Tripoli egy szikl\u00e1s hegyfokon fekszik, Bejr\u00fatt\u00f3l 81 kilom\u00e9terre \u00e9szakra, a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger keleti r\u00e9sz\u00e9re n\u00e9zve. Libanon m\u00e1sodik legnagyobb v\u00e1rosak\u00e9nt \u00e9s \u00c9szaki korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g\u00e1nak f\u0151v\u00e1rosak\u00e9nt az orsz\u00e1g leg\u00e9szakibb tengeri kik\u00f6t\u0151je. \u00c9vsz\u00e1zadok \u00f3ta birodalmak \u00e9s vall\u00e1sok keresztez\u0151d\u00e9s\u00e9ben szolg\u00e1lt, v\u00e1rosi sz\u00f6vete f\u00f6n\u00edciai tenger\u00e9szek, g\u00f6r\u00f6g telepesek, keresztes lovagok, mameluk korm\u00e1nyz\u00f3k \u00e9s oszm\u00e1n adminisztr\u00e1torok jelenl\u00e9t\u00e9r\u0151l tan\u00faskodik. Az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 r\u00e9tegekben minden civiliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vet \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netet fonott \u00f6ssze, form\u00e1lva mind a l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t, mind a t\u00e1rsadalmi k\u00f6rvonalait.<\/p>\n\n\n\n
A legkor\u00e1bbi feljegyzett n\u00e9v, az Athar, a Kr. e. 14. sz\u00e1zadi f\u00f6n\u00edciai \u00e9vk\u00f6nyvekben jelenik meg. Az ezt k\u00f6vet\u0151 g\u00f6r\u00f6g gyarmatos\u00edt\u00f3k Tripolisznak nevezt\u00e9k el \u2013 sz\u00f3 szerint \u201eh\u00e1rom v\u00e1ros\u201d \u2013, \u00e9s ebb\u0151l ered a modern arab \u1e6car\u0101bulus. Az arab vil\u00e1gban az ash-Sh\u0101m, \u201ea levant\u00e9i\u201d jelz\u0151t kapta, hogy megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztesse l\u00edbiai n\u00e9vad\u00f3j\u00e1t\u00f3l. A keresztes hadj\u00e1ratok uralma alatt Raymond de Saint-Gilles 1102-ben emelte az els\u0151 er\u0151d\u00f6t, Mont P\u00e8lerinnek keresztelve. A citadella 1289-ben le\u00e9gett, majd 1307\u201308-ban Eszendemir Kurgi em\u00edr alatt ism\u00e9t felemelkedett. Hatalmas kapuja, amelyet S\u00fcleyman a Nagy v\u00e9setett fel, a k\u00e9s\u0151bbi oszm\u00e1n restaur\u00e1ci\u00f3r\u00f3l tan\u00faskodik; a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n Mustafa Agha Barbar korm\u00e1nyz\u00f3 alatt folytatott tov\u00e1bbi hadj\u00e1rat meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1ros s\u00e1ncait \u00e9s termeit.<\/p>\n\n\n\n
Tripoli \u00f3v\u00e1rosa meg\u0151rizte mameluk fel\u00faj\u00edt\u00f3inak l\u00e1bnyom\u00e1t. Az utc\u00e1k keskenyednek, hogy elriassz\u00e1k az ostromg\u00e9peket; a boltozatos hidak magas fal\u00fa sik\u00e1torokon \u00edvelnek \u00e1t; a rejtett l\u0151r\u00e9sekben egykor \u0151rszemek kaptak mened\u00e9ket. A kanyarg\u00f3s utc\u00e1k k\u00f6r\u00fcl piacok \u00e9s karav\u00e1nszer\u00e1jok \u00e1llnak, azok a k\u00e1nok, amelyek egykor Alepp\u00f3ba vagy Damaszkuszba tart\u00f3 keresked\u0151ket fogadtak. Ezeken az utc\u00e1kon bel\u00fcl a k\u00e9zm\u0171vesek folytatj\u00e1k \u0151si mesters\u00e9geiket \u2013 szappank\u00e9sz\u00edt\u0151k ol\u00edvaolajat pr\u00e9selik kem\u00e9ny kenyerekbe; r\u00e9zm\u0171vesek kalap\u00e1lnak t\u00e1lc\u00e1kat; \u00e1csok berak\u00e1sos dobozokat faragnak. A csal\u00e1di z\u00fcmm\u00f6g\u00e9s egy\u00fctt \u00e9l a kim\u00e9rt im\u00e1ra h\u00edv\u00e1sokkal \u00e9s a maronita \u00e9s ortodox templomok harangjaival.<\/p>\n\n\n\n
