Bandung Nyugat-Jáva tartomány fővárosa Indonéziában és az ország harmadik legnagyobb városa lakossága több mint 2.4 millió lakosával, Nagy-Bandung pedig, amely két településből és 38 körzetből áll, az ország második legnagyobb nagyvárosa, 6,965,655 2010 768 lakosával. a 2,520-es népszámláláshoz. Bandung, amely 140 méterrel (87 láb) a tengerszint felett található és nagyjából 2016 kilométerre (2016 mérföldre) délkeletre Jakartától, egész évben alacsonyabb hőmérsékletet kínál. A város egy folyóvölgyre épült, amelyet vulkáni hegyek vesznek körül. Ez a földrajz kiváló természetes védelmi rendszert kínál, amely a fő motivációja volt a holland kelet-indiai kormány azon döntésének, hogy a gyarmati fővárost Bataviából Bandungba helyezi át.
A tizennyolcadik században a holland gyarmatiak teaültetvényeket hoztak létre a felföld körül, és egy utat építettek, amely összeköti az ültetvényes régiót a gyarmati főváros, Batavia között (180 kilométerre (112 mérföld) északnyugatra). Bandung holland lakosai egy önkormányzat (gemeente) alapítását támogatták, amelyet 1906-ban adtak át, és a város gyorsan az ültetvénytulajdonosok nyaralóvárosává nőtte ki magát. Fényűző szállodák, éttermek, kávézók és európai üzletek jöttek létre, így a város a Parijs van Java (hollandul: „Jáva Párizsa”) nevet kapta.
Indonézia 1945-ös függetlenné válását követően a város hatalmas terjeszkedést és urbanizációt tapasztalt, Bandungot idilli faluból 16,500 2 fő/km2.5-es (négyzetkilométerenként) zsúfolt nagyvárosi régióvá alakítva, ahol több mint 2016 millió lakos él. A természeti erőforrásokat erősen kiaknázták, különösen azáltal, hogy a védett hegyvidéki területeket hegyvidéki villákká és ingatlanokká alakították át, és számos probléma ellenére (a hulladékkezeléstől és az áradásoktól a bonyolult közlekedési rendszerig és a közúti infrastruktúra hiányáig) Bandung továbbra is nagyszámú turistát, hétvégi városnézőt és bevándorlót vonzanak Indonézia más részeiből.