{"id":12613,"date":"2024-09-16T17:14:40","date_gmt":"2024-09-16T17:14:40","guid":{"rendered":"https:\/\/travelshelper.com\/staging\/?page_id=12613"},"modified":"2026-03-13T00:17:05","modified_gmt":"2026-03-13T00:17:05","slug":"ukrajna","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/destinations\/europe\/ukraine\/","title":{"rendered":"Ukrajna"},"content":{"rendered":"<p>Ukrajna, Eur\u00f3pa m\u00e1sodik legnagyobb orsz\u00e1ga, 603 550 n\u00e9gyzetkilom\u00e9ternyi, nagyr\u00e9szt \u00e9rintetlen s\u00edks\u00e1gon ter\u00fcl el, melyet fenns\u00edkok, erd\u0151k \u00e9s k\u00e9t szer\u00e9ny hegys\u00e9g tark\u00edt. Az \u00e9szaki sz\u00e9less\u00e9g 44\u00b0 \u00e9s 53\u00b0, valamint a keleti hossz\u00fas\u00e1g 22\u00b0 \u00e9s 41\u00b0 k\u00f6z\u00f6tt ter\u00fcl el, h\u00e9t orsz\u00e1ggal hat\u00e1ros \u2013 \u00e9szakon Feh\u00e9roroszorsz\u00e1ggal, nyugaton Lengyelorsz\u00e1ggal \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1val, d\u00e9lnyugaton Magyarorsz\u00e1ggal, Rom\u00e1ni\u00e1val \u00e9s Moldov\u00e1val, keleten \u00e9s \u00e9szakkeleten pedig Oroszorsz\u00e1ggal \u2013, d\u00e9lr\u0151l \u00e9s d\u00e9lkeletr\u0151l pedig a Fekete-tengerrel \u00e9s az Azovi-tengerrel hat\u00e1ros. F\u0151v\u00e1rosa, Kijev, olyan lakoss\u00e1g felett \u00e9l, amely az elm\u00falt \u00e9vek felfordul\u00e1sai el\u0151tt meghaladta a negyvenmilli\u00f3t, \u00e9s az orsz\u00e1g hivatalos nyelve, az ukr\u00e1n, a K\u00e1rp\u00e1tok l\u00e1b\u00e1t\u00f3l a kr\u00edmi partig visszhangzik.<\/p>\n<p>Az emberek el\u0151sz\u00f6r harminck\u00e9t \u00e9vezreddel ezel\u0151tt l\u00e9ptek erre a ter\u00fcletre, jelenl\u00e9t\u00fcket a fekete f\u00f6ldb\u0151l id\u0151nk\u00e9nt el\u0151bukkan\u00f3 paleolit \u200b\u200bleletek bizony\u00edtj\u00e1k. A kilencedik sz\u00e1zadban l\u00e9trej\u00f6tt egy politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, amelyet k\u00e9s\u0151bb Kijevi Rusznak neveztek el, \u00e9s amely a X. \u00e9s XI. sz\u00e1zadra Eur\u00f3pa nagyhatalmai k\u00f6z\u00e9 tartozott, f\u0151bb v\u00e1rosai aranyozott kupol\u00e1kkal ragyogtak, kereskedelmi \u00fatvonalai pedig a sztyepp\u00e9n h\u00faz\u00f3dtak. A bels\u0151 rivaliz\u00e1l\u00e1s azonban kett\u00e9osztotta ezt a birodalmat, \u00e9s 1240-ben az el\u0151renyomul\u00f3 mongolok eloltott\u00e1k utols\u00f3 maradv\u00e1nyait is, a t\u00fal\u00e9l\u0151ket keletre vagy nyugatra k\u00fcldve Litv\u00e1nia, Lengyelorsz\u00e1g, az Oszm\u00e1n \u00e9s az Osztr\u00e1k Birodalom, vagy Moszkva c\u00e1ri uralma al\u00e1.