Az Isztriai-f\u00e9lsziget nyugati partj\u00e1n megb\u00fav\u00f3 Pore\u010d az \u00f3kor \u00e9s a tengerparti k\u00f6nnyeds\u00e9g mozaikj\u00e1t k\u00edn\u00e1lja, amely megnehez\u00edti az egyszer\u0171 jellemz\u00e9st. Az olaszul Parenzo n\u00e9ven ismert \u00e9s sz\u00e1mos t\u00f6rt\u00e9nelmi elnevez\u00e9ssel rendelkez\u0151 telep\u00fcl\u00e9s eredete egy k\u00f6zel k\u00e9t \u00e9vezreddel ezel\u0151tt alap\u00edtott r\u00f3mai v\u00e1rig vezethet\u0151 vissza. Ma a v\u00e1ros egy j\u00f3l v\u00e9dett kik\u00f6t\u0151 k\u00f6r\u00fcl ter\u00fcl el, vizeit a par\u00e1nyi Sveti Nikola sziget \u0151rzi. Az \u0151si falakon \u00e9s keskeny utc\u00e1kon t\u00fal Pore\u010d mintegy 142 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teren ter\u00fcl el, olajfaligetek dombjait, z\u00f6ld boz\u00f3tos\u00e1t \u00e9s egy harminch\u00e9t kilom\u00e9ter hossz\u00fa partvonalat \u00f6lel fel, az \u00e9szaki Mirna foly\u00f3 torkolat\u00e1t\u00f3l a d\u00e9li Vrsar k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 hegyfokig.<\/p>\n
Annak ellen\u00e9re, hogy szer\u00e9ny, nagyj\u00e1b\u00f3l tizenk\u00e9tezer f\u0151s v\u00e1rosi lakoss\u00e1ga \u2013 amely a t\u00e1gabb telep\u00fcl\u00e9sen mintegy tizenhatezer-hatsz\u00e1zra n\u0151 \u2013 Pore\u010d ar\u00e1nytalanul nagy befoly\u00e1ssal b\u00edr Horv\u00e1torsz\u00e1g turisztikai t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n. A huszadik sz\u00e1zad k\u00f6zepe \u00f3ta Pore\u010d \u00e9s a szomsz\u00e9dos Rovinj partjai alkotj\u00e1k az orsz\u00e1g legl\u00e1togatottabb tengerparti folyos\u00f3j\u00e1t. A ny\u00e1ri f\u0151szezonban az \u00e1tmeneti lakoss\u00e1g sz\u00e1ma megn\u0151, mivel az ideiglenes l\u00e1togat\u00f3k olyan sz\u00e9tsz\u00f3rt tengerparti \u00fcd\u00fcl\u0151helyekre \u00f6z\u00f6nlenek, mint a Plava Laguna, Zelena Laguna, Bijela Uvala, Brulo, \u00e9s \u00e9szakabbra Materada, \u010cervar Porat, Ulika \u00e9s Lanterna. Cs\u00facsid\u0151szakban ez a sz\u00e1m meghaladhatja a sz\u00e1zh\u00faszezer f\u0151t, a csendes \u00f6bl\u00f6ket pezsg\u0151 szabadid\u0151s k\u00f6zpontokk\u00e1 v\u00e1ltoztatva.<\/p>\n
Az enyhe tengeri \u00e9ghajlat enyh\u00edti az \u00e9vszakos sz\u00e9ls\u0151s\u00e9geket. A j\u00faliusi d\u00e9lut\u00e1nokon jellemz\u0151en harminc Celsius-fok k\u00f6r\u00fcl alakul a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet alacsony p\u00e1ratartalom mellett, m\u00edg a janu\u00e1ri \u00e9jszak\u00e1k \u00e1tlagosan hat fokkal fagypont f\u00f6l\u00e9 s\u00fcllyedhetnek. A napf\u00e9ny b\u0151s\u00e9ges, \u00e9vente t\u00f6bb mint k\u00e9tezer-n\u00e9gysz\u00e1z \u00f3r\u00e1t \u00e9r el \u2013 gyakran t\u00f6bb mint t\u00edz tiszta \u00f3r\u00e1t minden ny\u00e1ri napon. Az Adriai-tenger vize, amelyet ez a b\u0151s\u00e9ges naps\u00fct\u00e9s meleg\u00edt, ak\u00e1r huszonnyolc Celsius-fokra is emelkedhet, m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e9ghajlat\u00e1ban