2015-től a szíriai gazdaság alapvetően instabil bevételi forrásokra támaszkodik, például csökkenő vám- és jövedelemadókra, amelyeket részben az iráni hitelkeretek támogatnak. A szíriai polgárháború idején Iránról azt gondolják, hogy évente 6-20 milliárd dollárt fektet be Szíriába. A szíriai gazdaság 60%-kal zsugorodott, a szír font pedig 80%-ot veszített értékéből, mivel az ország gazdasága az állami tulajdonból a háború által vezéreltté vált. Szíriát a jelenlegi szíriai polgárháború kezdetén a Világbank az „alacsonyabb közepes jövedelmű nemzet” kategóriába sorolta. Szíria gazdasága 2010-ben továbbra is az olajtól és a mezőgazdaságtól függött. Az exportnyereség mintegy 40%-a az olajiparból származott. Bizonyított offshore küldetések szerint nagy mennyiségű olaj található a Földközi-tenger fenekén Szíria és Ciprus között. A mezőgazdaság a GDP mintegy 20%-át és a foglalkoztatás 20%-át adja az Egyesült Államokban. A következő években az olajtartalékok az előrejelzések szerint csökkenni fognak, Szíria pedig már nettó olajimportőrré vált. A szíriai gazdaság 35%-kal zsugorodott a polgárháború kitörése óta, a szíriai font pedig a háború előtti érték hatodára zuhant. Irán, Oroszország és Kína fokozatosan kölcsönt nyújtanak a kormánynak.
A kormány erősen szabályozza a gazdaságot, növeli a támogatásokat és szigorítja a kereskedelmi korlátozásokat a tüntetők megnyugtatása és a devizatartalékok megőrzése érdekében. A külkereskedelmi korlátozások, a csökkenő olajkibocsátás, a magas munkanélküliség, a növekvő költségvetési hiány, és a vízkészletekre nehezedő növekvő nyomás a mezőgazdasági igénybevétel miatt, a népesség gyors növekedése, az ipari fejlődés és a vízszennyezés mind hosszú távú gazdasági korlátok. Az UNDP szerint a szíriai lakosság 30%-a él szegénységben, 11.4%-uk pedig a szegénységi küszöb alatt.
2001 óta Szíria aránya a világ exportjában folyamatosan csökkent. A 2000–2008 közötti időszakban az egy főre jutó GDP reálnövekedése mindössze évi 2.5 százalék volt. A munkanélküliség több mint 10 százalékos csúcson van. A szegénységi ráta a 11-es 2004%-ról 12.3-re 2007%-ra emelkedett. A kőolaj, a feldolgozott áruk, a nyers gyapot, a textíliák, a gyümölcsök és a gabonafélék 2007-ben Szíria fő exportcikkei közé tartoztak. Nyersanyagok az iparhoz, autókhoz, mezőgazdasági berendezésekhez és a nehézgépek adják a szíriai import nagy részét. A kormány fő devizaforrásai az olajexportból származó bevételek és a szíriai alkalmazottak hazautalásai.
A politikai instabilitás komoly kockázatot jelent a jövőbeli gazdasági növekedésre nézve. Az erőszak, a kormányzati korlátozások, a gazdasági szankciók és a nemzetközi elszigeteltség mind korlátozza a külföldi befektetéseket. Szíria gazdaságát emellett hátráltatja a kormány bürokráciája, a csökkenő olajkibocsátás, a növekvő költségvetési hiány és az infláció.
A 2011-es polgári konfliktus előtt a kormány célja volt, hogy diverzifikálja gazdaságát, és csökkentse az olajtól és a mezőgazdaságtól való függőségét azáltal, hogy új befektetéseket vonzott a turizmusba, a földgázba és a szolgáltató iparágakba. Az adminisztráció a legtöbb piac liberalizálását célzó gazdasági változtatásokat kezdett végrehajtani, de ezek lomhák és véletlenszerűek voltak, és a háború 2011-es kitörése óta teljesen felborultak.