<\/p>\n<p>A tizenhetedik sz\u00e1zadra a koz\u00e1k Hetman\u00e1tus l\u00e9trej\u00f6tt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 sztyepp\u00e9ken, \u00edzel\u00edt\u0151t adva az \u00f6nkorm\u00e1nyz\u00e1sb\u00f3l, miel\u0151tt felosztott\u00e1k Oroszorsz\u00e1g \u00e9s Lengyelorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, majd v\u00e9g\u00fcl beolvasztott\u00e1k az Orosz Birodalomba. A huszadik sz\u00e1zad hajnal\u00e1n fellend\u00fclt az ukr\u00e1n nacionalizmus. Az 1917-es z\u0171rzavar k\u00f6zepette Ukrajna kiki\u00e1ltotta mag\u00e1t k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gnak, majd 1922-re Ukr\u00e1n Szovjet Szocialista K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g n\u00e9ven beolvasztott\u00e1k a Szovjetuni\u00f3ba. Az 1930-as \u00e9vek elej\u00e9n egy ember okozta \u00e9h\u00edns\u00e9g, a holodomor, milli\u00f3k \u00e9let\u00e9t k\u00f6vetelte, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt pedig a ter\u00fclet k\u00e9t megsz\u00e1ll\u00e1st \u00e9s elk\u00e9peszt\u0151 polg\u00e1ri vesztes\u00e9geket szenvedett el, k\u00f6zt\u00fck a zsid\u00f3 lakoss\u00e1g nagy r\u00e9sz\u00e9t.<\/p>\n<p>Amikor a Szovjetuni\u00f3 1991-ben felbomlott, Ukrajna kiki\u00e1ltotta f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s 1996-ban \u00faj alkotm\u00e1nyt fogadott el, amelyben elk\u00f6telezte mag\u00e1t a demokratikus korm\u00e1nyz\u00e1s \u00e9s a piacgazdas\u00e1g mellett \u2013 ezt a t\u00f6rekv\u00e9st azonban akad\u00e1lyozta a m\u00e9lyen gy\u00f6kerez\u0151 korrupci\u00f3 \u00e9s az \u00e1llamk\u00f6zpont\u00fa \u00f6r\u00f6ks\u00e9gek fennmarad\u00e1sa. A 2004\u20132005-\u00f6s narancsos forradalom v\u00e1laszt\u00e1si reformokat hozott, m\u00edg 2014-ben t\u00f6megt\u00fcntet\u00e9sek z\u00e1rultak a Kr\u00edm Kreml \u00e1ltali annekt\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9s a donb\u00e1szi konfliktus kirobban\u00e1s\u00e1val. A 2022-es teljes k\u00f6r\u0171 inv\u00e1zi\u00f3 elm\u00e9ly\u00edtette mind a nemzeti elsz\u00e1nts\u00e1got, mind a glob\u00e1lis aggodalmat.<\/p>\n<p>Ukrajna ma is egys\u00e9ges, f\u00e9lig eln\u00f6ki k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g, a bolyg\u00f3 hatodik legnagyobb hadsereg\u00e9vel, \u00e9s a vil\u00e1g t\u00edz legnagyobb v\u00e9delmi k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt van. A term\u00e9keny feketef\u00f6ld hatalmas gabonaterm\u00e9st biztos\u00edt, amely r\u00e9g\u00f3ta elengedhetetlen a glob\u00e1lis \u00e9lelmez\u00e9sbiztons\u00e1ghoz, b\u00e1r ezt a hozamot konfliktusok vesz\u00e9lyeztetik. Gazdas\u00e1ga nomin\u00e1lisan az egy f\u0151re jut\u00f3 j\u00f6vedelem tekintet\u00e9ben a legalacsonyabb Eur\u00f3p\u00e1ban, amelyet a korrupci\u00f3 s\u00falyoz, m\u00e9g akkor is, ha az orsz\u00e1g b\u0151v\u00edti kapcsolatait az Eur\u00f3pai Uni\u00f3val, \u00e9s 2022-ben csatlakozott a NATO-hoz.<\/p>\n<p>Az orsz\u00e1g f\u00f6ldrajza a sz\u00e9les Kelet-eur\u00f3pai-s\u00edks\u00e1gb\u00f3l indul ki, ahol a Dnyeper, a Dnyeszter, a D\u00e9li-Bug \u00e9s a Szeverszkij-Donyec foly\u00f3k d\u00e9l fel\u00e9, a Fekete-tengerhez \u00e9s a kisebb Azovi-tengerhez szelik \u00e1t a sztyepp\u00e9ket. D\u00e9lnyugaton a Duna-delta Rom\u00e1ni\u00e1val hat\u00e1ros, medrei mocsarak k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dnak, d\u00e9lebbre pedig