vetekedve a d\u00e9l-mediterr\u00e1n strandok\u00e9val. Az \u00e9ves csapad\u00e9kmennyis\u00e9g, amely k\u00f6zel kilencsz\u00e1zh\u00fasz millim\u00e9ter, egyenletesen oszlik el a h\u00f3napokban, kiv\u00e9ve a j\u00faliusi \u00e9s augusztusi sz\u00e1razs\u00e1got. A szelek alak\u00edtj\u00e1k a helyi l\u00e9gk\u00f6rt: t\u00e9len az \u00e9szakkeleti Bora hideg, tiszta leveg\u0151t hoz az utc\u00e1kra; a nedves Jugo d\u00e9lr\u0151l \u00e9rkezik; a napi maestral tengeri sz\u00e9l pedig enyh\u00fcl\u00e9st hoz a sz\u00e1razf\u00f6ld belseje meleg\u00e9b\u0151l. Az itt feljegyzett sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gek ezt az \u00e1rtalmatlan m\u00e9rs\u00e9kl\u0151d\u00e9st hangs\u00falyozz\u00e1k: 1998. augusztus 2-\u00e1n a leveg\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete 37,0 \u00b0C-on tet\u0151z\u00f6tt; 1981. janu\u00e1r 10-\u00e9n pedig -13,0 \u00b0C-ra s\u00fcllyedt.<\/p>\n
A r\u00e9gi\u00f3 geol\u00f3gi\u00e1ja is k\u00edn\u00e1l csod\u00e1kat. Egy r\u00f6vid aut\u00f3\u00fatra a sz\u00e1razf\u00f6ld belsej\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 a Baredine-barlang, Isztria egyetlen nyilv\u00e1nosan l\u00e1togathat\u00f3 geol\u00f3giai eml\u00e9km\u0171ve. M\u00e9szk\u0151\u00fcregeiben szesz\u00e9lyes form\u00e1ban emelkednek a cseppk\u00f6vek \u2013 az egyik Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1t id\u00e9zi, a m\u00e1sik Pisa h\u00edres torny\u00e1nak d\u0151l\u00e9s\u00e9t. D\u00e9lre fekszik a Lim-\u00f6b\u00f6l, egy keskeny, tizenk\u00e9t kilom\u00e9ter hossz\u00fa torkolat, amelyet a Pazin\u010dica foly\u00f3 v\u00e1jt ki. Meredek partjai \u00e9s helyenk\u00e9nt kvarcszikl\u00e1i egy fjord k\u00e9p\u00e9t k\u00f6lcs\u00f6nzik, b\u00e1r az Adriai-tenger guillotine-ozta sz\u00e9t.<\/p>\n
A mez\u0151gazdas\u00e1g r\u00e9g\u00f3ta alapozza meg Pore\u010d \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fcletek \u00e9let\u00e9t. A jellegzetes v\u00f6r\u00f6s talaj \u2013 a crljenica \u2013 gabonaf\u00e9l\u00e9ket, gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6s\u00f6ket, z\u00f6lds\u00e9geskerteket \u00e9s \u2013 ami a legfontosabb \u2013 olajfaligeteket \u00e9s sz\u0151l\u0151\u00fcltetv\u00e9nyeket terem. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben a termel\u0151k er\u0151teljesen \u00e1tt\u00e9rtek a biogazd\u00e1lkod\u00e1si m\u00f3dszerekre. Az ol\u00edvaolaj-pr\u00e9sekb\u0151l ma m\u00e1r hidegen extrah\u00e1lt fajt\u00e1kat \u00e1ll\u00edtanak el\u0151; a kis birtokok olyan sz\u0151l\u0151t\u0151k\u00e9ket gondoznak, amelyek Malvazija, Borgonja, Merlot, Pinot, Cabernet Sauvignon \u00e9s a r\u00e9gi\u00f3 \u0151shonos Teran sz\u0151l\u0151j\u00e9t teremik. Ezek a c\u00edmk\u00e9k mind a helyi, mind a nemzetk\u00f6zi asztalokon megtal\u00e1lhat\u00f3k, \u00edzeik a naps\u00fct\u00f6tte t\u00e1jat \u00e9s a m\u00e9rs\u00e9kelt tengeri leveg\u0151t t\u00fckr\u00f6zik.<\/p>\n
