Haidar\u00e1b\u00e1d egy sz\u00fcrke \u00e9s r\u00f3zsasz\u00edn gr\u00e1nitb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 fenns\u00edkon fekszik, \u00e1tlagosan 536 m\u00e9teres tengerszint feletti magass\u00e1gban, utc\u00e1i \u00e9s telep\u00fcl\u00e9sei lank\u00e1s gerincek \u00e9s kis dombok k\u00f6r\u00fcl helyezkednek el. A v\u00e1ros 650 km\u00b2-en ter\u00fcl el a Dekk\u00e1n-fenns\u00edkon, amelyet a Musi foly\u00f3 kett\u00e9szel. J\u00f3val azel\u0151tt, hogy emberi k\u00e9z form\u00e1lta volna a k\u00f6rvonalait, ez a foly\u00f3 kiv\u00e1jta azt a v\u00f6lgyet, amely Haidar\u00e1b\u00e1d \u00f3v\u00e1ros\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A Musit\u00f3l d\u00e9lre fekszik a Purana Shahar, az 1591-ben alap\u00edtott eredeti k\u00f6zpont; t\u0151le \u00e9szakra modern negyedek \u00e9s \u00fcvegbor\u00edt\u00e1s\u00fa tornyok emelkednek a horizont fel\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
Sz\u00e1mos mesters\u00e9ges v\u00edzt\u00e1roz\u00f3, vagy sagar tark\u00edtja a t\u00e1jat. Az 1562-ben \u00e9p\u00fclt Hussain Sagar megel\u0151zi mag\u00e1t a v\u00e1rost, \u00e9s ma Hyderabad \u00e9s ikerv\u00e1rosa, Secunderabad k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zpontk\u00e9nt szolg\u00e1l. Feljebb tal\u00e1lhat\u00f3k az Osman Sagar \u00e9s a Himayat Sagar, amelyeket az id\u0151szakos \u00e1rad\u00e1sok megf\u00e9kez\u00e9s\u00e9re \u00e9s a v\u00edzell\u00e1t\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00edtettek. 1996-ra a v\u00e1rosi nyilv\u00e1ntart\u00e1sok mintegy 140 tavat \u00e9s 834 kisebb medenc\u00e9t tartottak sz\u00e1mon, amelyek annak az id\u0151nek a maradv\u00e1nyai, amikor a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e1ll\u00f3vizek k\u00f6r\u00fcl csoportosultak.<\/p>\n\n\n\n
Muhammad Quli Qutb Shah, a Kutb Shahi-dinasztia \u00f6t\u00f6dik szult\u00e1nja 1591-ben kiterjesztette birodalm\u00e1t egy \u00faj f\u0151v\u00e1ros \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel Golconda falain t\u00fal. \u00c9p\u00edt\u00e9szei perzsa modelleket k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ztek, kupol\u00e1kat \u00e9s magas \u00edveket emeltek, amelyek a st\u00edlusok kevered\u00e9s\u00e9nek korszak\u00e1t vet\u00edtett\u00e9k el\u0151re. Az 1687-es mogul annekt\u00e1l\u00e1st k\u00f6vet\u0151en I. Aszaf Dzsah \u2013 kor\u00e1bban mogul alkir\u00e1ly \u2013 1724-ben ig\u00e9nyt tartott a szuverenit\u00e1sra, \u00e9s megalap\u00edtotta az Aszaf Dzsah\u00ed-dinasztia vonal\u00e1t. A k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 niz\u00e1m uralkod\u00f3i hatalommal b\u00edrtak Haidar\u00e1b\u00e1dban, mint birodalmi sz\u00e9khely, eg\u00e9szen 1948-as Indiai Uni\u00f3ba val\u00f3 integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ig.<\/p>\n\n\n\n