a Kr\u00edmi-hegys\u00e9g szer\u00e9ny, merev gerincekben emelkedik, legmagasabb cs\u00facsuk alig k\u00e9tezer m\u00e9terrel a tengerszint felett. Nyugaton a K\u00e1rp\u00e1tok a Hoverla 2061 m\u00e9teres cs\u00facs\u00e1ig emelkednek, bebor\u00edtva az eget az \u00e9vszakok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t hirdet\u0151 erd\u0151k felett. E hegyvid\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt fekszenek a hegyvid\u00e9kek \u2013 Volh\u00ednia-Podilja, K\u00f6zel-Dnyipro, Donyec-gerinc, K\u00f6zel-Azov \u2013, amelyek finom hull\u00e1mz\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6znek a s\u00edks\u00e1gnak.<\/p>\n<p>A talaj alatt jelent\u0151s term\u00e9szeti kincsek rejlenek: a l\u00edtium ir\u00e1nt kezdeti kereslet, kaolin \u00e9s faanyag, hatalmas f\u00f6ldg\u00e1zk\u00e9szletek \u00e9s mindenekel\u0151tt a f\u00f6ld, amelynek felkavart term\u00e9kenys\u00e9ge Ukrajn\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nelmi jelz\u0151t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z, \u201eEur\u00f3pa keny\u00e9rtart\u00f3ja\u201d. M\u00e9gis, k\u00f6rnyezeti terhek keletkeznek az ipari szennyez\u00e9s, az erd\u0151irt\u00e1s, az egyes r\u00e9gi\u00f3kban tapasztalhat\u00f3 v\u00edzhi\u00e1ny \u00e9s a Csernobil k\u00f6rny\u00e9ki tart\u00f3s sug\u00e1rszennyez\u00e9s miatt, amelyek az 1986-os reaktorkatasztr\u00f3fa maradv\u00e1nyai. A h\u00e1bor\u00fa \u00fajabb \u00f6kol\u00f3giai sebeket ejtett: a Kahovka-g\u00e1t sz\u00e1nd\u00e9kos lerombol\u00e1sa \u00e9s a t\u00f6bb milli\u00f3 tonna szennyezett t\u00f6rmel\u00e9k okozta azt, amit a szak\u00e9rt\u0151k \u00f6koc\u00eddiumnak neveznek, a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gek pedig t\u00edzmilli\u00e1rd doll\u00e1rokban m\u00e9rhet\u0151k.<\/p>\n<p>\u00c9ghajlatilag Ukrajna k\u00f6zepes sz\u00e9less\u00e9gi fokon fekv\u0151 ter\u00fclete kontinent\u00e1lis \u00e9ghajlatot mutat. Az \u00e9szaki f\u00e9ltek\u00e9n az \u00e1tlagos \u00e9ves h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet 5,5 \u00b0C \u00e9s 7 \u00b0C k\u00f6z\u00f6tt mozog, m\u00edg a d\u00e9li parton enyh\u00e9bb, 11 \u00b0C \u00e9s 13 \u00b0C k\u00f6z\u00f6tti \u00e9rt\u00e9keket m\u00e9rnek. A csapad\u00e9k nyugatr\u00f3l keletre cs\u00f6kken, a K\u00e1rp\u00e1tokat \u00e9vi k\u00f6zel 1,2 m\u00e9ter es\u0151vel t\u00e1pl\u00e1lva, m\u00edg a Fekete-tenger partvid\u00e9k\u00e9n alig 0,4 m\u00e9ter es\u0151 esik. A telek j\u00e9gg\u00e9 h\u0171tik a foly\u00f3kat, korl\u00e1tozva a tengeri kereskedelmet; a nyarakat egyes \u00e1gazatokban a v\u00edzhozamok cs\u00f6kken\u00e9se fenyegeti, ami vesz\u00e9lyezteti az agr\u00e1rgazdas\u00e1got, ahogy az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s fokoz\u00f3dik.