M\u00e9gis Pore\u010d \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge az, ami a legmeghat\u00e1roz\u00f3bban form\u00e1lja a v\u00e1ros jelleg\u00e9t. A v\u00e1ros k\u00f6z\u00e9pkori magja \u0151rzi a r\u00f3mai castrum r\u00e1csozat\u00e1t, melynek f\u0151 tengelyei Cardo Maximus \u00e9s Decumanus. Ezen az \u0151si f\u0151\u00fatvonalak ment\u00e9n rom\u00e1n st\u00edlus\u00fa h\u00e1zak s\u00farolj\u00e1k a velencei g\u00f3tikus palot\u00e1kat, homlokzataikat hegyes \u00edvek \u00e9s d\u00edszes k\u0151m\u0171ves munk\u00e1k \u00e9l\u00e9nk\u00edtik. Az \u00f3v\u00e1ros bej\u00e1rata el\u0151tt \u00e1ll a Marafor, egy nyitott t\u00e9r, amelyet k\u00e9t templom szeg\u00e9lyez. A nagyobb, az i. sz. els\u0151 sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9s Neptunusznak szentelt, nagyj\u00e1b\u00f3l harmincszor tizenegy m\u00e9teres alapter\u00fcletet foglal el. A k\u00f6zelben egy szer\u00e9ny sik\u00e1tor Eur\u00f3pa egyik legsz\u0171kebb utc\u00e1jak\u00e9nt \u2013 Ulica Stjepana Konzula Istanina \u2013 emlegetik, csek\u00e9ly sz\u00e9less\u00e9ge pedig furcsa l\u00e1bjegyzet a v\u00e1rosrendez\u00e9si tervben.<\/p>\n
A t\u00f6rt\u00e9nelmi egy\u00fcttest az Eufr\u00e1ziusz-bazilika uralja, egy hatodik sz\u00e1zadi komplexum, amelyet Eufr\u00e1zius p\u00fcsp\u00f6k \u00e9p\u00edttetett a biz\u00e1nci id\u0151szakban. Mozaikokkal d\u00edsz\u00edtett bels\u0151 tere \u00e9s p\u00fcsp\u00f6ki k\u00e1poln\u00e1ja az adriai-tengeri korai kereszt\u00e9ny m\u0171v\u00e9szetet p\u00e9ld\u00e1zza. Az UNESCO \u00e1ltal 1997-ben vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi helysz\u00ednnek elismert bazilika Pore\u010d szellemi \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00f6zpontja, boltozatai \u00e9s klerstoriumai egyar\u00e1nt vonzz\u00e1k a tud\u00f3sokat \u00e9s a zar\u00e1ndokokat. A k\u00f6rnyez\u0151 er\u0151d\u00edtm\u00e9nyek \u2013 amelyek a XII. sz\u00e1zadt\u00f3l a XIX. sz\u00e1zadig egykor folyamatosak voltak \u2013 nagyr\u00e9szt \u00e1tadt\u00e1k a hely\u00fcket a modern \u00e9letnek, b\u00e1r a falr\u00e9szletek \u00e9s a b\u00e1sty\u00e1k maradv\u00e1nyai arr\u00f3l tan\u00faskodnak, hogy a tengerparti v\u00e1rosok a velencei vagy oszm\u00e1n fenyeget\u00e9s ellen v\u00e9dekeztek.<\/p>\n
K\u00e9s\u0151bbi st\u00edlusok r\u00e9tegei sziv\u00e1rognak be ezekbe a k\u00f6zponti eml\u00e9km\u0171vekbe. Egy tizenharmadik sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 g\u00f3tikus ferences templom barokk \u00e1talak\u00edt\u00e1son esett \u00e1t a tizennyolcadikban; boltozatos Dieta Istriana terme ma stukk\u00f3s eleganci\u00e1t t\u00e1r el\u00e9nk ott, ahol a kor\u00e1bbi szigor\u00fas\u00e1g uralkodott. A mag\u00e1npalazz\u00f3k renesz\u00e1nsz port\u00e1lokat \u00e9s diszkr\u00e9t heraldikai mot\u00edvumokat t\u00e1rnak fel, m\u00edg a v\u00e1rosi \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek \u2013 n\u00e9melyiket