A gyarmati uralom alatt egy brit rezidencia \u00e9s kanton alakult ki Secunderabad k\u00f6r\u00fcl, az \u00d3v\u00e1rost\u00f3l nyolc kilom\u00e9terre \u00e9szakra. A f\u00fcggetlens\u00e9g \u00e9s az 1956-os \u00e1llamok \u00e1tszervez\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny ut\u00e1n Hyderabad Andhra Pradesh f\u0151v\u00e1rosa volt. Telangana 2014-es l\u00e9trehoz\u00e1sakor mindk\u00e9t \u00e1llam k\u00f6z\u00f6s f\u0151v\u00e1rosa lett 2024-ig, amikor is Telangana kiz\u00e1r\u00f3lagos korm\u00e1nyzati sz\u00e9khelye lett. 1956 \u00f3ta a v\u00e1ros k\u00fclv\u00e1ros\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 Rashtrapati Nilayam t\u00e9li mened\u00e9ket ny\u00fajt az indiai eln\u00f6knek.<\/p>\n\n\n\n
A Charminar, a n\u00e9gy bolt\u00edvb\u0151l \u00e1ll\u00f3 eml\u00e9km\u0171, amely 1591-ben k\u00e9sz\u00fclt el, ma is Haidar\u00e1b\u00e1d jelk\u00e9pe. N\u00e9gy minaretje 56 m\u00e9ter magas, mindegyik bolt\u00edv egy forgalmas f\u0151\u00fatra ny\u00edlik. A k\u00f6zelben tal\u00e1lhat\u00f3 a Mekka-mecset \u00e9s a Kutb sahi s\u00edreml\u00e9kek koruk nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t id\u00e9zik. Az \u00d3v\u00e1ros baz\u00e1rjaiban \u2013 a Laad Baz\u00e1rban, a Medina K\u00f6rforgalomban \u00e9s a Gy\u00f6ngypiacon \u2013 tov\u00e1bbra is kaphat\u00f3k gy\u00f6ngy\u00f6k \u00e9s Golconda gy\u00e9m\u00e1ntok, felid\u00e9zve Haidar\u00e1b\u00e1d egykori g\u00fanynev\u00e9t, a \u201eGy\u00f6ngy\u00f6k V\u00e1ros\u00e1t\u201d. Annak ellen\u00e9re, hogy a t\u00f6bbszintes bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontok \u00e9s irodaparkok \u00e1talak\u00edtott\u00e1k az \u00e9szaki partot, ezek a keskeny utc\u00e1k m\u00e9g mindig l\u00fcktetnek az \u00e9vsz\u00e1zados kereskedelmekt\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
A 19. \u00e9s 20. sz\u00e1zad eleji niz\u00e1m \u00e9p\u00edt\u00e9szet az eur\u00f3pai vir\u00e1gz\u00e1st az indo-iszl\u00e1m alapokra r\u00e9tegezte. A Chowmahalla-palota barokk h\u00e1rem\u00e9vel \u00e9s neoklasszicista Durbar csarnok\u00e1val a kir\u00e1lyi formas\u00e1got testes\u00edtette meg. A Palladio-szimmetria \u00e1ltal befoly\u00e1solt Falaknuma-palota kertek \u00e9s teraszok felett \u00e1ll. A k\u00f6z\u00e9p\u00fcletek \u2013 az Osmania K\u00f3rh\u00e1z, a Hyderabadi Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g, a V\u00e1rosi F\u0151iskola \u2013 indo-szarac\u00e9n st\u00edlusban jelentek meg Mir Osman Ali Khan uralkod\u00e1sa alatt, akinek uralkod\u00e1sa alatt a \u201emodern Hyderabad alkot\u00f3ja\u201d jelz\u0151t kapta. 2012-ben a korm\u00e1ny India els\u0151 \u201eLegjobb \u00d6r\u00f6ks\u00e9g V\u00e1ros\u00e1nak\u201d nyilv\u00e1n\u00edtotta a v\u00e1rost.<\/p>\n\n\n\n
