Zsolna (\u017dilina) \u00c9szaknyugat-Szlov\u00e1ki\u00e1ban, a V\u00e1g, a Kiszuca \u00e9s a Raj\u010danka foly\u00f3k tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l fekszik, nyolcvan n\u00e9gyzetkilom\u00e9ternyi medenc\u00e9t foglal el, amelyet a Kis-F\u00e1tra, a Szu\u013eovsk\u00e9 vrchy, a Javorn\u00edky \u00e9s a Kiszucai vrchovina hegys\u00e9gek \u00f6lelnek k\u00f6r\u00fcl; 342 m\u00e9teres tengerszint feletti magass\u00e1gban, Pozsonyt\u00f3l mintegy 170 kilom\u00e9terre, a cseh \u00e9s lengyel hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben fekszik, az orsz\u00e1g negyedik legnagyobb telep\u00fcl\u00e9se \u2013 2024. okt\u00f3ber 31-i \u00e1llapot szerint 80 020 lakos\u00e1nak ad otthont \u2013, \u00e9s a Zsolnai ker\u00fclet \u00e9s j\u00e1r\u00e1s k\u00f6zigazgat\u00e1si sz\u00e9khelye, amely kulcsfontoss\u00e1g\u00fa ipari mag \u00e9s a V\u00e1g menti legjelent\u0151sebb v\u00e1rosi agglomer\u00e1ci\u00f3, amelynek t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s kultur\u00e1lis visszhangja miatt a \u201eV\u00e1g gy\u00f6ngyszeme\u201d elnevez\u00e9st kapta.<\/p>\n
A Kr. e. 20 000 k\u00f6r\u00fcli paleolitikus telep\u00fcl\u00e9sekt\u0151l kezdve a szl\u00e1v t\u00f6rzsek \u00f6t\u00f6dik sz\u00e1zadi v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1n \u00e1t Zsolna terepe az emberi er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 r\u00e9tegz\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l tan\u00faskodik; m\u00e9gis a k\u00f6z\u00e9pkori megjelen\u00e9s\u00e9ben \u2013 amelyet el\u0151sz\u00f6r 1208-ban terra de Selinan n\u00e9ven dokument\u00e1ltak \u2013 krist\u00e1lyosodott ki a v\u00e1ros identit\u00e1sa. A tizennegyedik sz\u00e1zad elej\u00e9re a telep\u00fcl\u00e9s v\u00e1ross\u00e1 egyes\u00fclt, st\u00e1tusz\u00e1t I. K\u00e1roly kir\u00e1ly 1321-ben szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 emelte, majd 1381-ben tov\u00e1bb pontos\u00edtotta, amikor I. Lajos kir\u00e1ly Privilegium pro Slavis-a garant\u00e1lta a szl\u00e1v \u00e9s a n\u00e9met polg\u00e1rok k\u00e9pviselet\u00e9nek egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9t a v\u00e1rosi tan\u00e1csban. Az 1431-es huszita bet\u00f6r\u00e9sek okozta t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edt\u00f3 pillanatot jelentett, a telep\u00fcl\u00e9s meg\u00fajul\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ge azonban tart\u00f3snak bizonyult.<\/p>\n
A tizenhetedik sz\u00e1zadban Zsolna felemelkedett, mint a kereskedelem, a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g \u00e9s a tudom\u00e1ny k\u00f6zpontja; a barokk \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g form\u00e1lta a l\u00e1tk\u00e9pet a kolostorok, templomok \u00e9s a meger\u0151s\u00edtett Budat\u00edn v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel. Az 1848-as forradalmi hev\u00fclet idej\u00e9n a Habsburg katonai strukt\u00far\u00e1n bel\u00fcli szlov\u00e1k \u00f6nk\u00e9ntesek taktikai gy\u0151zelmet arattak a k\u00f6rny\u00e9kbeli magyar honv\u00e9d \u00e9s g\u00e1rdista k\u00fcl\u00f6n\u00edtm\u00e9nyek felett, ami a r\u00e9gi\u00f3 \u00f6sszetett politikai viszonyait jelk\u00e9pezte. A vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s megjelen\u00e9se a tizenkilencedik sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u2013 amelyet a Kassa\u2013Oderberg vonal 1872-es befejez\u00e9se \u00e9s az 1883-as Pozsonyhoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1s p\u00e9ld\u00e1z \u2013 ipari vir\u00e1gz\u00e1st ind\u00edtott el: a szlov\u00e9n poszt\u00f3gy\u00e1r 1891-es megalap\u00edt\u00e1sa \u00e9s a Pova\u017eie vegyi \u00fczem 1892-es felavat\u00e1sa a v\u00e1ros integr\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t jelezte a sz\u00e9lesebb termel\u00e9si \u00e9s kereskedelmi h\u00e1l\u00f3zatokba.<\/p>\n