<\/p>\n<p>K\u00f6zleked\u00e9si art\u00e9ri\u00e1k h\u00e1l\u00f3zz\u00e1k be az orsz\u00e1got. T\u00f6bb mint 1600 km haj\u00f3zhat\u00f3 foly\u00f3\u00fat h\u00e1l\u00f3z be h\u00e9t foly\u00f3t \u2013 t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt a Dun\u00e1t, a Dnyepert \u00e9s a Pripjatyt \u2013, m\u00e9gis minden t\u00e9len j\u00e9g bor\u00edtja \u0151ket. A vasutak, amelyek a legs\u0171r\u0171bbek az ipari Donbaszban, kik\u00f6t\u0151v\u00e1rosokt\u00f3l gy\u00e1rakig \u00e9s mez\u0151kig h\u00faz\u00f3dnak, meg\u0151rizve Ukrajna rangj\u00e1t, mint a vil\u00e1g egyik legink\u00e1bb vas\u00fatf\u00fcgg\u0151 nemzete. Az orsz\u00e1g nemzeti l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1ga, az Ukraine International Airlines egykor Kijev boriszpili k\u00f6zpontj\u00e1t k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze Eur\u00f3p\u00e1val, a K\u00f6zel-Kelettel, \u00c9szak-Amerik\u00e1val \u00e9s \u00c1zsi\u00e1val, am\u00edg a h\u00e1bor\u00fas neh\u00e9zs\u00e9gek miatt a polg\u00e1ri rep\u00fcl\u00e9s korl\u00e1tozott\u00e1 nem v\u00e1lt.<\/p>\n<p>2022 el\u0151tt t\u00f6bb mint nyolcmilli\u00f3 utaz\u00f3 \u00e9rkezett Ukrajn\u00e1ba \u00e9vente, \u00edgy Ukrajna Eur\u00f3pa nyolcadik legl\u00e1togatottabb \u00fati c\u00e9lja volt. A f\u0151 vonzer\u0151k k\u00f6z\u00e9 tartozott Kijev az aranyozott ortodox kincseivel; Odessza tenger feletti teraszai; Harkiv sz\u00e9les sug\u00e1r\u00fatjai; Dnyipro part menti szakaszai. Lviv, a nyugati gy\u00f6ngyszem, az UNESCO v\u00e9delme alatt \u00e1ll\u00f3 \u00e9rintetlen k\u00f6z\u00e9pkori utcak\u00e9pet \u0151rzi. Korniakt-palot\u00e1ja \u00e9s fresk\u00f3kkal d\u00edsz\u00edtett templomai a r\u00e9gi\u00f3 sokr\u00e9t\u0171 hat\u00e1s\u00e1t id\u00e9zik, m\u00edg a Nemzeti M\u0171v\u00e9szeti Gal\u00e9ria a barokk \u00e9s a modernista \u00f6r\u00f6ks\u00e9get egyar\u00e1nt \u0151rzi. Kijev Szent Sz\u00f3fia-sz\u00e9kesegyh\u00e1za \u00e9s a Pecserszki Lavra kolostorai az \u00e9gsz\u00ednk\u00e9k kupol\u00e1k tetej\u00e9n csillognak, az Andrijivszkij Uzviz felett, ahol m\u0171v\u00e9szek \u00e9s k\u00e9zm\u0171vesek tal\u00e1lkoznak a sz\u00ednek \u00e9s a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g kavalk\u00e1dj\u00e1ban. A l\u00e1togat\u00f3k egykor Odessza kik\u00f6t\u0151j\u00e9b\u0151l indultak Isztambulba vagy V\u00e1rn\u00e1ba, \u00e9s a kompok az Ukrferry z\u00e1szlaja alatt k\u00f6zlekedtek a Fekete-tengeren.<\/p>\n<p>Ukrajna term\u00e9szeti adotts\u00e1gai a K\u00e1rp\u00e1tok lekerek\u00edtett cs\u00facsait\u00f3l \u2013 ahol az \u00f6sv\u00e9nyek erdei folyos\u00f3kon kereszt\u00fcl panor\u00e1m\u00e1s magaslatokra vezetnek \u2013 a Duna-delta Bioszf\u00e9ra Rezerv\u00e1tumig terjednek, ahol a n\u00e1dasokkal szeg\u00e9lyezett csatorn\u00e1k v\u00edzimadarakt\u00f3l hemzsegnek. Vylkov\u00f3n\u00e1l, az \u201eukr\u00e1n Velenc\u00e9n\u00e9l\u201d keskeny csatorn\u00e1k vezetik a f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt cs\u00f3nakokat f\u0171zf\u00e1k \u00e9s sir\u00e1lyok alatt, m\u00edg a t\u00e9li sportok a nyugatabbra fekv\u0151 h\u00f3f\u00f6dte lejt\u0151k\u00f6n vir\u00e1goznak.