Haidar\u00e1b\u00e1d \u00e9ghajlata a tr\u00f3pusi nedves \u00e9s sz\u00e1raz (K\u00f6ppen Aw) \u00e9s a forr\u00f3, f\u00e9lsz\u00e1raz (BSh) \u00e9ghajlat k\u00f6z\u00f6tt ingadozik. Az \u00e9ves csapad\u00e9kmennyis\u00e9g, amely k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 812 mm, f\u0151k\u00e9nt a d\u00e9lnyugati monszun idej\u00e9n hullik j\u00faniust\u00f3l okt\u00f3berig. 2000. augusztus 24-\u00e9n a csapad\u00e9km\u00e9r\u0151 241,5 mm-t m\u00e9rt 24 \u00f3ra alatt, ami a legmagasabb \u00e9rt\u00e9k 1891 novembere \u00f3ta, amikor a feljegyz\u00e9seket elkezdt\u00e9k. A h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet a t\u00e9li minimumok \u00e1tlagosan 21 \u00b0C-\u00e1t\u00f3l a m\u00e1jusi \u00e9s j\u00faniusi maximumokig terjed, amelyek gyakran meghaladj\u00e1k a 40 \u00b0C-ot. A higanysz\u00e1l egyszer, 1966. j\u00fanius 2-\u00e1n 45,5 \u00b0C-ra emelkedett; a ritka janu\u00e1ri \u00e9jszak\u00e1kon 6,1 \u00b0C-ra s\u00fcllyedt.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1rosi sz\u00f6vetet apr\u00f3 dombok tark\u00edtj\u00e1k, a legmagasabb a 672 m\u00e9teres Banjara-dombs\u00e1g. Nyugaton a k\u00fcls\u0151 k\u00fclv\u00e1rosok boz\u00f3tosba lejt\u0151k, melyeket az Osman Sagar-v\u00edzt\u00e1roz\u00f3 tark\u00edt. A Nagy-Hyderabad \u00d6nkorm\u00e1nyzat 2007-es gyors terjeszked\u00e9se 175 km\u00b2-r\u0151l 650 km\u00b2-re n\u00f6velte a v\u00e1ros hat\u00e1rait, elnyelve a perif\u00e9rikus falvakat \u00e9s egy \u00e9vtizeden bel\u00fcl csaknem megdupl\u00e1zva a lakoss\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n
A 2011-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s 6,9 milli\u00f3 lakost regisztr\u00e1lt a telep\u00fcl\u00e9sek hat\u00e1rain bel\u00fcl, \u00e9s 9,7 milli\u00f3t a nagyv\u00e1rosi r\u00e9gi\u00f3ban, amivel Hyderabad a negyedik helyen \u00e1ll a v\u00e1rosi n\u00e9pess\u00e9g, \u00e9s a hatodik helyen a v\u00e1rosi agglomer\u00e1ci\u00f3 tekintet\u00e9ben Indi\u00e1ban. A m\u00e1s \u00e1llamokb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 migr\u00e1nsok ennek a sz\u00e1mnak nagyj\u00e1b\u00f3l 24 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t teszik ki. A 83 sz\u00e1zal\u00e9kos \u00edr\u00e1stud\u00e1si ar\u00e1ny meghaladja a 74 sz\u00e1zal\u00e9kos orsz\u00e1gos \u00e1tlagot, a f\u00e9rfiak \u00edr\u00e1stud\u00e1si ar\u00e1nya 86 sz\u00e1zal\u00e9k, a n\u0151k\u00e9 pedig 80 sz\u00e1zal\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
A telugu \u00e9s az urdu nyelvnek k\u00f6z\u00f6s a hivatalos st\u00e1tusza; a legt\u00f6bb helyi lakos mindkett\u0151t besz\u00e9li az angol mellett. A telugu v\u00e1ltozat, a Telangana Mandalika, helyi idi\u00f3m\u00e1kat hordoz, m\u00edg a deccani urdu \u00e9vsz\u00e1zados udvari \u00e9s kereskedelmi haszn\u00e1latot t\u00fckr\u00f6z. A vall\u00e1si hovatartoz\u00e1s nagyr\u00e9szt \u00f6sszhangban van a nemzeti mint\u00e1kkal: a hinduk 64,9%-ot, a muszlimok 30,1%-ot, a kereszt\u00e9nyek 2,8%-ot alkotnak, kisebb dzsaina, szikh \u00e9s buddhista k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel. A v\u00e1ros szinkretikus szellemis\u00e9ge a k\u00f6z\u00f6s fesztiv\u00e1lokban \u2013 Ganesh Chaturthi, Diwali, Bonalu, Eid ul-Fitr \u00e9s Eid al-Adha \u2013 fejez\u0151dik ki, amelyek hindu \u00e9s muszlim hagyom\u00e1nyokb\u00f3l sz\u00fclettek.<\/p>\n\n\n\n