A mameluk korabeli vall\u00e1si \u00e9p\u00edt\u00e9szet is fennmaradt. A Mansz\u00fari Nagymecset, egy sor v\u00e1rosi hammam \u00e9s a k\u00f6zeli Madrassa al-Uszmanijja j\u00f3l mutatja be a korszak funkci\u00f3j\u00e1nak \u00e9s d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t. \u00d6t f\u00fcrd\u0151 maradt fenn: az Abed, az Izz El-Din, a Hajeb, a Jadid \u00e9s az An-Nouri, az utols\u00f3t 1333-ban N\u00far El-Din korm\u00e1nyz\u00f3 alap\u00edtotta a Nagymecset k\u00f6zel\u00e9ben. Amikor Ibn Batt\u00fatah 1355-ben ell\u00e1togatott ide, \u201ekiv\u00e1l\u00f3 f\u00fcrd\u0151ket\u201d figyelt fel a v\u00edzcsatorn\u00e1s kertek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 ez a le\u00edr\u00e1s m\u00e9g ma is visszhangzik ezekben a h\u0171v\u00f6s, kupol\u00e1s termekben.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00d3v\u00e1rost\u00f3l egy r\u00f6vid s\u00e9t\u00e1ra tal\u00e1lhat\u00f3 az Al-Tell t\u00e9r \u00e9s az \u00d3ratorony, amelyet 1906-ban emeltek II. Abdul Hamid szult\u00e1n uralkod\u00e1s\u00e1nak harmincadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra. Az oszm\u00e1n udvar aj\u00e1nd\u00e9kak\u00e9nt n\u00e9gy oldala m\u00e9g mindig m\u00e9ri az id\u0151t, miut\u00e1n egy 1992-es fel\u00faj\u00edt\u00e1s sor\u00e1n helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a mechanizmusait. A k\u00f6zelben \u00e1ll a Citadella, amelynek homokk\u0151 falait n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korszak \u00e9rintette.<\/p>\n\n\n\n
A part menti ter\u00fcleteken egy n\u00e9gy szigetb\u0151l \u00e1ll\u00f3 P\u00e1lma-szigetek alkotnak term\u00e9szetv\u00e9delmi ter\u00fcletet. A legnagyobb, amelyet a helyiek Nyulak-szigetek\u00e9nt ismernek, nagyj\u00e1b\u00f3l h\u00fasz hekt\u00e1ron ter\u00fcl el. A francia mand\u00e1tum alatt egykor betelep\u00edtett eur\u00f3pai nyulak legel\u00e9sztek a homokos partj\u00e1n; ma vesz\u00e9lyeztetett cserepes tekn\u0151s\u00f6knek, ritka bar\u00e1tf\u00f3k\u00e1knak \u00e9s v\u00e1ndormadaraknak ny\u00fajt mened\u00e9ket. Az 1973-as \u00e1sat\u00e1sok keresztes korabeli lak\u00f3helyeket t\u00e1rtak fel, amelyek a part menti z\u00f6ldter\u00fcleteket \u00e9vsz\u00e1zados emberi jelenl\u00e9ttel k\u00f6tik \u00f6ssze. Az UNESCO 1992-ben v\u00e9dett\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtotta a szigeteket, megtiltva a t\u0171zgy\u00fajt\u00e1st \u00e9s a kempingez\u00e9st a vadvil\u00e1g \u00e9s az \u00f6r\u00f6ks\u00e9g meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