Az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia 1918. okt\u00f3beri felboml\u00e1s\u00e1val Zsolna egyike volt az els\u0151 telep\u00fcl\u00e9seknek, amelyek csatlakoztak a Martin-nyilatkozathoz, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v m\u00e1rcius\u00e1ig otthont adtak a sz\u00fclet\u0151ben l\u00e9v\u0151 szlov\u00e1k ideiglenes korm\u00e1nynak; k\u00e9t \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb, a m\u00fcncheni meg\u00e1llapod\u00e1s sz\u00edvszor\u00edt\u00f3 ut\u00f3hat\u00e1s\u00e1ban a v\u00e1ros a szlov\u00e1k auton\u00f3mia kiki\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak sz\u00ednter\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a Csehszlov\u00e1k K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gon bel\u00fcl. A h\u00e1bor\u00fas id\u0151szak t\u00edzezrek zsid\u00f3 lakos\u00e1nak deport\u00e1l\u00e1s\u00e1nak is komor tan\u00faja volt \u2013 ez egy komor fejezet a szlov\u00e1kiai holokauszt t\u00e1gabb trag\u00e9di\u00e1j\u00e1val szemben. A felszabadul\u00e1s 1945. \u00e1prilis 30-\u00e1n k\u00f6vetkezett be, amikor a 4. Ukr\u00e1n Front csehszlov\u00e1k \u00e9s szovjet er\u0151i visszafoglalt\u00e1k a v\u00e1rost, \u00e9s vissza\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a csehszlov\u00e1k szuverenit\u00e1st. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vtizedekben a gy\u00e1rt\u00f3\u00fczemek, az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s a lak\u00f3\u00e9p\u00fcletek b\u0151v\u00fcltek; miut\u00e1n 1949 \u00e9s 1960 k\u00f6z\u00f6tt region\u00e1lis f\u0151v\u00e1rosk\u00e9nt szolg\u00e1lt, Zsolna 1996-ban a Zsolnai ker\u00fclet \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel visszanyerte ezt a szerepet.<\/p>\n
Modern form\u00e1j\u00e1ban Zsolna Szlov\u00e1kia harmadik legjelent\u0151sebb ipari k\u00f6zpontja, \u00e9s itt tal\u00e1lhat\u00f3 az 1953-ban alap\u00edtott \u017dilinsk\u00e1 univerzita, amelynek tudom\u00e1nyos hangs\u00falya t\u00fckr\u00f6zi a v\u00e1ros r\u00e9g\u00f3ta fenn\u00e1ll\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t a m\u0171szaki \u00e9s szakk\u00e9pz\u00e9s ir\u00e1nt. Az 1990-es politikai rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rosk\u00f6zpont jelent\u0151s fel\u00faj\u00edt\u00e1son esett \u00e1t, \u00e9s 1994-ben a v\u00e1ros elind\u00edtotta a trolibusz-k\u00f6zleked\u00e9st, amelyet 2019 m\u00e1rcius\u00e1ban eg\u00e9sz\u00edtett ki a BikeKIA ker\u00e9kp\u00e1rmegoszt\u00f3 h\u00e1l\u00f3zat, amely h\u00fasz \u00e1llom\u00e1ssal \u00e9s 120 ker\u00e9kp\u00e1rral b\u00fcszk\u00e9lkedhet.<\/p>\n
\u00c9ghajlatilag Zsolna az \u00e9szaki m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e9g\u00f6vben fekszik, kontinent\u00e1lis rendszerben, az \u00e9ves ingadoz\u00e1sok a meleg nyarakat \u2013 amikor a j\u00faliusi k\u00f6z\u00e9ph\u0151m\u00e9rs\u00e9klet el\u00e9ri a 18 \u00b0C-ot \u2013 a t\u00e9li h\u00f3napokt\u00f3l a -4 \u00b0C-os janu\u00e1ri \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klettel, a hatvan-nyolcvan napig tart\u00f3 h\u00f3takar\u00f3val \u00e9s a 600 \u00e9s 700 mm k\u00f6z\u00f6tti \u00e9ves csapad\u00e9kmennyis\u00e9ggel terjednek, amely a ny\u00e1r elej\u00e9n koncentr\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\n