2011-ben Hyderabad v\u00e1rosi gazdas\u00e1ga 95 milli\u00e1rd USD-t termelt, amivel a hatodik helyen \u00e1llt Indi\u00e1ban a termel\u00e9s tekintet\u00e9ben. Korai h\u00edrnev\u00e9t gy\u00f6ngyeinek \u00e9s Golconda gy\u00e9m\u00e1ntjainak k\u00f6sz\u00f6nhette; a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re a vil\u00e1g egyetlen k\u00f6zpontja volt bizonyos gy\u00e9m\u00e1ntkereskedelem ter\u00e9n. A textilipar, a gy\u00f3gyszeripar \u00e9s az elektronika iparosod\u00e1sa a 20. sz\u00e1zadban gy\u00f6kerezett. Az 1990-es \u00e9vekt\u0151l kezdve a biotechnol\u00f3gia \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia a n\u00f6veked\u00e9s motorj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A Hardware Park \u00e9s a HITEC City, amelyeket k\u00fcl\u00f6nleges gazdas\u00e1gi \u00f6vezeteknek neveztek el, olyan glob\u00e1lis c\u00e9geknek adnak otthont, mint a Microsoft \u00e9s a Google. A modern ker\u00fcletek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Gachibowli \u00e9s a P\u00e9nz\u00fcgyi Negyed, ma India m\u00e1sodik legmagasabb felh\u0151karcol\u00f3-koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1val rendelkeznek.<\/p>\n\n\n\n
Haidar\u00e1b\u00e1d a banki szolg\u00e1ltat\u00e1sok jelent\u0151s\u00e9g\u00e9ben is vezet\u0151 szerepet t\u00f6lt be az orsz\u00e1gban: 2012 j\u00fanius\u00e1ban a bet\u00e9tek tekintet\u00e9ben a hatodik, a hitelek tekintet\u00e9ben pedig a negyedik helyen \u00e1llt. A v\u00e1ros j\u00e1rul hozz\u00e1 Telangana GDP-j\u00e9nek \u00e9s bev\u00e9teleinek legnagyobb r\u00e9sz\u00e9hez. Egy 2005-\u00f6s munkaer\u0151-felm\u00e9r\u00e9s szerint a f\u00e9rfiak 77 sz\u00e1zal\u00e9ka \u00e9s a n\u0151k 19 sz\u00e1zal\u00e9ka dolgozott, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 90 sz\u00e1zal\u00e9k a szolg\u00e1ltat\u00e1si szektorban. A korm\u00e1ny tov\u00e1bbra is a legnagyobb munkaad\u00f3, ezt k\u00f6veti a k\u00f6zponti k\u00f6zigazgat\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
Haidar\u00e1b\u00e1d kultur\u00e1lis \u00e9lete a niz\u00e1m indi\u00e1nok p\u00e1rtfog\u00e1sa alatt forrt \u00f6ssze, ahogy az 1857-es felfordul\u00e1s ut\u00e1n \u00c9szak-Indi\u00e1b\u00f3l bev\u00e1ndoroltak m\u0171v\u00e9szek \u00e9s tud\u00f3sok. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt az \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li st\u00edlusok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen megterm\u00e9keny\u00fcltek a t\u00e1ncban, a zen\u00e9ben, az irodalomban \u00e9s a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9gben. A k\u00f6lt\u0151k perzsa, urdu, telugu \u00e9s mar\u00e1thi nyelven \u00edrtak; a mogul miniat\u0171r technik\u00e1kban k\u00e9pzett fest\u0151k telepedtek le itt. Napjainkban a telugu filmipar \u2013 amelyet gyakran Tollywoodnak is neveznek \u2013 India legnagyobb bev\u00e9telt hoz\u00f3 region\u00e1lis mozij\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n