<\/p>\n<p>A 2022-es konfliktus el\u0151tti n\u00e9pess\u00e9gsz\u00e1m meghaladta a negyvenegymilli\u00f3t, akiknek mintegy hatvanh\u00e9t sz\u00e1zal\u00e9ka v\u00e1rosokban \u00e9lt, f\u0151k\u00e9nt az ipari keleti \u00e9s d\u00e9lkeleti ter\u00fcleteken. A szer\u00e9ny, n\u00e9gyzetkilom\u00e9terenk\u00e9nt 69,5 lakos\u00fa v\u00e1rosi n\u00e9ps\u0171r\u0171s\u00e9g ellent\u00e9tben \u00e1ll az eur\u00f3pai \u00e1tlaggal, m\u00e9gis sz\u00e1mtalan falu fogyatkozik a demogr\u00e1fiai nyom\u00e1s fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1val. A sz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben el\u00e9rte a hetvenh\u00e1rom \u00e9vet, a nemek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g pedig hetvennyolc a n\u0151k \u00e9s hatvannyolc a f\u00e9rfiak eset\u00e9ben.<\/p>\n<p>Hit \u00e9s szok\u00e1sok \u00f6sszefon\u00f3dnak. Ukrajn\u00e1ban \u00e9l a vil\u00e1g m\u00e1sodik legnagyobb keleti ortodox k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge, liturgi\u00e1i a sz\u00e9kesegyh\u00e1zak folyos\u00f3in \u00e9s a falusi templomokban egyar\u00e1nt visszhangoznak. Egy 2021-es felm\u00e9r\u00e9s a v\u00e1laszad\u00f3k 82 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban mutatott ki hitet, a nyugati r\u00e9gi\u00f3k a legelk\u00f6telezettebbek, a Donb\u00e1sz \u00e9s a keleti tartom\u00e1nyok pedig a legkev\u00e9sb\u00e9. A n\u00e9phagyom\u00e1nyok m\u00e1ig fennmaradtak: a nagysz\u00fcl\u0151k gyakran viselik a gyermekek nevel\u00e9s\u00e9nek f\u0151 felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t, \u00e9s az ortodox napt\u00e1r alak\u00edtja az \u00fcnnepeket. Az olyan d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok, mint a Petrykivka fest\u00e9szete \u00e9s a Kosiv ker\u00e1mi\u00e1ja, \u00e9vsz\u00e1zados vid\u00e9ki k\u00e9zm\u0171vess\u00e9get k\u00f6vetnek nyomon, m\u00edg a koz\u00e1k dalok harcm\u0171v\u00e9szeti koreogr\u00e1fi\u00e1kat \u00e9s epikus verseket \u0151rzenek.<\/p>\n<p>Az irodalmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti kifejez\u00e9sm\u00f3d a politikai felfordul\u00e1s nyomait viselte mag\u00e1n. Szt\u00e1lin 1932-es szocialista realizmus rendelete \u00e9rtelm\u00e9ben a kreat\u00edv hangok korl\u00e1tozva voltak, az 1980-as \u00e9vekre azonban a glasznoszty vissza\u00e1ll\u00edtotta a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s szabads\u00e1g\u00e1t, ami egy olyan renesz\u00e1nszhoz vezetett, amely f\u00fcggetlen korm\u00e1nyz\u00e1s alatt folytat\u00f3dik. Az UNESCO nyolc ukr\u00e1n helysz\u00ednt ismert el, \u00e9s 2023-ban t\u00f6bb mint k\u00e9tsz\u00e1z kultur\u00e1lis javak h\u00e1bor\u00fas k\u00e1r\u00e1t igazolta. Odessza t\u00f6rt\u00e9nelmi magja ma a Vesz\u00e9lyben l\u00e9v\u0151 Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g list\u00e1j\u00e1n szerepel, amely a konfliktusok \u00e1ltal vesz\u00e9lyeztetett \u00f6r\u00f6ks\u00e9g bizony\u00edt\u00e9ka.