A Nyulak-szigeten t\u00fal fekszenek a Bakar-szigetek, melyeket az oszm\u00e1n uralom alatt egykor haj\u00f3gy\u00e1rk\u00e9nt b\u00e9reltek Adel \u00e9s Khiereddine Abdulwahabnak, \u00e9s ma is tenger\u00e9szeti v\u00e1llalkoz\u00f3kat szolg\u00e1lnak ki. Nyugaton a Ramkin-sziget sz\u00e9les, homokos partszakasszal rendelkezik, melyet meredek m\u00e9szk\u0151szikl\u00e1k szeg\u00e9lyeznek. Ezek a szigetek egy\u00fcttesen keretezik Tripoli kik\u00f6t\u0151i negyed\u00e9t, El Min\u00e1t, amely a v\u00e1rossal egyes\u00fclve egy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 tengerparti agglomer\u00e1ci\u00f3t alkot.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1ros demogr\u00e1fiai \u00f6sszet\u00e9tele t\u00fckr\u00f6zi Libanon t\u00e1gabb mozaikj\u00e1t. A regisztr\u00e1lt szavaz\u00f3k t\u00f6bb mint 92 sz\u00e1zal\u00e9ka muszlim volt 2014-ben, akiknek mintegy 82 sz\u00e1zal\u00e9ka szunnita, 8,7 sz\u00e1zal\u00e9ka pedig alavita; a kereszt\u00e9nyek valamivel t\u00f6bb mint 7 sz\u00e1zal\u00e9kot tettek ki. Ma a kereszt\u00e9nyek \u2013 g\u00f6r\u00f6g ortodoxok, maronita, melkita, sz\u00edr \u00e9s \u00f6rm\u00e9ny \u2013 a v\u00e1rosi lakoss\u00e1g kevesebb mint 5 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t teszik ki. Az olyan szunnita negyedek, mint Bab al-Tabbaneh, vesz\u00e9lyesen k\u00f6zel fekszenek az alavita t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 Jabal Mohsenhez, \u00e9s a fesz\u00fclts\u00e9gek 2011 \u00f3ta ism\u00e9telten fell\u00e1ngoltak, mivel a szomsz\u00e9dos Sz\u00edri\u00e1ban zajl\u00f3 konfliktusok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen meger\u0151s\u00edtett\u00e9k az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st. Ezek a konfront\u00e1ci\u00f3k al\u00e1\u00e1st\u00e1k Tripoli stabilit\u00e1s\u00e1t, s\u00falyosb\u00edtva a gazdas\u00e1gi neh\u00e9zs\u00e9geket a v\u00e1rosban, amely r\u00e9g\u00f3ta megosztott a gazdagabb keresked\u0151k \u00e9s a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 negyedek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n
Tripoli \u00e9ghajlata m\u00e9rs\u00e9kli a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9geket. T\u00e9len december \u00e9s m\u00e1rcius k\u00f6z\u00f6tt esik az es\u0151, m\u00edg ny\u00e1ron sz\u00e1raz marad. A k\u00f6zeli tengeri \u00e1ramlatok a t\u00e9li m\u00e9lypontokat nagyj\u00e1b\u00f3l t\u00edz Celsius-fokkal m\u00e9rs\u00e9klik a sz\u00e1razf\u00f6ldi v\u00f6lgyekhez k\u00e9pest; ny\u00e1ron a parti szell\u0151 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl h\u00e9t fokkal cs\u00f6kkenti a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet. Havaz\u00e1s legfeljebb \u00e9vtizedenk\u00e9nt egyszer fordulhat el\u0151 a v\u00e1rosban, de t\u00e9li j\u00e9ges\u0151k bizonyos rendszeress\u00e9ggel el\u0151fordulnak.