A kulin\u00e1ris hagyom\u00e1nyok ezt a f\u00fazi\u00f3t t\u00fckr\u00f6zik. A hyderabadi biryani illatos rizst r\u00e9tegez f\u0171szeres h\u00fasokkal; a haleem lencs\u00e9t \u00e9s b\u00faz\u00e1t f\u0151z\u0151 kiad\u00f3s zabk\u00e1s\u00e1t k\u00e9sz\u00edt Ramad\u00e1n idej\u00e9n; az olyan desszertek, mint a dupla ka-meetha, a muszlim hat\u00e1sokat id\u00e9zik. Gasztron\u00f3miai gazdags\u00e1g\u00e1nak elismer\u00e9sek\u00e9nt az UNESCO Hyderabadot a Gasztron\u00f3miai Kreat\u00edv V\u00e1rosok k\u00f6z\u00e9 sorolja.<\/p>\n\n\n\n
A hagyom\u00e1nyos viselet tov\u00e1bbra is jellemzi a nyilv\u00e1nos \u00e9s \u00fcnnepi \u00e9letet. A f\u00e9rfiak kurta-paijam\u00e1t vagy hivatalos serv\u00e1nit viselnek; a n\u0151k salwar kameezt \u00e9s khara dupatt\u00e1t, m\u00edg a burka \u00e9s a hidzs\u00e1b gyakori az \u00d3v\u00e1ros muszlim negyedeiben. A nyugati divat teret h\u00f3d\u00edtott a fiatalok k\u00f6r\u00e9ben az \u00fajabb ker\u00fcletekben, ahol nemzetk\u00f6zi m\u00e1rk\u00e1k szeg\u00e9lyezik az \u00fcveghomlokzat\u00fa bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontokat, amelyek olyan ter\u00fcleteket tark\u00edtanak, mint a Jubilee Hills.<\/p>\n\n\n\n
Haidar\u00e1b\u00e1d vas\u00fati, k\u00f6z\u00fati \u00e9s l\u00e9gi h\u00e1l\u00f3zatok csom\u00f3pontja. A 2008-ban megny\u00edlt Rajiv Gandhi Nemzetk\u00f6zi Rep\u00fcl\u0151t\u00e9r (IATA HYD) \u00e9vente ak\u00e1r 25 milli\u00f3 utast \u00e9s 150 000 tonna \u00e1rut is kiszolg\u00e1l. 2020-ban a rep\u00fcl\u0151t\u00e9r elnyerte a Rep\u00fcl\u0151terek Nemzetk\u00f6zi Tan\u00e1cs\u00e1nak d\u00edj\u00e1t a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00e9s a hangulat kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
A 2017 november\u00e9ben \u00e1tadott k\u00f6nny\u0171vas\u00fati metr\u00f3h\u00e1l\u00f3zat jelenleg 69,2 km-t (43 m\u00e9rf\u00f6ldet) fed le h\u00e1rom folyos\u00f3n kereszt\u00fcl, amivel a harmadik helyen \u00e1ll Indi\u00e1ban a hossz tekintet\u00e9ben. Az el\u0151v\u00e1rosi multimod\u00e1lis k\u00f6zleked\u00e9si rendszer h\u00e1rom vas\u00fatvonallal b\u0151v\u00fclt, \u00e9s naponta mintegy 180 000 utast sz\u00e1ll\u00edt. A t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9si buszok, villamosok, taxik, autoraks\u00e1k \u00e9s a mag\u00e1n\u00fczemeltet\u00e9s\u0171 minibuszok egy\u00fcttesen naponta t\u00f6bb mint 3,5 milli\u00f3 utast sz\u00e1ll\u00edtanak.<\/p>\n\n\n\n
Ezen lehet\u0151s\u00e9gek ellen\u00e9re az utak a telep\u00fcl\u00e9s ter\u00fclet\u00e9nek mind\u00f6ssze 9,5 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t foglalj\u00e1k el, \u00e9s mintegy 5,3 milli\u00f3 j\u00e1rm\u0171 \u2013 k\u00f6zt\u00fck 4,3 milli\u00f3 k\u00e9tkerek\u0171 \u2013 dugja el az art\u00e9ri\u00e1kat. A f\u0151bb \u00fatvonalak a 44-es, 65-\u00f6s, 163-as \u00e9s 765-\u00f6s orsz\u00e1gos aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1kon kereszt\u00fcl k\u00f6tik \u00f6ssze a v\u00e1rost