Demogr\u00e1fiailag a v\u00e1ros lakoss\u00e1ga 2020 szeptember\u00e9ben 82 664 f\u0151 volt, ebb\u0151l t\u00e1gabb v\u00e1rosi k\u00f6rzeteiben 108 114, a nagyv\u00e1rosi ter\u00fcleten pedig 159 729 f\u0151 \u00e9lt; a 2001-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint a lakoss\u00e1g 96,9 sz\u00e1zal\u00e9ka szlov\u00e1k volt, mellette cseh, roma, magyar \u00e9s morva kisebbs\u00e9gek \u00e9ltek, vall\u00e1si megoszl\u00e1sa \u200b\u200bpedig t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt r\u00f3mai katolikusokat (74,9 sz\u00e1zal\u00e9k), nem vall\u00e1sosakat (16,7 sz\u00e1zal\u00e9k) \u00e9s evang\u00e9likusokat (3,7 sz\u00e1zal\u00e9k) foglalt mag\u00e1ban.<\/p>\n
A gazdas\u00e1gi k\u00e9pet a Kia Motors jelent\u0151s beruh\u00e1z\u00e1sai \u00e1ltal megalapozott diverzifik\u00e1lt ipari b\u00e1zis jellemzi \u2013 szlov\u00e1kiai \u00fczeme, amelyet 2006-ban nyitottak meg, 2009-re el\u00e9rte az \u00e9ves 300 000 j\u00e1rm\u0171vet, \u00e9s mintegy 3000 alkalmazottat foglalkoztatott, a k\u00f6zvetlen t\u0151kebevon\u00e1s meghaladta az 1,5 milli\u00e1rd USD-t \u2013, olyan modelleket gy\u00e1rt, mint a Cee'd, a Sportage \u00e9s a Hyundai ix35, \u00e9s jelenleg a Hyundai no\u0161ovicei csehorsz\u00e1gi \u00fczem\u00e9vel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve bels\u0151 \u00e9g\u00e9s\u0171 motorok gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1val is b\u0151v\u00edti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. A V\u00e1hostav \u00e9p\u00edt\u0151ipari \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9sm\u00e9rn\u00f6ki c\u00e9g helyi szinten kiemelked\u0151, m\u00edg a vegyipari \u00e1gazatot a Pova\u017esk\u00e9 chemick\u00e9 z\u00e1vody \u00e9s a Tento pap\u00edrgy\u00e1rt\u00f3 k\u00e9pviseli; a Siemens glob\u00e1lis technol\u00f3giai konglomer\u00e1tum egy mobilit\u00e1sm\u00e9rn\u00f6ki k\u00f6zpontot tart fenn a v\u00e1rosban.<\/p>\n
Kultur\u00e1lis \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti szempontb\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6zpont \u2013 amelyet v\u00e1rosi m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem alatt tartanak \u2013 a Mari\u00e1nske n\u00e1mestie \u00e1rk\u00e1dos kiterjed\u00e9s\u00e9b\u0151l sug\u00e1rzik, ahol 106 boltozatos \u00e1tj\u00e1r\u00f3 keretezi a 44 polg\u00e1ri h\u00e1zat, a l\u00e1tk\u00e9pet pedig Szent P\u00e1l apostol temploma, az egykori v\u00e1rosi tan\u00e1cs \u00e9p\u00fclete \u00e9s egy barokk M\u00e1ria-szobor uralja. A k\u00f6zelben tal\u00e1lhat\u00f3 a Szenth\u00e1roms\u00e1g szakr\u00e1lis temploma, amelyet 1400 k\u00f6r\u00fcl emeltek, \u00e9s 2008 febru\u00e1rj\u00e1ban a zsolnai egyh\u00e1zmegye sz\u00e9kesegyh\u00e1zi rangj\u00e1ra emeltek. A perem\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly temploma \u2013 amely a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazik, \u00e9s Szlov\u00e1kia egyik legkor\u00e1bbi rom\u00e1n st\u00edlus\u00fa szent\u00e9lye \u2013 \u0151rzi az 1950 k\u00f6r\u00fcl Mojm\u00edr Vlkol\u00e1\u010dek \u00e1ltal felt\u00e1rt fresk\u00f3kat, \u00edgy kedvelt helysz\u00edne a h\u00e1zass\u00e1gi