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1roson bel\u00fcl a vall\u00e1si soksz\u00edn\u0171s\u00e9g \u00e9p\u00edt\u00e9szeti kifejez\u00e9sre jut. A Mansz\u00fari-mecseten \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori hammamokon t\u00fal k\u00e9t tucat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kor\u00fa mecset tal\u00e1lhat\u00f3: mameluk \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Taynal-mecset, az Arghoun Shah \u00e9s az Al-Attar-mecset; oszm\u00e1n alap\u00edtv\u00e1nyok, mint p\u00e9ld\u00e1ul az Abou Bakr Al-Siddeeq \u00e9s az Al-Rahma; \u00e9s az impoz\u00e1ns Omar Ibn El-Khattab az \u00f3v\u00e1ros sz\u00e9l\u00e9n. A kereszt\u00e9ny nevezetess\u00e9gek k\u00f6z\u00e9 tartozik a Szent Mih\u00e1ly-sz\u00e9kesegyh\u00e1z (maronita), Szent Elie (g\u00f6r\u00f6g ortodox), Szent Efr\u00e9m (sz\u00edr ortodox), Szent Ferenc (r\u00f3mai katolikus), Szent Gy\u00f6rgy (melkita), Szent Hokekalousd (\u00f6rm\u00e9ny ortodox), az Angyali \u00dcdv\u00f6zlet Boldogasszonya (melkita) \u00e9s Tripoli Nemzeti Evang\u00e9likus Egyh\u00e1za.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1ros d\u00e9li oldal\u00e1n \u00e1ll egy modern beavatkoz\u00e1s, a Rachid Karami Nemzetk\u00f6zi V\u00e1s\u00e1rt\u00e9r. Az 1962-ben Oscar Niemeyer brazil \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e1ltal egy vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra meg\u00e1lmodott \u00e9p\u00edtkez\u00e9st 1975-ben le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a libanoni polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9vel. Tizen\u00f6t csontv\u00e1zszer\u0171, befejezetlen \u00e9p\u00edtm\u00e9ny maradt fenn mintegy 75 hekt\u00e1ron, \u00edvelt tet\u0151ik \u00e9s pilotjaik egy id\u0151ben megfagyott ut\u00f3pikus v\u00edzi\u00f3ra utalnak. Az adminisztrat\u00edv tehetetlens\u00e9g \u00e9s az id\u0151szakos nyugtalans\u00e1g miatt a ter\u00fclet nagyr\u00e9szt kihaszn\u00e1latlan, a k\u00f6zep\u00e9n egy romos sz\u00e1lloda \u00e1ll. 2023-ban az UNESCO felvette a komplexumot a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi list\u00e1ra \u00e9s a vesz\u00e9lyeztetett vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gek list\u00e1j\u00e1ra is, elismerve kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u00e9s bizonytalan \u00e1llapot\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A Tripoliba tart\u00f3 k\u00f6zleked\u00e9s hagyom\u00e1nyos \u00fatvonalakat k\u00f6vet. Bejr\u00fat Charles Helou \u00e1llom\u00e1s\u00e1r\u00f3l a l\u00e1togat\u00f3k felsz\u00e1llhatnak egy arab felirat\u00fa buszra \u2013 amelyet gyakran \u201eTrablos Express\u201d-nek neveznek \u2013, vagy osztozhatnak egy taxiban, amelynek viteld\u00edja n\u00e9gy utas k\u00f6lts\u00e9g\u00e9vel megegyezik. A minibuszok a Cola \u00e9s a Daoura \u00e1llom\u00e1sokr\u00f3l k\u00f6zlekednek; Tripoli k\u00f6zpontj\u00e1ban a megosztott szolg\u00e1ltat\u00e1s\u00fa taxik utasonk\u00e9nt 1000 LL-t sz\u00e1m\u00edtanak fel, ami hosszabb \u00fatvonalakon 2000 LL-re emelkedik. A kik\u00f6t\u0151 f\u0151k\u00e9nt \u00e1ruforgalmat bonyol\u00edt le, de a Med Star \u00fczemelteti Libanon egyetlen menetrend szerinti szem\u00e9lysz\u00e1ll\u00edt\u00f3 kompj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Tripoli \u00f3v\u00e1ros\u00e1nak piaca tov\u00e1bbra is Libanon kulin\u00e1ris \u00e9s