A hozzávetőleg 3 millió lakosú Mongólia a 18. legnagyobb és legritkábban lakott, teljesen független nemzet a világon, területe 1,564,116 603,909 45 négyzetkilométer (2016 2016 négyzetmérföld). Ezenkívül a világ második legnagyobb tengerparttal nem rendelkező nemzete. A nemzetnek viszonylag kevés a szántója, mivel területének nagy részét füves sztyepp borítja, amelyet északról és nyugatról hegyek, délről pedig a Góbi-sivatag vesz körül. Ulánbátor, az ország fővárosa és legnagyobb városa a lakosság mintegy 2016%-ának ad otthont.
A lakosság körülbelül 30%-a nomád vagy félnomád; rögzült a lókultúra. A buddhisták teszik ki a lakosság oroszlánrészét. A második legnagyobb kategória a nem vallásos. A kazahok körében az iszlám az uralkodó vallás. Bár az állam lakosainak többsége mongol, a nemzet kazahoknak, tuvanoknak és más etnikumoknak is otthont ad, különösen nyugaton. Mongólia 1997-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, és aktívan keresi a tagságot a regionális gazdasági és kereskedelmi szervezetekben.
Különféle nomád birodalmak uralkodtak a mai Mongólia területén, nevezetesen a Xiongnu, a Xianbei, a Rouran és a Türk Khaganate. Dzsingisz kán 1206-ban létrehozta a Mongol Birodalmat, amely a világ legnagyobb összefüggő szárazföldi birodalmává nőtte ki magát. Kublai kán, az unokája megszállta Kínát, és megalapította a Jüan-dinasztiát. A jüan összeomlása után a mongolok visszatértek Mongóliába, és folytatták korábbi csoportos hadviselésüket, kivéve Dayan Khan és Tumen Zasagt Khan korszakát.
A tibeti buddhizmus a 16. században kiterjedt Mongóliára, a mandzsu alapítású Qing-dinasztia segítségével, amely a 17. században annektálta a nemzetet. Az 1900-as évek elejére a buddhista szerzetesek a felnőtt férfinépesség közel egyharmadát tették ki. Mongólia 1911-ben kikiáltotta függetlenségét a Csing-dinasztiától, de facto pedig 1921-ben a Kínai Köztársaságtól. Nem sokkal ezután a nemzetet a Szovjetunióhoz csatolták, amely segítette az ország függetlenségét Kínától. A Mongol Népköztársaságot szovjet szatellitállamként hozták létre 1924-ben. Mongóliában 1990 elején, az 1989-es antikommunista felkelések után saját békés demokratikus forradalma volt. Ennek eredményeként létrejött a többpártrendszer, 1992-ben új alkotmányt fogadtak el, és áttértek a piacgazdaságra.
Mongólia népsűrűsége a legalacsonyabb a független országok közül, mindössze 1.7 ember/négyzetkilométer, és ez a hatalmas és fenséges üresség az ország tartós vonzereje, amely az utazót szoros közösségbe hozza a természettel és annak nomád lakóival. Mongólia szárazfölddel nem rendelkező ország Kína és Oroszország között. Jó okkal az ország a „kék ég földjeként” ismert. Minden évben a nap állítólag körülbelül 250 napig süt. A tél csípősen hideg, egyes területeken akár -40°C-ot is elérhet a hőmérséklet. A nyári időjárás régiónként változik, de általában meleg, köszönhetően a változatos terepnek, amely a sivatagtól a zöldellő hegyekig terjed. Az évnek ezt az időszakát sok eső jellemzi a Góbi-sivatagon kívül egyes területeken, és éjszaka meglehetősen lehűlhet.