szertart\u00e1soknak. A k\u00f6zelben, a Budat\u00edn-v\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3 a V\u00e1gmenti M\u00fazeum, amelynek gy\u0171jtem\u00e9nyei a r\u00e9gi\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi bark\u00e1csmestereinek k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g\u00e9t mutatj\u00e1k be. A trnov\u00e9i Szent Gy\u00f6rgy fatemplom a k\u00e1rp\u00e1ti egyh\u00e1zi famegmunk\u00e1l\u00e1s ritka p\u00e9ld\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik az orsz\u00e1g \u00e9szakkeleti r\u00e9sz\u00e9n t\u00fal; az egykori ortodox zsinag\u00f3ga \u00e9s az \u00daj Zsinag\u00f3ga \u2013 amelyet ma kultur\u00e1lis k\u00f6zpontk\u00e9nt alak\u00edtottak \u00e1t \u2013 pedig a v\u00e1ros egykor \u00e9l\u00e9nk zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9r\u0151l tan\u00faskodik.<\/p>\n
Zsolna strat\u00e9giai elhelyezked\u00e9se r\u00e9g\u00f3ta a sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00fatvonalak csom\u00f3pontj\u00e1v\u00e1 teszi: I. Lajos kir\u00e1ly m\u00e1r 1364-ben megb\u00edz\u00e1st adott egy Kass\u00e1t a V\u00e1g vid\u00e9k\u00e9vel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00fat \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00e9s 1438-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 feljegyz\u00e9sek eml\u00edtik az els\u0151, a V\u00e1g felett \u00e1t\u00edvel\u0151 hidat Budat\u00edn k\u00f6zel\u00e9ben. Ma a v\u00e1rost h\u00e1rom nemzetk\u00f6zi aut\u00f3p\u00e1lya szeli \u00e1t \u2013 az E 50, az E 75 \u00e9s az E 442 \u2013, amelyek tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t egy k\u00f6rgy\u0171r\u0171 szab\u00e1lyozza, amely a nagy forgalmat eltereli a v\u00e1rosk\u00f6zpontt\u00f3l; a D1-es aut\u00f3p\u00e1lya d\u00e9lnyugat fel\u00e9 h\u00faz\u00f3dik, Pozsonyt\u00f3l Kassa fel\u00e9 h\u00faz\u00f3dik, Lietask\u00e1 L\u00fa\u010dk\u00e1ba vezet\u0151 bek\u00f6t\u0151\u00fattal, m\u00edg a 2017-ben elk\u00e9sz\u00fclt D3 \u00e9szaknyugat fel\u00e9 ny\u00falik Csacs \u00e9s Lengyelorsz\u00e1g fel\u00e9, amelyet mindk\u00e9t f\u0151 aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1hoz v\u00e1rosi csatlakoz\u00f3k eg\u00e9sz\u00edtenek ki.<\/p>\n
A vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s t\u00fckr\u00f6zi Zsolna tart\u00f3s szerep\u00e9t a kontinent\u00e1lis tranzitban, mivel a vas\u00fati csom\u00f3pont metszi az V. p\u00e1neur\u00f3pai folyos\u00f3t, \u00e9s t\u00e1mogatja a Pozsony\u2013Kassa tengelyen k\u00f6zleked\u0151 expressz j\u00e1ratokat, amelyeket a 120-as, 126-os, 127-es \u00e9s 180-as vonalak szolg\u00e1lnak ki. A k\u00f6zeli Doln\u00fd Hri\u010dov rep\u00fcl\u0151t\u00e9r, amely 1975 \u00f3ta m\u0171k\u00f6dik 1200 m\u00e9teres kifut\u00f3p\u00e1ly\u00e1val, egyetemi k\u00e9pz\u00e9snek \u00e9s mag\u00e1nrep\u00fcl\u00e9snek ad otthont, b\u00e1r menetrend szerinti kereskedelmi j\u00e1rat hi\u00e1nyzik bel\u0151le.<\/p>\n