m\u00fazeumk\u00e9nt \u00e9s gal\u00e9ri\u00e1k\u00e9nt alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t \u2013 a region\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet v\u00e1ltakoz\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyeinek adnak otthont. Sz\u00e1mos ilyen kultur\u00e1lis helysz\u00edn olyan \u00e9p\u00fcletekben tal\u00e1lhat\u00f3, amelyek \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta csal\u00e1di h\u00e1zakk\u00e9nt funkcion\u00e1ltak, habarcsukat a csal\u00e1dias hangulat hatja \u00e1t.<\/p>\n
A k\u00f6zleked\u00e9si kapcsolatok az \u0151si tengeri \u00fatvonalakt\u00f3l a modern utakig \u00e9s l\u00e9gi szolg\u00e1ltat\u00e1sokig fejl\u0151dtek. A huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n a Parenzana keskeny nyomt\u00e1v\u00fa vas\u00fat k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze Pore\u010dot Trieszttel, de a s\u00edneket 1937-re felsz\u00e1molt\u00e1k. Ma a legk\u00f6zelebbi nagyobb rep\u00fcl\u0151t\u00e9r mintegy hatvan kilom\u00e9terre d\u00e9lre, Pul\u00e1n\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3, ahonnan b\u00e9relt aut\u00f3val vagy ingaj\u00e1rattal lehet eljutni Pore\u010dbe. A buszj\u00e1ratok rendszeres j\u00e1ratokkal k\u00f6zlekednek Z\u00e1gr\u00e1bba, valamint Szlov\u00e9nia \u00e9s Olaszorsz\u00e1g region\u00e1lis f\u0151v\u00e1rosaiba, a helyi \u00e1llom\u00e1sr\u00f3l naponta t\u00f6bbsz\u00f6r is indulnak j\u00e1ratok. Az aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1k \u00f6sszek\u00f6tik a v\u00e1rost Rijek\u00e1val, Umaggal, Rovinjjal \u00e9s azon t\u00fal. A tengeri k\u00f6zleked\u00e9s tov\u00e1bbra is t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt rekre\u00e1ci\u00f3s c\u00e9l\u00fa, b\u00e1r a Venezia Lines havonta k\u00f6zlekedik Velence \u00e9s Pore\u010d k\u00f6z\u00f6tt tavaszt\u00f3l \u0151szig, 17:00-kor indulnak az olasz lag\u00fanav\u00e1rosb\u00f3l, 19:30-kor kik\u00f6tnek, majd m\u00e1snap reggel 8:00-kor t\u00e9rnek vissza.<\/p>\n
Pore\u010d gazdas\u00e1gi \u00e9lete nagym\u00e9rt\u00e9kben a turizmusra \u00e9p\u00fcl, ugyanakkor a kereskedelem, a p\u00e9nz\u00fcgyek \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3 is b\u0151v\u00fclt, ahogy Horv\u00e1torsz\u00e1g m\u00e9ly\u00edti integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t az eur\u00f3pai piacokkal. Egyetlen \u00e9lelmiszer-feldolgoz\u00f3 \u00fczem hangs\u00falyozza a helyi mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s a kereskedelmi v\u00e1llalkoz\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot. Egy\u00e9bk\u00e9nt sz\u00e1llod\u00e1k, apartmankomplexumok \u00e9s \u00fcd\u00fcl\u0151falvak alkotj\u00e1k a vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3ipari infrastrukt\u00fara egy sor\u00e1t, amelyeket sz\u00e1nd\u00e9kosan sz\u00e9tsz\u00f3rtak a part ment\u00e9n. Az 1910-ben \u00e9p\u00fclt Riviera Pore\u010d legr\u00e9gebbi sz\u00e1llod\u00e1ja, amelyet olyan int\u00e9zm\u00e9nyek v\u00e1ltottak fel, mint a Parentino \u00e9s sz\u00e1mos kisebb fogad\u00f3.<\/p>\n
