semmilyen kerítést vagy figyelmeztető táblát.

Vezetés

Izlandon a vezetés kihívást jelenthet, ha nem is veszélyes. Győződjön meg arról, hogy tisztában van a helyi körülményekkel, és hogy autója és vezetési képességei megfelelőek. Sok út (beleértve a főbb országút szakaszait is) burkolatlan, és nyáron sárossá válhat. Számos incidens történt külföldiekkel, akik felkészületlenül voltak az izlandi utakon, amelyek közül néhány halálos volt. Mivel az utak nyugodtak, a városok közötti távolságok pedig hatalmasak, egyes izlandiak ezt kihasználva rendkívül gyorsan vezetnek. A birkák gyakran közel járnak, vagy akár az úttesteken is, ezért vigyázzon rájuk. A juhok szívesebben várnak a járművekre, mielőtt átkelnének az úton, ezért tartsa szemmel őket.

Kizárólag 4 × 4-es járművek esetében az F betűvel kezdődő útszámok jellemzően egy útkaparóval kialakított földútvonalak, és a folyók kereszteződései sem szokatlanok. Októbertől június közepéig több F-utat lezárnak a romló útviszonyok miatt. Ezeken az útvonalakon nem közlekedhetnek a nem négykerék-meghajtású autók.

Az autópályákon aszfaltozott utakon 90 km/órás, földes úton 80 km/órás sebességkorlátozás van érvényben.

Szabályok és előírások

A közlekedési szabályok és korlátozások nagyrészt ugyanazok, mint Európa többi részén. Tájékoztatni kell a külföldi turistákat, hogy gyakoriak a rendőri ellenőrzések és szigorúak a büntetések, és kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az alábbi szabályokra:

Az elsőbbségadás szabálya egyetemes. A „Sárga gyémánt” jelzés nélküli utakon a jobb oldali forgalomnak elsőbbsége van; engednie kell a forgalomnak minden tőled jobbra eső útról, kivéve a magánterületeket, például a parkolókat. Még nappal is szükséges a fényszóró.

Vidéken és autópályákon 90 km/h, míg városokban 50 km/h a sebességkorlátozás.

Amikor a vezetési körülmények megváltoznak, nincs kifejezett szabályozás a sebességkorlátozás megváltoztatására (mint néhány más országban). Köd, erős eső vagy hó esetén a vezető köteles a sebességet a biztonságos szintre csökkenteni.

Nem jó ötlet inni és vezetni. A vér alkoholtartalma nem haladhatja meg a 0.2-t. (0.02 százalék). Egy kis sörösdoboz elég. Ennek a szabálynak a megsértése jelentős pénzbírsággal, a jogosítvány hosszú távú (vagy akár határozatlan időre szóló) felfüggesztésével és börtönbüntetéssel jár.

Előzni csak hosszú egyenes utakon szabad, jó rálátással egy tipikus izlandi kétsávos, kis vállú úton. Csak akkor előzz meg, ha feltétlenül szükséges; ellenkező esetben érdemes egy rövid pihenőt tartani.

Udvariatlanságnak számít az autókürt használata, és csak vészhelyzetben szabad megtenni.

Piros lámpán jobbra kanyarodni tilos.

Ahelyett, hogy az autópályán állna meg, keressen kihúzóhelyet (alkalmanként kék jelzéssel, fehér M betűvel), kijelölt parkolóhelyet (kék tábla fehér P betűvel), piknikezőhelyet vagy gazdautat. A 90 km/h-s sebességkorlátozású úton megállás veszélyes és illegális, mégis sok ostoba látogatót fog látni.

Kábítószer

Az izlandi kábítószer-rendőrség szigorú kábítószer-politikát folytat: 70,000 grammnál (517/476 unciánál) kevesebb tiltott anyag birtoklásáért körülbelül 341 2015 koronás (1 áprilisában 3 dollár/100 euró/2016 font) minimális bírságot szabnak ki. .

Izland egészségügyi létesítményei kiválóak, és az európai uniós egészségbiztosítási kártyával és útlevéllel rendelkező magánszemélyek kedvezményekre jogosultak. Az orvosi segítség igénybevételéhez a skandináv állampolgároknak érvényes útlevelet kell bemutatniuk.

Ha az uniós állampolgárok nem rendelkeznek a szükséges papírokkal, az orvosi ellátás teljes költsége rájuk hárul. Érdeklődjön utasbiztosítási szolgáltatójánál, hogy az EU-n kívül biztosított-e az egészségügyi ellátás.

Izlandon a fertőző betegségek nem számítanak aggodalomra. Oltásra nincs szükség, hacsak nem olyan országból utazik, ahol elterjedtek a fertőző betegségek, például a kolera.

A baleseti sérülés vagy a rossz időjárás jelenti a legvalószínűbb veszélyt az egészségére. Mindig ügyeljen arra, hogy legyen kéznél elegendő meleg és vízálló ruha. Izlandon nagyon fontos a ruhaválasztás, ami akár élet-halál kérdése is lehet. A geotermikus régiókban fokozott óvatossággal járjon el: ami szilárd talajnak tűnik, az nem biztos, hogy az, és ha kitörik a lába alól, beleeshet a potenciálisan halálos forró vízbe.

Izland vízminősége jó, és a csapvíz mindig biztonságosan iható.

Az ételmérgezés nem gyakori a látogatók körében, mivel a nyilvános konyhák rendkívül tiszták.