<\/p>\n<p>A h\u00fasv\u00e9ti toj\u00e1sok, vagy pysankyk, egy, a kereszt\u00e9nys\u00e9gn\u00e9l is r\u00e9gebbi m\u0171v\u00e9szetet testes\u00edtenek meg ezeken a s\u00edks\u00e1gokon. A viaszr\u00e9tegek \u00e9s fest\u00e9kr\u00e9tegek bonyolult elj\u00e1r\u00e1sa minden toj\u00e1st a szimb\u00f3lumok \u00e9s sz\u00edn\u00e1rnyalatok miniat\u0171r kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1v\u00e1 tesz. A 2000-ben megnyitott pysankai Kolomyia M\u00fazeum ezt az \u00f6r\u00f6ks\u00e9get testes\u00edti meg, amelyet maga is modern ukr\u00e1n nevezetess\u00e9gk\u00e9nt tartanak sz\u00e1mon.<\/p>\n<p>2012 \u00f3ta az \u00e1llam Kultur\u00e1lis Miniszt\u00e9riuma \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta a szellemi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g lelt\u00e1r\u00e1t, amely 2024 j\u00falius\u00e1ig 103 t\u00e9telt sorolt \u200b\u200bfel \u2013 a sz\u00f3beli hagyom\u00e1nyokt\u00f3l a ritu\u00e1lis szertart\u00e1sokig \u2013, mindegyik a nemzeti sz\u00f6vet egy-egy sz\u00e1la. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet a t\u00f6rt\u00e9nelmet t\u00fckr\u00f6zi: a Kijevi Rusz biz\u00e1nci kupol\u00e1i, a lengyel renesz\u00e1nsz Gal\u00edci\u00e1ban, az osztr\u00e1k-magyar d\u00edsz\u00edt\u00e9s Lvivben, az orosz barokk Kijevben, a szovjet korabeli Hruscsovk\u00e1k, amelyek a v\u00e1rosi peremeken h\u00faz\u00f3dnak. A mai l\u00e1tk\u00e9pek a szovjet megszor\u00edt\u00e1sokat kort\u00e1rs beavatkoz\u00e1sokkal \u00e1ll\u00edtj\u00e1k szembe, a m\u00falt \u00e9s a jelen k\u00f6z\u00f6tti megoldatlan p\u00e1rbesz\u00e9dre utalva.<\/p>\n<p>A kulin\u00e1ris szok\u00e1sok a talaj \u00e9s a szok\u00e1sok tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik. A csirke domin\u00e1l a h\u00fasfogyaszt\u00e1sban, ezt k\u00f6veti a sert\u00e9s- \u00e9s marhah\u00fas; a z\u00f6lds\u00e9gek \u2013 burgonya, k\u00e1poszta, gomba \u00e9s c\u00e9kla \u2013 alapvet\u0151 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot biztos\u00edtanak. A savany\u00fas\u00e1gok v\u00e1laszt\u00e9ka csemegek\u00e9nt szerepel, m\u00edg a szal\u00f3, a s\u00f3zott sert\u00e9szs\u00edr, orsz\u00e1gos elismer\u00e9snek \u00f6rvend. A rozsb\u00f3l \u00e9s b\u00faz\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt keny\u00e9r \u2013 mindkett\u0151 a term\u00e9keny csernozjom talajon vir\u00e1gzik \u2013 az \u00e9tkez\u00e9sek alapj\u00e1t k\u00e9pezi, a reperto\u00e1rban pedig szerepel a vareniki (gomb\u00f3c), a nalisnyiki (palacsinta), a kapusznyak (k\u00e1posztaleves), a borscs (kov\u00e1szos c\u00e9klaleves) \u00e9s a holubci (k\u00e1poszt\u00e1s tekercs). A p\u00e9sza \u00e9s a korovaj a h\u00fasv\u00e9ti \u00e9s a h\u00e1zass\u00e1gi szertart\u00e1sokat jelzi, az \u00e9des kijevi s\u00fctem\u00e9ny pedig a f\u0151v\u00e1ros hagyom\u00e1nyait \u00f6r\u00f6k\u00edti meg. Az italok az uzvart\u00f3l (aszalt gy\u00fcm\u00f6lcskomp\u00f3t) \u00e9s a rjazank\u00e1t\u00f3l (erjesztett tejsz\u00edn) a horilk\u00e1ig terjednek, az egy f\u0151re jut\u00f3 szeszesital-fogyaszt\u00e1s pedig a k\u00f6zelm\u00faltbeli cs\u00f6kken\u00e9s ellen\u00e9re a legmagasabbak k\u00f6z\u00e9 tartozik vil\u00e1gszerte.