Demogr\u00e1fiailag Pore\u010d az adriai tengerent\u00fali tal\u00e1lkoz\u00e1si pontj\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi. A 2011-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint a lakoss\u00e1g k\u00f6zel h\u00e1romnegyed\u00e9t horv\u00e1tok teszik ki; az isztriai olaszok, szerbek, alb\u00e1nok \u00e9s bosny\u00e1kok saj\u00e1tos kultur\u00e1lis von\u00e1sokat k\u00e9pviselnek. Jelent\u0151s r\u00e9sz\u00fck region\u00e1lis isztriai identit\u00e1ssal azonosul, etnikai sz\u00e1rmaz\u00e1sukt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl. Az olasz nyelv a lakosok k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl tizen\u00f6t sz\u00e1zal\u00e9ka sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6znyelvk\u00e9nt maradt fenn, a velencei uralom \u00e9s a hat\u00e1rokon \u00e1tny\u00fal\u00f3 csere nyelvi eml\u00e9ke.<\/p>\n
A v\u00e1ros a napt\u00e1ri \u00e9v sor\u00e1n nem csak a naps\u00fct\u00e9sre v\u00e1gy\u00f3kat fogadja. A csendesebb h\u00f3napokban Szlov\u00e9ni\u00e1b\u00f3l, Ausztri\u00e1b\u00f3l \u00e9s Horv\u00e1torsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkeznek h\u00e9tv\u00e9gi l\u00e1togat\u00f3k Pore\u010dbe \u00f6r\u00f6ks\u00e9gv\u00e9delmi t\u00far\u00e1kra, gasztron\u00f3miai fesztiv\u00e1lokra \u00e9s sporttev\u00e9kenys\u00e9gekre. A teniszp\u00e1ly\u00e1k, futballp\u00e1ly\u00e1k \u00e9s jachtklubok folyamatos forgalm\u00faak, m\u00edg a Baredine-barlang az \u00e9vszakt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl vonzza a geol\u00f3gia szerelmeseit. Az egykori palot\u00e1kban \u00e9s k\u00f6z\u00e9p\u00fcletekben m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u00fazeumok olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendeznek, amelyek az isztriai \u00e9letet k\u00f6vetik nyomon az \u0151skort\u00f3l a r\u00f3mai megsz\u00e1ll\u00e1son, a biz\u00e1nci hiten, a velencei uralomon \u00e1t a modern f\u00fcggetlens\u00e9gig.<\/p>\n
Az \u00f3kori k\u00f6zpontban a gyalogos\u00f6vezetbe olyan kapukon kereszt\u00fcl lehet bel\u00e9pni, amelyeken latin feliratok, velencei c\u00edmerek, nap\u00f3leoni csapatok \u00e9s Habsburg hely\u0151rs\u00e9gek l\u00e1that\u00f3k. Az utc\u00e1k v\u00e1ratlanul elkanyarodnak, cser\u00e9ptet\u0151kre \u00e9s a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck megcsillan\u00f3 tengerre pillanthatunk. A keleti bej\u00e1ratn\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3 turisztikai iroda t\u00f6bb nyelven biztos\u00edt t\u00e9rk\u00e9peket \u00e9s \u00fatbaigaz\u00edt\u00e1st \u2013 a k\u00e9k-feh\u00e9r \u201ei\u201d jel megnyugtat\u00f3 jelz\u0151f\u00e9ny az els\u0151 l\u00e1togat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. M\u00e9gis, m\u00e9g j\u00falius k\u00f6zep\u00e9n is lehets\u00e9ges f\u00e9lreugrani a f\u0151 \u00e1rk\u00e1dokt\u00f3l, \u00e9s egy \u00e1rny\u00e9kos padot tal\u00e1lni egy k\u00e1rmintet\u0151s veranda alatt, ahol a d\u00e9li h\u0151s\u00e9g enyh\u00fcl, \u00e9s a v\u00e1ros csendes l\u00fcktet\u00e9se el\u0151bukkan.<\/p>\n
