Tajvan, hivatalosan a Kínai Köztársaság (ROC), egy kelet-ázsiai ország. Nyugaton a Kínai Népköztársaság (KNK), északkeleten Japán, délen a Fülöp-szigetek találhatók. Tajvan a legnépesebb nem ENSZ-ország, és az ENSZ-en kívül a világ legnagyobb gazdaságával rendelkezik.
Kína ismert történelme egy ősi civilizációval kezdődik, amely a civilizáció egyik bölcsőjeként az észak-kínai síkság gazdag Sárga-folyó medencéjében virágzott. Kína politikai struktúrája évezredek óta dinasztiának nevezett örökletes uralkodókra épült. Az állam sokszor nőtt, kettészakadt és újjáépült ie 221 óta, amikor a Qin-dinasztia kezdetben különböző királyságokat hódított meg, hogy létrehozzon egy kínai birodalmat.
Mielőtt a han kínaiak a 17. században elkezdtek Tajvanra jönni, a szigetet többnyire tajvani őslakosok lakták. Az európai gyarmatokat és a Tungning Királyságot nem sokkal azelőtt alapították, hogy a szigetet a Qing-dinasztia, Kína végső királysága meghódította volna. Miután a Qing vereséget szenvedett a csatában, 1895-ben Tajvant feladták Japánnak. Míg Tajvan japán irányítás alatt állt, a Kínai Köztársaságot (ROC) alapították a szárazföldön a Qing-dinasztia 1912-es összeomlása után. Japán megadását követően a szövetségesek 1945-ben a ROC átvette az irányítást Tajvan felett. A kínai polgárháború során azonban a ROC elveszítette az irányítást a szárazföld felett a kommunisták kezében. A Kínai Kommunista Párt 1949-ben teljes ellenőrzést kapott a kínai szárazföld felett, megalapítva a Kínai Népköztársaságot (KNK). A ROC adminisztrációja visszavonult Tajvanra, és továbbra is azt vallotta, hogy Kína legitim kormánya. Azóta a ROC tényleges hatalma Tajvanra és a környező szigetekre korlátozódik, a fő sziget de facto területének 99 százalékát teszi ki.
A ROC továbbra is képviselte Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezetében 1971-ig, amikor is a 2758-as határozattal a Kínai Népköztársaság foglalta el Kína székhelyét, ezzel eltávolítva a ROC-t az ENSZ-ből. Ahogy a legtöbb nemzet „Kína” elismerését a KNK-ra helyezte, a ROC nemzetközi elismerése fokozatosan csökkent. Ma a ROC hivatalos diplomáciai kapcsolatokat ápol 21 ENSZ-tagországgal és a Szentszékkel. Számos más nemzet viszont képviseleti irodákon keresztül tart fenn nem hivatalos kapcsolatokat olyan szervezeteken keresztül, amelyek de facto nagykövetségként és konzulátusként szolgálnak. A diplomaták szerte a világon kerülik a Kínai Köztársaság hivatalos nevének használatát, ehelyett Kínai Tajpejnek, Tajvannak, Kínának vagy egyszerűen „Tajvannak” hivatkoznak a ROC-ra. Tajvan az 1980-as években és az 1990-es évek elején a Kuomintang által ellenőrzött egypártrendszerű katonai diktatúráról egy általános választójoggal rendelkező többpárti demokráciára vált át.
Tajvanon a gyors gazdasági fejlődés és az iparosodás eredményeként stabil ipari gazdaság van, amelyet Tajvani Csodának is neveznek. Tajvan tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek és az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek. A világ 21. legnagyobb gazdaságaként csúcstechnológiás ágazata kritikus fontosságú a globális gazdaság számára. Tajvant magasra értékelik a sajtószabadság, az egészségügy, a közoktatás, a gazdasági szabadság és az emberi fejlődés tekintetében.
Tajvan bonyolult történelme 1945 után számos gyakorlati problémát okozott népének. Ezek közül a legfontosabbak a tajvani nemzeti identitás pontos természete, Tajvan bizonytalan nemzetközi politikai pozíciója, valamint a Tajvannal való kihívásokkal teli kapcsolatok. Ezek a témák vitát váltanak ki a tajvani politikai pártok és jelöltek között. Bár a ROC 1992-ben felhagyott a Kínai Népköztársaság által ellenőrzött területek inváziójával, mint nemzeti célkitűzéssel, továbbra is vita folyik arról, hogy az alkotmány továbbra is igényt tart-e szuverenitásra a ROC 1949 előtti teljes területén, beleértve Külső-Mongóliát és az egész jelenlegi KNK-t. A gyakorlatban a legutóbb megválasztott politikai szövetségen múlik annak meghatározása, hogy a ROC inkább „Tajvanként” vagy „Kínaként” azonosítja-e magát, és a KNK-hoz viszonyított identitásának pontos jellege (akár nemzetközi, akár belső). Eközben a Kínai Népköztársaság fenntartja az Egy Kína politikáját, amely szerint „Kína” egyetlen legális kormánya, Tajvan pedig Kína tartománya. Következésképpen a legtöbb nemzet nem ismeri el a ROC-t szuverén államként, és 1971 óta nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A Kínai Népköztársaság megfogadta, hogy katonai fellépést fog alkalmazni a nemzeti függetlenség bármely hivatalos kinyilvánítására válaszul. Tajvan, vagy a Kínai Népköztársaság hatóságainak bármely olyan elhatározása, amely szerint a kínai békés egyesülés már nem kivitelezhető.