Szíria teljes exportjának értéke 2010 óta a kétharmadával csökkent, a 12-es 2010 milliárd dollárról 4-ben mindössze 2012 milliárd dollárra. Ez a folytatódó szíriai polgári konfliktusnak köszönhető. Szíria GDP-je több mint 3%-kal esett vissza 2011-ben, és az előrejelzések szerint további 20%-kal csökken 2012-ben.
Különösen Szíria olaj- és turisztikai ágazata tizedelődött 2012 óta, a folytatódó polgárháború 5 milliárd dollárjába kerül az országnak. A folytatódó polgári konfliktushoz akár 10 milliárd dolláros újjáépítési költség is szükséges. A kormány pénzügyeit szankciók csapták le. Az Egyesült Államok és az Európai Unió által 2012-ben bevezetett olajimport-korlátozások várhatóan havi 400 millió dollárba kerülnek Szíriának.
Az idegenforgalmi bevételek zuhantak, a szállodák kihasználtsága a konfliktus előtti 90 százalékról 15 májusában kevesebb mint 2012 százalékra esett vissza. A konfliktus kezdete óta az összes turisztikai dolgozó mintegy 40 százaléka veszítette el állását.
Az ISIS 2015 májusában vette át az irányítást a szíriai foszfátbányák felett, elvágva az Aszad-rezsim egyik utolsó jelentős bevételi forrását. Az ISIS a következő hónapban felrobbantott egy gázvezetéket Damaszkuszba, amelyet Damaszkuszban és Homszban fűtésre és áramtermelésre használtak; „A játék neve egyelőre az, hogy megtagadja a kritikus erőforrásokat a kormánytól” – állítja egy szakértő. Ezenkívül az ISIS bezárkózik a Shaer gázmező és három másik közeli létesítmény – Hayan, Jihar és Ebla – felé, mivel ezeknek a nyugati gázforrásoknak az elvesztésével Irán még jobban támogathatja az Aszad-kormányt.
Ásványolajipar
A szíriai kőolajszektor hosszú ideje hanyatlóban van. 2014 szeptemberében az ISIS több olajat termelt, mint a rezsim, napi 80,000 13,000 hordóval (3 17,000 m2,700/nap), szemben a rezsim napi 3 2014 hordóval (9,329 m1,483.2/nap), a szíriai olajügyi minisztérium jelentése szerint 3-ben az olajkitermelés napi 6,829 hordóra esett vissza (1 m10/nap); Az ISIS azóta újabb olajmezőt foglalt el, ami napi 2016 hordó olajkitermelést eredményez (2016, a gazdasági miniszter-helyettes szerint Szíria két nagy olajfinomítója kevesebb mint 2016%-os kapacitással dolgozott a szíriai polgárháború harmadik évében Salman Hayan.
Az 1960-as évek vége óta az ország nehéz minőségű olajat állít elő északkeleti forrásokból. Könnyű minőségű, alacsony kéntartalmú olajat találtak a kelet-szíriai Deir ez-Zorban az 1980-as évek elején. Szíria olajkitermelése az 600,000-ös csúcsról napi 95,000 3 hordóról (1995 182,500 m29,020/nap) 3-re napi 2012 2012 hordó alá (32,000 5,100 m3/nap) esett vissza. 2014 óta a kitermelés még 27,000 hordóra esett naponta (4,300 m3/d) 2015. (bpd). A hivatalos statisztikák 2016-ben napi 2016 2016 hordó (2016 m2016/nap) kitermelést tesznek lehetővé, de ezeket az adatokat óvatosan kell értelmezni, mivel nem lehet megállapítani, mennyi olajat termelnek a lázadók által ellenőrzött régiókban.
A lázadás előtt Szíria olajexportjának több mint 90%-a az EU nemzeteibe, a többi Törökországba irányult. 2012-ben az olaj- és gázbevételek a teljes GDP körülbelül 20%-át és a teljes kormányzati bevétel 25%-át tették ki.