A zsigeri \u00e9s a nyugalom eme tal\u00e1lkoz\u00e1sa jellemzi Pore\u010d v\u00e1ros\u00e1t. A l\u00e1togat\u00f3k biz\u00e1nci mozaikk\u00e1poln\u00e1kt\u00f3l a naps\u00fct\u00f6tte \u00f6bl\u00f6kig kalandozhatnak, k\u00f6vetve az Adriai-tenger \u00edvelt \u00f6bleit, \u00e9s \u00e9vezredek \u00f3ta termesztett borokat k\u00f3stolhatnak. K\u00f6vethetik a k\u0151bolt\u00edvek alatti r\u00f3mai r\u00e1csot, felm\u00e1szhatnak a kil\u00e1t\u00f3pontokra, ahonnan leny\u0171g\u00f6z\u0151 kil\u00e1t\u00e1s ny\u00edlik az \u00f6b\u00f6lre \u00e9s a szigetre, vagy leereszkedhetnek a v\u00edz \u00e9s az id\u0151 \u00e1ltal form\u00e1lt f\u00f6ldalatti barlangokba. Minden egyes \u00e9lm\u00e9ny sor\u00e1n a v\u00e1ros r\u00e9tegei bontakoznak ki: egy \u0151si kik\u00f6t\u0151, amely egykor legion\u00e1riusokat \u00e9s keresked\u0151ket fogadott; egy k\u00f6z\u00e9pkori er\u0151d, amely elriasztotta a kal\u00f3zokat; egy modern \u00fcd\u00fcl\u0151hely, amely a kontinent\u00e1lis nyaral\u00f3kat szolg\u00e1lja ki.<\/p>\n
Ebben a korszakok tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1ban Pore\u010d ink\u00e1bb az \u00e9l\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelem, mint a gondosan \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t \u0151rzi. M\u0171eml\u00e9kei nem elszigetelt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si darabokk\u00e9nt \u00e1llnak, hanem a mindennapi haszn\u00e1latban l\u00e9v\u0151, \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 v\u00e1rosi sz\u00f6vet elemeik\u00e9nt. A bazilika mozaikjai csillognak a piaci bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e1ll\u00f3k felett; az olajpr\u00e9s \u00e1llv\u00e1nyai az \u00e1llamis\u00e1g el\u0151tti szezon\u00e1lis munk\u00e1kt\u00f3l visszhangoznak; a legsz\u0171kebb utca is lassan l\u00e9pked\u0151 gyalogosokat rejt, ugyan\u00fagy, mint legend\u00e1kat. Mindezen kereszt\u00fcl az Adriai-tenger lehelete \u2013 ny\u00e1ron meleg, t\u00e9len friss \u2013 fenntartja a v\u00e1ros ritmus\u00e1t.<\/p>\n
Pore\u010d megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se egy ismer\u0151s \u00e9s m\u00e9gis egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 hely felfedez\u00e9s\u00e9t jelenti. K\u00f6vei a birodalomr\u00f3l \u00e9s a hitr\u0151l \u00e1rulkodnak, \u00f6sv\u00e9nyei a r\u00f3mai m\u00e9rn\u00f6k\u00f6kre eml\u00e9keztetnek, sz\u0151l\u0151skertjei azokr\u00f3l suttognak, akik el\u0151sz\u00f6r pr\u00e9selik a sz\u0151l\u0151t agyaged\u00e9nyekbe. M\u00e9gis ellen\u00e1ll minden k\u00f6nnyed c\u00edmk\u00e9nek. Sem szigor\u00faan v\u00e9ve nem m\u00fazeum, sem kiz\u00e1r\u00f3lag \u00fcd\u00fcl\u0151hely, a folytonoss\u00e1g