hat \u00e1llammal, m\u00edg a K\u00fcls\u0151 k\u00f6rgy\u0171r\u0171 \u00e9s a magas\u00edtott gyorsforgalmi \u00fat az \u00e1tmen\u0151 forgalom elterel\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozza. A sebess\u00e9gkorl\u00e1toz\u00e1sok 50 km\/h-t\u00f3l (31 mph) a szem\u00e9lyg\u00e9pkocsik eset\u00e9ben 35\u201340 km\/h-ig (22\u201325 mph) terjednek a haszong\u00e9pj\u00e1rm\u0171vek eset\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
Hyderabad minden k\u0151p\u00e1rk\u00e1ny\u00e1n \u00e9s minden modern homlokzat\u00e1n mag\u00e1n hordozza saj\u00e1t m\u00faltj\u00e1nak r\u00e9tegeit. A Golconda omladoz\u00f3 b\u00e1sty\u00e1it\u00f3l a glob\u00e1lis v\u00e1llalatok t\u00fckr\u00f6s k\u00f6zpontjaiig a birodalmi pompa visszhangjait \u00f6tv\u00f6zi a legmodernebb ipar\u00e1gak z\u00fcmm\u00f6g\u00e9s\u00e9vel. Hibridit\u00e1sa ellen\u00e1ll a csinos c\u00edmk\u00e9knek: sem nem teljesen \u0151si, sem nem teljesen kort\u00e1rs, sem nem v\u00e1ltozatlan, sem nem \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00fajra\u00e9rtelmezhet\u0151. Hyderabad alapvet\u0151en egy kibontakoz\u00f3 narrat\u00edva marad \u2013 k\u00f6rvonalait a f\u00f6ldrajz, a dinasztikus amb\u00edci\u00f3k, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csere \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00e1s nyughatatlan lend\u00fclete alak\u00edtja.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Hyderabad, Telangana f\u0151v\u00e1rosa \u00e9s legnagyobb v\u00e1rosa, egy dinamikus metropolisz, amely harmonikusan egyes\u00edti az \u00f3kori m\u00faltat \u200b\u200ba mai fejl\u0151d\u00e9ssel. D\u00e9l-India \u00e9szaki r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 ez a kiterjedt nagyv\u00e1rosi csom\u00f3pont, amely 650 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teren (250 n\u00e9gyzetm\u00e9rf\u00f6ld\u00f6n) ter\u00fcl el a Deccan-fenns\u00edkon. A 2011-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint Haidar\u00e1b\u00e1dnak 6,9 milli\u00f3 lakosa van a telep\u00fcl\u00e9s hat\u00e1rain bel\u00fcl, ami India negyedik legn\u00e9pesebb v\u00e1rosa. A nagyv\u00e1rosi r\u00e9gi\u00f3nak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 9,7 milli\u00f3 lakosa van, ami meger\u0151s\u00edti, hogy Hyderabad az orsz\u00e1g hatodik legnagyobb nagyv\u00e1rosa.<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":2891,"parent":15052,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"elementor_theme","meta":{"_eb_attr":"","footnotes":""},"class_list":["post-15058","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/15058","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=15058"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/15058\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/15052"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2891"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=15058"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}