A Zsoln\u00e1ra \u00e9rkez\u0151 l\u00e1togat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rosr\u00e9sz k\u00f6zvetlen\u00fcl az \u00e1llom\u00e1s el\u0151tt t\u00e1rul el\u00e9nk: a N\u00e1rodn\u00e1 utca \u2013 a v\u00e1ros f\u0151 bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3utc\u00e1ja \u2013 az Andrej Hlinka t\u00e9rre vezet, ahol a Szenth\u00e1roms\u00e1g-sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9s harangtornya zord domborm\u0171k\u00e9nt \u00e1ll a v\u00e1rosi sz\u00ednh\u00e1z korl\u00e1tj\u00e1val szemben; onnan felmegy\u00fcnk a Farsk\u00e9 schody l\u00e9pcs\u0151j\u00e9n, egy keskeny utc\u00e1n haladunk \u00e1t, \u00e9s a Mari\u00e1nske n\u00e1mestie \u00e1rk\u00e1dos s\u00e9t\u00e1ny\u00e1n \u00e9r\u00fcnk ki. Ez az \u00fatvonal egy igazi bevezet\u00e9s, amely ut\u00e1n a rettenthetetlenek \u00e9szaknyugat fel\u00e9 mer\u00e9szkedhetnek a J. M. Hurbana \u00e9s a Kuzm\u00e1nyho utc\u00e1k keresztez\u0151d\u00e9se fel\u00e9, ahol a Rosenfeld-palota, az \u00daj zsinag\u00f3ga \u00e9s a Katolikus H\u00e1z v\u00e1rja a megcsod\u00e1l\u00e1st.<\/p>\n
K\u00f6z\u00e9pkori \u00e9s barokk \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9n t\u00fal Zsolna jelent\u0151s funkcionalista \u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1ssal b\u00fcszk\u00e9lkedhet, amely az Els\u0151 Csehszlov\u00e1k K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik: Peter Behrens \u00daj zsinag\u00f3g\u00e1ja a st\u00edlus geometrikus szigor\u00fas\u00e1g\u00e1t testes\u00edti meg; M. M. Harminc evang\u00e9likus temploma a forma \u00e9s az anyaghaszn\u00e1lat hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1t p\u00e9ld\u00e1zza; a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s \u00e9s a v\u00e1s\u00e1rcsarnok pedig tov\u00e1bb illusztr\u00e1lja a v\u00e1ros modernista elvek ir\u00e1nti 20. sz\u00e1zad eleji v\u00e1llal\u00e1sait. Ezek az \u00e9p\u00fcletek egy\u00fcttesen hangs\u00falyozz\u00e1k Zsolna sokr\u00e9t\u0171 jelleg\u00e9t \u2013 egy olyan helyet, ahol a foly\u00f3k \u00f6sszefutnak \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmek metszik egym\u00e1st, ahol az ipari lend\u00fclet \u00e9s a kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g egy egyszerre element\u00e1ris \u00e9s v\u00e1rosias t\u00e1jban egyes\u00fcl.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A Szlov\u00e1kia \u00e9szaknyugati r\u00e9sz\u00e9n fekv\u0151 \u017dilina v\u00e1ros 85 399 lakos\u00e1val az orsz\u00e1g \u00f6t\u00f6dik legn\u00e9pesebb v\u00e1rosk\u00f6zpontja. A Cseh K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1ggal \u00e9s Lengyelorsz\u00e1ggal k\u00f6z\u00f6s h\u00e1rmas hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 ez a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1ros strat\u00e9giai helyet foglal el a Kisu\u0107a \u00e9s a Raj\u010danka foly\u00f3k tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l, ahol a V\u00e1ghoz csatlakoznak. A v\u00e1ros fekv\u00e9se a fens\u00e9ges Nyugati-K\u00e1rp\u00e1tok \u00e1ltal k\u00f6r\u00fcl\u00f6lelt medenc\u00e9ben r\u00e9g\u00f3ta d\u00f6nt\u0151 \u00fatkeresztez\u0151d\u00e9ss\u00e9 tette, amely az \u00f3kort\u00f3l napjainkig \u00f6sszek\u00f6ti Eur\u00f3pa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9gi\u00f3it.<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":3578,"parent":13300,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"elementor_theme","meta":{"_eb_attr":"","footnotes":""},"class_list":["post-13330","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/13330","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13330"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/13330\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/13300"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3578"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13330"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}