Gent (hollandul: Gent, franciául: Gand) belga város Kelet-Flandriában. Gent egy város negyedmillió emberrel és gazdag történelemmel. Gentben ezzel szemben viszonylag magas a fiatalok aránya, és a hallgatók száma 50,000 2016.
Gent Európa egyik leggazdagabb és legerősebb városa volt a középkor során. Eredetileg azt hitték, hogy Párizs mögött a második legnagyobb város az Alpoktól északra. A templomok fenséges építészetének és a gazdag kereskedők otthonainak megtekintése feltárja ennek a gazdag történelemnek a hatását. Az egész belvárost így rekonstruálták, és még mindig az élénk késő-középkori városállam érzetét árasztja. A városi tanács autómentessé tételére vonatkozó döntése eredményeként a központ ma rendkívül szívesen látott és nyitott környezet, amely még a lakosokat is lenyűgözi.
Leuvennel, egy másik flandriai egyetemi várossal ellentétben nem csak fiatalok élnek ott. Gent bennszülöttjei között szokatlan keveréke van az oda érkezett külföldieknek vagy művészeknek. Ennek a keveréknek köszönhetően az emberek toleránsabbá és nyitottabbá válnak. Ez a hozzáállás a városi élet minden területét áthatja, jobban, mint a kisebb tartományi városokban vagy a nagyobb metropolisban, Antwerpenben.
ÉPÍTÉSZET
A város középkori építészetének nagy része még mindig áll, és gondosan konzerválták és felújították. Középső régiója Belgium legnagyobb autómentes övezete. Említésre méltó még a Szent Bavo-székesegyház a genti oltárral, a harangláb, a Gravensteen-erőd és az ősi Graslei kikötő körüli csodálatos épületek. Gent nagyszerű egyensúlyt ért el a kényelem és a történelem között – ez nem város-múzeum. Gentben három béguinage és számos templom is található, köztük a Szent-templom, a Jacob's a Saint-Nicolas-templom és a Szent-templom. Michaelé
Louis Roelandt, Gent leghíresebb építésze a XIX. században létrehozta az Aula egyetemi termet, az operaépületet és a fő tárgyalótermet. Henry Van de Velde egyetemi épületei (a Boekentoren vagy a Book Tower) a kortárs építészet figyelemre méltó példái. Van néhány színház is a különböző korokból.
1998-ban és 1999-ben az UNESCO a beguinageseket, valamint a haranglábot és a szomszédos posztócsarnokot a Világörökség részévé nyilvánította.
Gentben található a Zebrastraat is, egy társadalmi kísérlet, amelyben egy teljesen felújított helyszín egyesíti az életet, a gazdaságot és a kultúrát.
MÚZEUMOK
A genti Museum voor Schone Kunsten (Szépművészeti Múzeum) Hieronymus Bosch, Peter Paul Rubens és sok flamand mester festményeinek ad otthont; a SMAK vagy a Stedelijk Museum voor Actuele Kunst (City Museum for Contemporary Art) Joseph Beuys és Andy Warhol munkáinak ad otthont; a Genti Design Múzeum pedig Victor Horta és Le Corbusier remekműveinek ad otthont. A Huis van Alijn (Alijn család háza) korábban kezdetek volt, ma pedig népművészeti múzeum színházi és bábbemutatókkal a gyermekek számára. A Museum voor Industriele Archeologie en Textiel, vagy más néven MIAT Gent ipari erejét mutatja be az 1800-as évek munkahelyeinek és üzleteinek rekreációival, valamint tényleges fonó- és szövőgépekkel, amelyek az épület korábbi, szövőgyári életéből származnak. A Genti Városi Múzeum (Stadsmuseum, rövidítve STAM) a város történelmének és népének dokumentálására és értelmezésére, valamint a jelen megőrzésére szolgál a jövő generációi számára.
ÉTTERMI HAGYOMÁNYOK ÉS GALVONÁSI HAGYOMÁNYOK
A genti és más kelet-flandriai körzetekben található pékségek kínálnak egy fánk alakú zsemlét, amelyet „mastel”-nak (többes számban „mastellen”) neveznek, ami lényegében egy bagel. A „Mastellen”-t „Szent Hubert kenyérnek” is nevezik, mivel a pékek a korai szentmisére, november 3-án hozzák a tételeiket, hogy megáldják. Korábban azt hitték, hogy áldott mastellen veszettség ellen oltott be.
Az egyéb helyi finomságok közé tartozik a Leonidasból származó praliné csokoládé, a cuberdonok vagy a „neuzekes” („orrok”), a kúp alakú lila, zselével töltött cukorkák, a „babeluten” („babelek”), a kemény vajkaramellszerű cukorka és a forróbb oldalon. , a híres "Tierenteyn", egy forró, de finom mustár, amely némi rokonságot mutat a francia "Dijon" mustárral.
A Stoverij egy hagyományos flamand marhapörkölt, amely a legjobb, ha nagy mennyiségű barna „trappistával” (erős apátsági sör) főzzük, és sült krumplival tálaljuk. A „Waterzooi” egy helyi pörkölt, amelyet eredetileg Gent folyóiban és patakjaiban gyűjtött édesvízi halakból főztek, de ma már gyakran csirkét használnak hal helyett. Gyakran újkonyhás módon tálalják, egy hatalmas fazék az oldalán.
A város támogatja a Donderdag Veggiedagot, a csütörtökönkénti húsmentes napot, ahol a vegetáriánus ételeket népszerűsítik nyilvános étkezdékben a civil dolgozók és a választott tanácstagok számára, minden város által finanszírozott iskolában, valamint a vegetáriánus étkezési alternatívák népszerűsítését az egész városban (a „vega” terjesztésével utcatérképek”). Ez a törekvés a hústermelés negatív környezeti következményeinek felismeréséhez kapcsolódik, amelyek az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a világ üvegházhatású gázkibocsátásának nagyjából egyötödét teszik ki.
Gentben van a legtöbb egy főre jutó vegetáriánus étterem a világon.
ÜNNEPSÉGEK
A Gentse Feesten, az I Love Techno in Flanders Expo, a „10 Days Off” zenei fesztivál, a Genti Nemzetközi Filmfesztivál (beleértve a World Soundtrack Awards díját) és a Gent Festival van Vlaanderen mind a városban (nl). Ezenkívül ötévente hatalmas botanikai bemutatót (Gentse Floralin) rendeznek a genti Flanders Expo-n, amely nagyszámú turistát vonz.
A Flandriai Fesztivál 2008-ban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Gentben kezdődik szeptember második szombatján, az OdeGand City ünnepségével. 50 előadást tartanak a történelmi belváros különböző helyszínein, és 250 nemzetközi előadó lép fel. Hasonló eseményeket más flamand városokban is tartanak a Flandria Fesztivál részeként (Antwerpen a Laus Polyphoniae-val; Brugge a MAfesztivállal; Brüsszel a KlaraFestival-lal; Limburg a Bazilikával, Mechelen és Brabant a Novecento-val és a Transittal).
TERMÉSZET
A város kiterjedt parkjai turisztikai látványosságoknak is nevezhetők. Gentnek különösen van természeti rezervátuma (Bourgoyen-Ossemeersen, 230 hektár) és vidámparkja (Blaarmeersen, 87 hektár).