maradand\u00f3 p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt \u00e1ll egy olyan partszakaszon, amelyet r\u00e9g\u00f3ta form\u00e1ltak a kult\u00fara \u00e9s a kereskedelem hull\u00e1mai. Az utc\u00e1in s\u00e9t\u00e1l\u00f3 utaz\u00f3 nemcsak tengerparti mened\u00e9ket tal\u00e1l, hanem egy \u00e9l\u0151 t\u00f6rt\u00e9netet, mozaikba \u00e9s habarcsba, ligetbe \u00e9s kik\u00f6t\u0151be v\u00e9sve, amely k\u00e9tezer \u00e9vet \u00f6lel fel.<\/p>\n
V\u00e9gs\u0151 soron Pore\u010d t\u00f6bbet k\u00edn\u00e1l, mint l\u00e1tnival\u00f3k sorozat\u00e1t. A t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e1t\u00e9lt \u00e9rz\u00e9s\u00e9t kelti, mint folyamatos p\u00e1rbesz\u00e9det \u2013 m\u00falt \u00e9s jelen, f\u00f6ld \u00e9s tenger, l\u00e1togat\u00f3 \u00e9s helysz\u00edn k\u00f6z\u00f6tt. Itt, az Eufr\u00e1ziusz-bazilika bolt\u00edves boltozatai alatt az \u0151si liturgi\u00e1k visszhangjaira lehet tekinteni; a Velenc\u00e9b\u0151l visszat\u00e9r\u0151 komp napmeleg fed\u00e9lzet\u00e9n \u00faj \u00e1tkel\u00e9sek \u00edg\u00e9rete bontakozik ki. \u00c9s mindig az Adriai-tenger fekszik a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n, felsz\u00edne a m\u00e9g elk\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1mtalan d\u00e9lut\u00e1n f\u00e9ny\u00e9ben csillog.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A mintegy 12 000 lakos\u00fa Pore\u010d elb\u0171v\u00f6li a l\u00e1togat\u00f3kat az Isztriai-f\u00e9lsziget nyugati partj\u00e1n, Horv\u00e1torsz\u00e1gban; a t\u00e1gabb Pore\u010d r\u00e9gi\u00f3nak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 16 600 lakosa van. A t\u00f6rt\u00e9nelembe \u00e9s a kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kekbe m\u00e9lyen beleiv\u00f3dott ez a r\u00e9gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g az isztriai \u00f6r\u00f6ks\u00e9g gazdag k\u00e1rpitj\u00e1nak bizony\u00edt\u00e9kak\u00e9nt. A k\u00e9k Adriai-tenger ment\u00e9n elhelyezked\u0151 Pore\u010d egy d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa r\u00f3mai el\u0151\u0151rsb\u0151l egy \u00e9l\u00e9nk, modern telep\u00fcl\u00e9ss\u00e9 fejl\u0151d\u00f6tt, amely \u00fcgyesen \u00f6tv\u00f6zi a t\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00e9ps\u00e9get a modern k\u00e9nyelemmel.<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":2780,"parent":14435,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"elementor_theme","meta":{"_eb_attr":"","footnotes":""},"class_list":["post-14456","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/14456","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=14456"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/14456\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/14435"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2780"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=14456"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}