k\u00e9zm\u0171ves \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek k\u00f6zponti eleme. Vas\u00e1rnap reggelente Bejr\u00fatb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 csoportok \u00f6z\u00f6nlenek a Hallab cukr\u00e1szd\u00e1kba, ragacsos maamoul \u00e9s knafeh vonzza \u0151ket. B\u00e1r sok \u00e1rus a Hallab nevet viseli, Rafaat Hallab (alap\u00edtva 1881-ben) \u00e9s Abdel Rahman Al Hallab megszak\u00edtatlan vonalat \u0151rzik a 19. sz\u00e1zadi cukr\u00e1szig, aki el\u0151sz\u00f6r finom\u00edtotta a tripolit\u00e1n \u00e9dess\u00e9geket.<\/p>\n\n\n\n
A gazdas\u00e1gi egyenl\u0151tlens\u00e9gek \u00e9s sz\u00f3rv\u00e1nyos nyugtalans\u00e1g jellemzi Tripolit, amely \u00e9p\u00edt\u00e9szeti r\u00e9tegek \u00e9s emberi er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek t\u00e1rh\u00e1zak\u00e9nt maradt fenn. Keskeny utc\u00e1i \u00e9s rejtett udvarai a tenger\u00e9szek, keresked\u0151k \u00e9s uralkod\u00f3k nyom\u00e1t mutatj\u00e1k, akik egy olyan v\u00e1rost form\u00e1ltak, amely egyszerre ellen\u00e1ll\u00f3 \u00e9s nyugtalan. Itt az \u0151si k\u00f6vek \u00e9s a modern romok folyamatos p\u00e1rbesz\u00e9det id\u00e9znek fel a m\u00falt \u00e9s a jelen k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s arra cs\u00e1b\u00edtj\u00e1k az ide l\u00e1togat\u00f3kat, hogy felfedezz\u00e9k a minden bolt\u00edvbe \u00e9s sik\u00e1torba v\u00e9sett t\u00f6rt\u00e9neteket.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Tripoli, Libanon m\u00e1sodik legnagyobb v\u00e1rosi k\u00f6zpontja, Bejr\u00fatt\u00f3l 81 kilom\u00e9terre \u00e9szakra tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s becsl\u00e9sek szerint mintegy 730 000 lakosa van. A F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger keleti r\u00e9sz\u00e9n fekv\u0151, Libanon leg\u00e9szakibb tengeri kik\u00f6t\u0151jek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151, energikus v\u00e1ros a Tripoli k\u00f6rzet \u00e9s az \u00e9szaki korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g sz\u00e9khelye. Az alavit\u00e1k kisebb n\u00e9pess\u00e9g\u00e9t \u00e9s sz\u00e1mos kereszt\u00e9ny felekezetet, k\u00f6zt\u00fck maronit\u00e1kat \u00e9s \u00f6rm\u00e9nyeket, amelyek fokozz\u00e1k a v\u00e1ros kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t, a v\u00e1ros demogr\u00e1fiai \u00f6sszet\u00e9tele t\u00f6bbnyire szunnita muszlim.<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":2828,"parent":14746,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"elementor_theme","meta":{"_eb_attr":"","footnotes":""},"class_list":["post-14752","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/14752","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=14752"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/14752\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/14746"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2828"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=14752"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}