Ithaka Cephalonia északnyugati partjától keletre található, az Ithakai-szoros választja el. A regionális egység szárazföldi területe 117.812 négyzetkilométer (45.5 négyzetmérföld), partvonala pedig körülbelül 100 kilométer (62 mérföld). A fő sziget észak-déli irányban 23 kilométeren (14 mérföldön) húzódik, és a legnagyobb szélessége 6 kilométer (4 mérföld). Két majdnem egyenlő részből áll, amelyeket a keskeny Aetos (Sas) földszoros köt össze, amely mindössze 600 méter (1,969 láb) széles. A két rész a Molos-öblöt foglalja magában, amelynek déli ága Vathy kikötője, a sziget fővárosa és fő lakossága. Az északi részen fekvő Stavros a második legnagyobb település.
A kikötőt Lazaretto Islet (vagy A Megváltó szigete) őrzi. A sziget ad otthont a Megváltó templomának és egy ősi börtön romjainak.
Exogi a sziget legnyugatibb foka, ezt követi északon Melissa, keleten Mavronos, Agios Ilias, Schinous, Sarakiniko és Agios Ioannis, délen pedig Agiou Andreou. Az Afales-öböl északnyugaton, a Frikes- és a Kioni-öböl északkeleten, a Molos-öböl keleten, az Ormos-öböl és a Sarakiniko-öböl délkeleten található. A legmagasabb csúcs a Nirito (806 m) északon, majd a Merovigli (669 m) délen.
Mivel az ókori görög írók gyakran használtak névadó magyarázatokat a nevek népetimológián keresztüli elmagyarázására, Ithakos nagyobb valószínűséggel Ithakából származik, mint fordítva.
Bár az Ithaca név az ókor óta változatlan, a különböző korszakokból származó írásos szövegek gyakran más néven emlegetik a szigetet, többek között:
- Val di Compare (a Bestman völgye), Piccola (kis) Cephallonia, Anticephallonia (középkortól a velencei időszak kezdetéig)
- Ithaki nisos (görögül sziget), Thrakoniso, Thakou, Thiakou (bizánci időszak)
- Thiaki (a velencei időszak előtt)
- teaki (velencei időszak)
- Fiaki (török korszak)