<\/p>\n<p>Ukrajna ipari lend\u00fclete, mez\u0151gazdas\u00e1gi ereje \u00e9s kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge egy k\u00f6z\u00e9phatalmat hat\u00e1roz meg a vil\u00e1gpolitik\u00e1ban, az Egyes\u00fclt Nemzetek Szervezet\u00e9nek alap\u00edt\u00f3 tagj\u00e1t, amely a k\u00fcls\u0151 agresszi\u00f3val szemben k\u00fczd, mik\u00f6zben elm\u00e9ly\u00edti kapcsolatait az eur\u00f3pai strukt\u00far\u00e1kkal. B\u0151s\u00e9ges term\u00e9szeti adotts\u00e1gai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltja olyan n\u00e9pet form\u00e1lt, amely ellen\u00e1ll\u00f3 a felfordul\u00e1sok k\u00f6zepette. A Dnyeper d\u00e9rlepte partjait\u00f3l a K\u00e1rp\u00e1tok z\u00f6ldell\u0151 lejt\u0151iig, Kijev aranyozott tornyait\u00f3l a Vylkovo csatorn\u00e1iig Ukrajna v\u00e1ltozatos birodalmai olyan hatalmas \u00e9s term\u00e9keny t\u00f6rt\u00e9netet k\u00f6vetnek nyomon, mint maguk a s\u00edks\u00e1gok.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 Ukrajna Oroszorsz\u00e1g ut\u00e1n a m\u00e1sodik legnagyobb eur\u00f3pai orsz\u00e1g, 2021-es adatok szerint k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 44 milli\u00f3 lakossal. Strat\u00e9giailag Eur\u00f3pa \u00e9s \u00c1zsia tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l fekv\u0151 Ukrajna ter\u00fclete 603 548 n\u00e9gyzetkilom\u00e9ter, \u00edgy a t\u00e9rs\u00e9g geopolitikai sz\u00ednter\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 szerepl\u0151je. Keleten \u00e9s \u00e9szakkeleten Oroszorsz\u00e1g, \u00e9szakon Feh\u00e9roroszorsz\u00e1g, nyugaton Lengyelorsz\u00e1g \u00e9s Szlov\u00e1kia, d\u00e9lnyugaton pedig Magyarorsz\u00e1g, Rom\u00e1nia \u00e9s Moldova hat\u00e1rolja; az orsz\u00e1g sz\u00e1mos m\u00e1s orsz\u00e1ggal hat\u00e1ros. Ezenk\u00edv\u00fcl Ukrajna jelent\u0151s tengeri hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st biztos\u00edt sz\u00e1m\u00e1ra a Fekete-tenger \u00e9s d\u00e9len, valamint d\u00e9lkeleten az Azovi-tenger ment\u00e9n h\u00faz\u00f3d\u00f3 tekint\u00e9lyes partvonala.<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":3198,"parent":24078,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"elementor_theme","meta":{"_eb_attr":"","footnotes":""},"class_list":["post-12613","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12613","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12613"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12613\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/24078"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3198"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/travelshelper.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12613"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}